Tóth Sándor szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 15. – Természettudomány (Veszprém, 1980)

Dr. TÓTH LÁSZLÓ: A Bakony hegység holyva (Col.: Staphylinidae) faunájának alapvetése, I.

tanulmányban szerepelnek. A következő igen értékes monografikus feldolgozás WACHSMANN (1907) tollából látott napvilágot, a saját, Pápa tágabb környékéről származó bogarait ismertette, közöttük 86 Staphylinidae fajt is. Ezután hosszú ideig nincsen újabb adatunk, az 1920-as, de inkább 1930-as évekből LICHTNECKERT kéziratos gyűjtőnaplója az egyetlen, amely fennmaradt (szerencsére gyűjteményének példányai is). 1938-39-ben SZÉKESSY folytatásokban kezdte (sajnos befejezetlen maradt) a magyar Staphylinidae-fauna katalógusának közlését, az elkészült részletek az itt tárgyalt alcsaládokra vonatkozóan sok adatot tartalmaznak. Ugyancsak SZÉKESSY (1943) a Tihanyi-félsziget bogárfaunájának monografikus feldolgozását készítette el, ebben 116 Staphylinidae fajt sorol fel, amelyek magukban foglalják BICZÓK, CSÍKI, JACZÓ, KASZAB, MIHÁLYI, SEBESTYÉN, SIROKI, SZÉKESSY, TÓTH gyűjtéseinek eredményeit. Ezt követően az 1940-es évek végéig nincsen előrelépés, az 1950-es évektől napjainkig elkezdődött és egyre nagyobb intenzitással folyik a gyűjtőmunka KASZAB, KECSKEMÉTI, LENCZY, LOKSA, PAPP J., RÉZBÁNYAI, TÓTH L., TÓTH S., gyűjtéseinek adatai már ezt a tanulmányt gazdagították. Természetesen mások kisebb alkalmi gyűjtéseinek — amennyiben hozzáférhetők — adatai is szerepelnek e földolgozásban, munkájukért ezúton mondok köszönetet. A kutatás területe Kutatásaink területi alapját a programban rögzített, és már több munkában részletezett tág értelemben vett Bakony hegység kb. 4000 km

2 területe képezi. Ezt természetföldrajzi értelemben BULLA (1962), állatföldrajzi szempontból PAPP (1968), TÓTH L. (1973) munkái alapján értelmezem. A vizsgált anyag Vizsgálataim tényleges, tárgyi alapját a zirci és a budapesti Természettudományi Múzeumok gyűjteményében őrzött, kb. 20 000 példány Staphylinidae képezte. A teljességre törekvés igénye miatt, az irodalomjegyzékben tételesen felsorolt szakmunkák adatait is felvettem, külön megjelölve és szükség esetén kritikai megjegyzésekkel értékelve azokat. Rendszerezés, nomenklatúra A családra vonatkozó, mindenki által elfogadott, egységes világrendszer nincsen. Magam BENICK, CAMERON, CROWSON, G ANGLBAUER, HANSEN, HERMAN, LOHSE, REITTER, SCHEERPELTZ, TOTTENHAM munkáinak gondos tanulmányozása után, a korábbi, a család európai fajait 11 alcsaládba soroló rendszerezés helyett, a ma már általában elfogadottnak tűnő, 21 alcsaládra történő felosztást fogadtam el. Állatföldrajzi, ökológiai és egyéb vonatkozások Minden faj esetében a lelőhelycédulákon szereplő valamennyi adatot részletesen felsoroltam. Ha volt, igyekeztem kiemelni a tényleges bakonyi megfigyeléseket. Természetesen nem puszta adatfelsorolásra törekedtem, hanem iparkodtam, — amennyire ez ma lehetséges - az élőlényt röviden bemutatni. Az elterjedési területek meghatározásánál YUNK—SCHENKLING (1910, 1933), WINKLER (1924-32) és HORION (1963) katalógusaira támaszkodtam. Az ökológiai, fenológiai, coenológiai, ethológiai adatok ismertetésénél G ANGLBAUER (1895), REITTER (1909), HORION (1963), SCHEERPELTZ (1968) munkáit vettem alapul. Szinte valamennyi tárgyalt faj esetében feltűnő, hogy a rájuk vonatkozó ismeretanyag egyáltalán nem tekinthető kielégítőnek, pl. a táplálkozásukra, táplálékukra vonatkozóan konkrét megfigyelések, adatok hiányában, legfeljebb az élőhely ismeretből közvetve lehet következtetni. Egyedfejlődésük, lárvájuk legfeljebb 10%-ban ismert. Tehát a szakirodalom tanulmányozása inkább a további kutatások lehetőségeit, szükségességét világítja meg. Rövidítések 1. A gyűjtők neve és rövidítésük: Ag = Aigner, A = Apfelbeck, Bl = Baü, Ba = Balogh, Bk = Bartkó, Bi = Biczók, B = Büó, Bo = Bokor, Br = Brancsik, Cse = Cseüényi, Cs = Csiki, D = Diener, Du = Dudich, E = Ehmann, EY = Endrődi-Younga, En = Entz, Ed = Erdős, É - Éhik, F = Frivaldszky, F.R.H. = Fauna Regni Hungáriáé, Fu = Fuss, Gu = Gurányi, Gy = Györffy, Hm = Hámori, H = Horváth, Ho = Hopffgarten, J = Jaczó, Ka = Kalmár, K = Kaszab, Kf = Kaufmann, Ke = Kecskeméti, Kt = Kertész, Ko = Kolosváry, Kv = Kovácsné-Murai, Kö = Kötél, Ku = Kuthy, Le = Lenczy, L • Lichtneckert, Lk = Loksa, M = Magyar, Mh = Mihalovics, Má = Mihályi, Mi = Mihók, Mé = Méhely, Mó = Móczár, P = Papp, Py = Pávay, Pá = PáveL Pt = Pátkai, Pe = Peregi, Re = Redl, Rt = Reitter, Rv = Révy, Rb = Rézbányai, Ro = Rostkovitz, Sch = Schmidt, S = Siroki, St = Stüler, Sr = Streda, Sza = Szabó, Szik = Szalay et Kovács, Szt = Szent-Ivány, Sz = Székessy, Szi = Szüády, Szö = Szőkéndy, To = Toüar, TL = Tóth L., TS = Tóth S., U = Újhelyi, W = Wachmann. 2. a fajok neveiben: ssp. = subspecies = alfaj var. = varie tas = változat ab. = aberratio = eltérés 3. A bakonyi lelőhely adatokban, térképeken: Bf = Balaton-felvidék, ÉB = Északi-Bakony, DB = Déli-Bakony, KB = Keleti-Bakony, Kh = Keszthelyi-hegység. 4. A Kárpát-medence lelőhely adataiban és térképem: I. Körzet: Alföld - Pannonicum 1/1 Faunajárás: Nagy-Alföld - Eupannonicum 1/2 Faunajárás: Kisalföld - Arrabonicum