A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 14. – Történelem (Veszprém, 1979)

Nováki Gyula: Őskori és középkori földvárak a bakonyi Cuha-völgyében

13. Kesellőhegy II. Sáncfeltárás az 1. munkahelyen. 1 = humusz. 2 = kevert föld, égés nyomaival. 3 = vörös, égett föld. 4 = kevert föld. 5 = kevert föld, kevés kővel. 6 = érintetlen, köves talaj. Abb. 13. Kesellő-Berg II. Schanzerschliessung auf der 1. Arbeitsstelle. 1 = Humus. 2 = gemischte Erde mit Brandspuren 3 = rote, gebrannte Erde. 4 = gemischte Erde. 5 = gemischte Erde mit wenigen Steinen. 6 = unberührter steiniger Boden. 14. Kesellőhegy II. 1. munkahely. A sánc kőfalának külső oldala. Abb. 14. Kesellő-Berg II. Arbeitsstelle 1. Äussere Seite der Steinmauer der Schanze. 15. Kesellőhegy II. 1. munkahely. A sánc kőfalának külső oldala. Abb. 15. Kesellő-Berg II. Arbeitsstelle 1. Äussere Seite der Steinmauer der Schanze. hegyet teljesen beborítja, egy viszonylag ritkább részt kerestünk és erre itt, az erdőnyiladék körüli terület mutatkozott a legalkalmasabbnak. A nyiladékban egy nagy felülettel, ennek közelében pedig kétoldalt egy-egy árokkal vizsgáltuk meg a sáncot. A sánc átvágása 1. munkahely. A kutatóárok a munka kezdetekor 1,5 m széles volt. A feltárás közben felmerült kérdések tisztázására azonban ezt több ízben bővíteni kellett, végül is egy közel 400 m

2-es összefüggő területet bontottunk fel, amihez К felé még két kisebb kutatóárok csatlakozott közvetlenül. Az eredményeket összesítve ismertetem (12. kép Kesellőhegy II. 1, 13 kép). A sánc mai magassága a belső terület felől 80-90 cm, külső lejtője a lankás hegyoldalban folytatódik, árok nélkül. A sánc földjében kötőanyag nélkül rakott kőfal áll, teteje a sánc feiső 10—20 cm-es humuszrétege alatt kezdődött. Külső és belső, közel függőleges oldala világosan kibontakozott. Többnyire eső által legömbölyített, felszínen gyűjtött kövek85