A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 15. – Történelem (Veszprém, 1980)
Cs. Day Margit: Keleti germán női sírok Kapolcson
A kerek végek közepét átütő szegeccsel rögzítették fel a díszeket. A legépebb példány hossza 32 mm, szélessége 17 mm, a kerek végen 8 mm. (6. ábra 44-46., 11. ábra 11.) 15. Fésű. Kétoldalas sűrűfésű lehetett, amelyből csak a háromrétegű középrész maradt meg, vetemedett, töredékes állapotban. Díszítés a lepusztult csontfelületeken nem látszik. Három bronzszeg fogja össze. Hosszúsága 61 mm, szélessége 13 mm. (6. ábra 47.) A 2. számú sírban egy 50—56 éves nő nyugodott. Nyújtott helyzetű, közepes megtartású váza 215 cm mélyen került elő. A sír tájolása Ny—K. (2. ábra) Melléklete csak két ezüsttűből állott, amelyek a melltájon voltak. 4 A két mm vastag ezüsthuzal kerekre kalapált fejben végződik. Sima, dísztelen száruk végét hegyesre reszelték. A kerek fejek sérültek, de középütt az átlyukasztás kivehető. Hosszuk 60 ill. 61 mm. Az 1. sír aranytűivel ellentétben ezeket ruhába tűzte viselője. 5 (5. ábra 18-19., 12. ábra) Hasonló gazdag viseletű kora-népvándorláskori temetkezést Veszprém megye területéről eddig nem ismertünk. Az 1. sír gazdag ékszerkészlete mellett is meglepő, hogy a fibulák hiányoznak a sírból. 6 A sokszögcsüngős arany fülbevalók, aranytűk és gyöngyök is inkább viselőjének társadalmi rangját, semmint ethnikai hovatartozását hangsúlyozzák, szinte nemzetközi viseletnek számító darabok. 7 A sír felső részén, a váznál magasabban előkerült, nyakán besimított ferde rácsmintás bögre analógiája igen széles körű, a Fekete tengertől Németországig. Eredetileg sem lehetett kizárólagos germán sajátság a rácsmustra — mondja Alföldi. 8 A nyak tájékán talált aranytűk - valószínű mindkettő -, olyan aranygyöngyfejű díszhajtű volt, mint amilyeneket a római időkben is viseltek. Egyenesre vágott végük szinte kizárja, hogy ruhadíszként használták. A hármas aranycsövecskék elhelyezkedése csak feltételes, a többi gyönggyel való összefüggését nem ismerjük. Ha viselője két hajfonatot hordott, az abba tűzött hajtűk között felfűzve díszítették az elöl viselt hajfonatokat. 1 ° A korallhengerecskékből fűzött nyaklánc több szeme hármasával összeragadva került elő. A hederslebenei 1. sír 11 nyaklánca (80 db édesvízi korall) is háromsoros volt, középütt egy olyan kék üveggyöngygyei, mint amilyen a mi sírunkban is előfordul. A hederslebeni sírban egy 18-20 éves fiatal nő torzított koponyájú váza nyugodott. 12 A borostyán, üveg és pasztagyöngyöket a rómaiak éppolyan szívesen viselték nyakláncra fűzve, mint az V. századi nők is. A négy gerezdéit, aranyozott ezüst gyöngy is római előzményű. Intercisaból ismertek aranylemezzel borított dinnye alakú gagátgyöngyök. 13 Az Apahidán (II.) előkerült bolygatott sír gyöngyei üreges, golyó alakú, sodrott huzallal díszíl ^tt aranyból készített példányok. A szerzők affelé hajlanak, hogy kard, vagy kantárszíjon lehettek, de legvalószínűbb, hogy táskát díszítettek. Közvetlen analógiáját ők sem találták. 14 3. ábra. Kapolcs. Az 1. sír bögréje Abb. 3. Kapolcs. Das Töpfchen des 1. Grabes Megemlítjük, hogy a szilágysomlyói II. kincs aranykarperecének gerezdéit göbjei is hasonlóak. 1 s Az ezüst, balta alakú csüngő rontó hatalmak ellen védte viselőjét. 16 A különböző germán törzsekhez 17 a megelőző iráni lakosságtól jut el, nemcsak a forma, hanem a hozzá kapcsolódó babonás hit (óvó-termékenyítő varázsa)is. 18 A kapolcsi 1. sír ékszer készletének kiemelkedő darabja az aranyozott ezüst díszcsat. Hasonmása a Nagyvárad Guttmann téglagyár területén 1876-ban előke, rült példánynak 19 , amelyet a gepida emlékanyag egyik szép díszcsatjaként tart számon a szakirodalom. 20 4. ábra. Kapolcs. l.'sír Abb. 4. Kapolcs. 1. Grab 99
