Tóth Sándor szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 15. – Természettudomány (Veszprém, 1980)

Dr. TÓTH LÁSZLÓ: A farkasgyepűi bükkös ökoszisztéma ragadozó (Carnivor) bogarainak vizsgálata a talajszintben

ökoszisztémához kötöttség Szilvicol Eury típus 7 Szteno típus 20 Arvicol Eury típus 2 Szteno típus 1 II. Az erdei ökoszisztémák állandó, de ritka, mindig alacsony példányszámban előforduló fajai: Carabus problematicus, Licinus Hoffmannseggi, f) A magas dominanciájú fajok jelenléte. A kimutatott fajok egyetlen, jelenlegi ismereteink szerint bükkös ökoszisztémához kötött faj (Licinus Hoffmannseggi) kivételével csak erdőhöz kötöttek. Egyedi dominanciájuk, azaz egyedeik számszerű előfordulási arányai, az ami a bükkös ökoszisztémában kiegyénült, ami csak az itt jelentkező komplex ökológiai hatásokkal magyarázható. g) A szinthez kötöttség kérdése. A talajcsapdás gyűjtőmódszer a talajszint-fajokra üányul, de nem biztosítja egyrészt, hogy valamennyi belekerül (távolabbi terveimben ezért szerepel a fénycsapda mint kontroUvizsgálat), másrészt, hogy más szintekhez részlegesen (pL zsákmányszerzés során) vagy teljesen kötött fajok véletlen, vagy alkalomszerűen nem kerülnek-e bele. Három faj esetében találtam erre példát: Calosoma inquisitor, Calosoma maderae, Amara eury nota. Szinthez kötöttség Talaj szült Állandóan 27 Részlegesen gyep 1 fatörzs 2 h) Más bakonyi bükkös ökoszisztémákban előforduló, de itt hiányzó fajok kérdése. Az eddigi eredmények alapján 9 Üyen faj ismert (lásd 5. táblázat). A további kutatási évek során előkerülésükre számítani lehet, az e/II. pontban tárgyalt ritka fajokhoz tartoznak. i) Faunisztikai, állatföldrajzi szempontból 3 érdekes faj került elő, ezeket a továbbiakban kiemelten tárgyalom. Állatföldrajzi összesítés Areák: Palearktisz 4 Euroszibéria 8 Európa 8 Közép-Európa 9 Mediterráneum 1 j) „Bioindikátor"-ként szóba jöhető fajok. A területről több üyen faj került elő, közülük hármat kiemelve ismertetek. Faunisztikai, állatföldrajzi szempontból érdekes fajok előfordulása 1. Calosoma (Campalita MÖTSCH.) maderae F 1775. Ez a faj csak a mediterráneumban fordul elő, nálunk élő alfaja ssp. auropunctatum HERBST 1785. Európai elterjedésű. G ANGLBAUER 1892, CSÍKI 1905-8, REITTER 1908, BURMEISTER 1939, HORION 1941, CSÍKI 1946 adatai alapján fénykedvelő (fotofil), szárazságkedvelő (xerofil), tehát sztenők szervezet. A nálunk közismert fajoktól eltérően a talajszinthez kötött, napközben tűző napsütésben vadászik, éjszaka lámpák fénykörében gyűjtötték. A síkságon, a dombvidéken és az alacsonyabb hegyvidék platóm, enyhe déÜes lejtőin, gyér növényzetű területeken, laza szerkezetű, csupasz talajfoltokon, szántóföldek barázdáiban, ritkábban kertekben él. Tápláléka főleg rovarokból és lárváikból (Silphidae, Orthoptera), lepkehernyókból (főleg Phtsia gamma) áü, elvétve répán és más zöldségféléken megfigyelték a rágását, ez azonban ritkasága miatt nem jelent számottevő károsítást. Faunaterületünkön elterjedt, de ritka. A Bakony hegységből csak Veszprémből ismert (TÖTH 1973). Farkasgyepűn a bükkös ökoszisztémából talaj csapd ával történt gyűjtése a faj biológiáját ületően új adat. Kétségtelen, hogy nem ehhez az ökoszisztémához kötött, előfordulása véletlen, talán az egyed nagy akciórádiuszának tulajdonítható: feltehetően a kb. 2 km távolságra található agrár ökoszisztémák valamelyikéből hatolt át. 4. táblázat - Tabelle 4. A Bakony hegység más területeinek bükkös ökoszisztémáiban talajcsapdával gyűjtött futóbogár (Carabidae) fajainak adatai az 1976. évig bezáróan. Die Angaben bis einschliesslich des Jahres 1976 der mit Bodenfaüe eingesammelten Carabidae-Alten aus dem Buchenwald-Ökosystem der anderen Gebiete des Bakony-Gebüges. Fagetum süvaticae Tóth László Kab-hegy (Úrkút) 1965 Iv. 17V. 15VII.13VIII. 18V. 15. VII. 13. VIII.18. IX. 26. Calosoma inquisitor 1 Carabus coriaceus 1 3 1 Carabus violaceus 2 7 Carabus nemoralis 1 1 Carabus hortensis 5 17 18 Carabus glabratus 1 5 9 1 Cychrus attenuatus 4 Abax parallelepipedus 1 Abax parallelus 2 Molops piceus 2 8 Pterostichus ovoideus 1 Pterostichus oblongopunctatu s 5 24 3 Pterostichus niger 4 28 14 Pterostichus melas 1 1 Agonum assimüe 6 1 Aptinus bombarda 3 4 1 Miklóspál-hegy (Marko) 1965/1966 Fagetum carex albae Loksa Imre Miklóspál-hegy (Marko) 1965/1966 -V. 21. V. 21VIII.16. VIII.16X. 20. X 20IV. 15. Carabus coriaceus 1 Carabus convexus 1 Abax parallelepipedus 1 Abax ovalis 2 Aptinus bombarda 1 2. Carabus (Mesocarabus TOMS.) problematicus HERBST. 1786 - Areája: Észak-, Nyugat- és Közép-Európa. Főleg a magas hegységekben, 2400 m-ig az erdőzónában, helyenként lehatol a középhegységekbe is. E valóban problematikus fajt 1912-ig (SOKOLÁR 1912) a Carabus catenulatus