A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 15. – Történelem (Veszprém, 1980)
Éry Kinga: V. századi csontvázleletek Kapolcsról
V. századi csontvázleletek Kapolcsról ÉRY KINGA 1979 nyarán Kapolcs község (Veszprém m.) területén a Kossuth u. 88. alatt, házépítés közben, gazdagon felékszerezett nő sírjára bukkantak. A bejelentést követő kiszállás során sikerült megmenteni a régészeti leleteken kívül a megbolygatott sír csontanyagának zömét és szomszédságában feltárni egy még bolygatatlan sírt. 1 Tekintettel arra, hogy a területet csak mintegy 180 fokos körzetben lehetett átvizsgálni, nem zárható ki annak lehetősége, hogy e két sírhoz további néhány sír is tartozott. A két sír tárgyi anyagának régészeti elemzéséből megállapítható volt, hogy a halottak az V. század második felében kerültek a földbe, s valamely keleti germán néphez tartozhattak. 2 Alábbiakban röviden ismertetjük a két csontváz fontosabb embertani jellegzetességeit. A vizsgálatot a következő módszerekkel végeztük. Az életkor-meghatározást az 1. egyén esetében Johnston szerint 3 , a 2. egyén esetében Nemeskéri— Harsányi—Acsádi szerint, 4 a nem-meghatározást Éry—Kralovánszky— Nemeskéri szerint, 5 a mérést és leírást Martin-Saller szerint, 6 s a testmagasság kiszámítását Pearson szerint. 7 A két egyén koponyaméreteit és jelzőit az 1. táblázaton, vázcsontméreteit és jelzőit a 2. táblázaton közöljük. 1. sír. 15—18 éves nő erősen korhadt, töredezett koponyája és közepes megtartású vázcsontozata. A nem-meghatározás a koponya egy jellege s a váz hét jellege alapján történt. 8 Az átlagos nemi kifejezettség —0,44, ami mérsékelt fokú nőiességet jelez. Az életkor-meghatározásnál a végtagcsontok elcsontosodása szolgált támpontul, ez azonban bizonyos rendellenességet tükrözött. Amíg ugyanis a combcsont és sípcsont mindkét izületi vége a szárhoz forrt és már csak a csontosodás vonala látszik, nincs elcsontosodva a felkarcsont és szárkapocs felső —, a két alkarcsont alsó ízületi vége, a keresztcsont öt csigolyaszelvénye stb. A fogazat csak az alsó állkapcson volt tanulmányozható, ezen a harmadik nagyőrlők még nem bújtak ki, a fogak felszínén kopás nem volt észlelhető. Mindezen jelenség együttes mérlegelése tette szükségessé a viszonylag tág életkori határok megadását. Sajátos, hogy ugyanakkor egyes koponyatöredékeken elcsontosodott varratszakaszok láthatók. Mérésre és az alaki jellegek vizsgálatára a koponya nem volt alkalmas. Mindössze annyit állapíthattunk meg, hogy a szemfogi árok igen mély, s hogy az alsó metszők enyhén torlódnak. Szerencsés véletlen folytán azonban megmaradt a jobboldali falcsont és halántékcsont viszonylag nagyobb, összefüggő része, s az ezen mutatkozó elváltozások szerint a fiatal nő koponyája torzított volt. Erre a falcsont megnyúlt, csaknem függőleges helyzete s a halántékpikkely fölötti részen keresztben húzódó enyhe beívelődés utal. Igen valószínű, hogy az idő előtti varrat elcsontosodás a koponyatorzítás következménye volt, mivel azonban a fiatal nőnél egyéb, fentebb említett csontosodási szabálytalanság is volt, a jelenség létrejöttében egyéb kórfolyamatok is szerepet játszhattak. (1. ábra 1—2) Az 1. nő termete magas volt (16J,5 cm). A végtagcsontok ízületi végei és a szárméretek átlagos felépítésű testalkatra utalnak. 2. sír. 50—56 éves nő töredékes koponyája és közepes megtartású vázcsontozata. A nem-meghatározás a koponya tíz s a váz négy jellege alapján történt. 9 Az átlagos nemi kifejezettség -0,36, ami gyenge nőiességre vall. Az életkor meghatározása a belső koponyavarratok, továbbá a felkar és combcsont fejének belső szerkezeti elváltozása alapján történt. Mindhárom korjelző azonos életkon szakaszra utalt. 10 A felső metszőfogak erőteljes kopottsága is összhangban van a számított életkorral. Haloványan a 2. nő koponyáján is felismerhető az egykori torzítás nyoma. Két pólyát alkalmaztak. Az első, körkörös kötés nyoma a homlokcsonton a két homlokdudor fölötti rész lapultságán, mindkét falcsont hátulsó, csecsnyúlvány fölötti szakaszának meredek állásán és homorulatán, valamint a nyakszirtpikkely lapítottságán figyelhető meg. Úgy tűnik, hogy a homlokcsonton és nyakszirten még az egykori pólya helye is mérhető, amely mintegy 30 mm széles lehetett. Egy második, haránt irányú kötés nyoma sejthető a két falcsonton a koszorúvarrattal párhuzamosan, annak közelében. Az eredetileg is rövid, magas koponyát a torzítás még rövidebbé és magasabbá tette, mindazonáltal valamennyi mérete a normál variációs terjedelmen belül van. Feltehető, hogy az egykori torzítás következménye az a részaránytalanság, amely főként a koponyaalapon észlelhető. (1. ábra 3—4., 2. ábra 1—4.) Az a tény, hogy a torzítás nyoma az 50—56 éves nő halálakor már alig volt észlelhető, két dologra utal. Egyrészt arra, hogy eredetileg sem torzíthatták olyan 107
