Tóth Sándor szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 15. – Természettudomány (Veszprém, 1980)

BUBICS ISTVÁN: Római és középkori kőfaragványok petrográfiai vizsgálata

1. ábra: Részlet az 1. sz. csavart oszloptörzs kőzetanyagának vékonycsiszolatából. Kvarcporfír kőzetszemcsék, chamozitos kötőanyaggal. Keresztezett Nikol, nagyítás: 100 x. Abb. 1 : Teil des Dünnschliffes vom Gesteinmaterial des gedrehten Säulenrumpfes No. 1. Quarzporphyr Gesteingranulate mit Chamositbindematerial. Gekreutzte Nik., vergr.: 100 x 2. ábra: A 2. sz. csavart oszloptörzs kőzetanyagában mikrokristályos kvarc és chamozit cementálja az alkotórészeket. Keresztezett Nikol, nagyítás; 256 x Abb. 2 : Im Gesteinmaterial des gedrehten Säulenrumpfes No. 2 sind die Bestandteile durch mikrokristallinen Quarz und Chamosit zusammenzementiert. Gekreutzte Nik., vergr.: 256 x ságból a rómaiaknak sem volt gazdaságos, még rabszolgák alkalmazása mellett sem. Ebből indultam ki akkor is, amikor a veszprémi Bakonyi Múzeum és a Tihanyi Múzeum kőtárának faragványanyagát vizsgáltam. A vizsgálat ezúttal az egyébként is túlsúlyban lévő felső perm korú homokkőből készült kőtárgyakra terjed ki. A választás pillanatában tudatában voltam annak, hogy éppen a legnehezebb témával kezdtük el. A faragványok - PALÁGYI SZILVIA régész közlése szerint - Balaton-felvidéki lelőhelyekről származnak. A „vörös kövek" a Balaton É-i partja mentén két egymástól távol eső területen találhatók a felszínen (&, 9. ábra). A két terület kőzete látszólag azonos, lilásvörös, barnásvörös színű, néha finomabb, máskor durvább szemcseméretű, gyakran apró (5—10 mm) kavicsokkal hintett Szabad szemmel nem dönthető el a vizsgált kőzetről, hogy a Balaton ÉK-i vagy DNY-i részéről származik-e. Van azonban a két terület kőzetkifejlődése között egy elütő ásványtani bélyeg, mely lehetőséget ad a megkülönböztetésre. Nevezetesen arról van szó, hogy az ÉK-i területrész vörös kőzete túlnyomóan karbonátos kötőanyagú, és gyakoribb a földpáttartalma. A DNY-i részen szinte kivétel nélkül kova a kötőanyag és a földpát ritka, legtöbbszag az is pszeudomorfozák formájában van jelen. E két, a kőzet fizikai tulajdonságát is meghatározó momentum volt vizsgálatom alapja. Részletvizsgálatok 1. Csavart oszlop törzs. I: Tihany, kőtár. Faragvány lelőhelye: Csopak. Történelmi kor: római. Földtani idő: felső perm. Leltári szám: 55,283,6. Makroszkópos leírás: Limonittól festett homokkő Irányítatlan szövetű, középszemcsés struktúrájú kőzet. Színe uralkodóan lilás, vörösbarna, szürkés foltokkal. A kőzetet alkotó szemcsék ásványos összetétele szabad szemmel nem állapítható meg. A szemcsék mérete átlagosan 0,5 mm alatt van. Az uralkodó szín a kötőanyagtól ered, melyben jelentős a limonit mennyisége. A vörösbarna foltok földes megjelenésűek, valószínűleg limonit anyagúak. Méretük az 1 mm-t nem haladja meg. Mikroszkópos leírás: Irányítatlan textúrájú, közepes és durvaszemcsés. Ásványai: kvarc, muszkovit, szeriéit, limonit, magnetit, chamozit, cirkon, földpát? . A kőzet felépítésében a magmás eredetű törmelékszemcsék dominálnak. Gyakori a felzites, mikrokristályos struktúrájú limonittal színezett vulkánit flcvarcporfír) és kvarc kristálytörmelék. Míg a vulkánitok erősebben koptatóttak, addig a kvarcszemcsék szüánkosak, gyengén kerekítettek. A kvarc optikai viselkedése alapján magmás származású. A metamorf törmeléket kvarcit képviseli, melyben szeriéit és muszkovit található. A metamorf szemcsék irányított szövetet mutatnak, struktúrájuk mikrokristályos. A törmelékszemcsék mérete változatos, 300-600 mikron az uralkodó, ennél kisebb és nagyobb szemcsék ritkák. Ennélfogva a kőzet jól osztályozottnak mondható. A kötőanyag mikro- és kriptokristályos kova, valamint jelentős mennyiségű pikkelyes, hajlított kristályokkal mutatkozó chamozit. A kötőanyagban kevés a ümonit, a kőzet színét a vulkanitszemcsék erős limonitos festődése okozza. 2. Csavart oszloptörzs. II. Tihany, kőtár. Faragvány lelőhelye: Csopak. Történelmi kor: római? Földtani idő: felső perm. Leltári szám: 55,283,5 Makroszkópos leírás: Limonitos homokkő Irányítatlan textúrájú, középszemcsés. Színe szürkéslila, vörösbarna foltokkal, mely a kőzet