A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 14. – Történelem (Veszprém, 1979)

Nováki Gyula: Őskori és középkori földvárak a bakonyi Cuha-völgyében

9. Kesellőhegy I. Őrlőkő a belső területről. Abb. 9. Kesellő-Berg I. Mahlstein aus dem inneren Gebiet. A sáncok átvágása A DK-i belső sáncot (,Vaskapu') és árkát 1,5 m széles árokkal vágtuk át (2. kép 5. árok). Sem rétegződést, elszíneződést, vagy egyéb, szerkezetre utaló nyomot nem találtunk. Alul világosan megmutatkozott az eredeti, közel vízszintes felszín fekete humuszrétege, melyből sok cserép került elő. A sánc tetejét egy réteg kő borította, középen többnyire 2-3 kő is volt egymáson. Maga a töltés teljesen egységes, a hegyre jellemző löszből áll. Az árok keresztmetszete V-alakot mutatott, a sánc belső oldalában a löszben is voltak edénytöredékek (4-5. kép, 7. kép 1-16). Ugyanezen az oldalon a külső sáncnak csak a tetején ástunk egy rövidebb kutatóárkot (2. kép 6. árok, 5. kép). Az előzővel teljesen azonosnak bizonyult, de kövek nélkül. Egy cserép ennek a földjében is előkerült. A telep ÉNy-i végének sáncát ugyancsak 1,5 m széles árokkal vágtuk át (2. kép 1. árok). Szerkezetre utaló nyom itt sem került elő. Az eredeti sárga löszön emelkedik a sánc világosszürke, kevert löszből álló töltése, kő nélkül. Az árokból kitermelt földből a külső oldalon emelték a sáncot. A telep pereme egyenes, az árok alja gömbölyű, kitöltése valamivel sötétebb színű volt. A sáncban, az árkot kitöltő földben és a telep szélén egyaránt kerültek elő edénytöredékek (6. kép 1. árok, 8. kép 12-15). E sánccal egy vonalban, az út K-i oldalához csatlakozó, elmosódott teraszt csak rövid, 1 m széles árokkal vágtuk át (2. és 6. kép 2. árok). Az előzővel teljesen azonos képet mutatott, sánc nélkül és az árok V-alakú volt. Utóbbi kitöltésében egy kis jellegtelen cserepet találtunk. A belső terület kutatása A telep belsejének kutatásához nem volt kiindulási alapunk. A fák által kevésbé benőtt részeken, az egész területen egyenletesen szétszórva sok kis próbaárkot ástunk, legtöbbjéből szép számmal kerültek elő edénytöredékek. Két kutatóárokban mutatkoztak elszíneződések, ezeknél nagyobb felületet is feltártunk, de apró égett földdarabokon és cserépen kívül semmit sem sikerült megfigyelni. Átlag 60 cm mélyen elértük az érintetlen talajt. A 4. árokban egy őrlőkőtöredék és egy lapos kőbalta is előkerült (2. kép 3-4. árok, 8. kép 1-11,9. kép). A DK-i két sánc közötti területen hasonló eredménnyel jártunk egy kis próbaárokkal, de a viszonylag sok cserép szerint ez is lakott volt (7. kép 17-19). A külső sáncon kívül egészen a Kesellőhegy felső fennsíkjának a széléig (az alább ismertetett késő bronzkori sáncig) négy próbaárkot ástunk, további kettőt pedig a telep K-i oldalával szemben, a Kőfejtő10. Kesellőhegy I. Bronzkori edénytöredékek profiljai (I. a 7-8. képet). Abb. 10. Kesellő-Berg I. Profilé von Geschirrscherben aus der Bronzezeit, (siehe Abb. 7-8) árok túloldala felett, de valamennyi üres volt. Az egykori lakótelep ezek szerint a sáncokon belüli területre korlátozódott. Időrend A telep korai szakaszára a legbiztosabb leletanyagot a ,Vaskapu' belső sánca alatti fekete földrétegben előkerült, többnyire mészbetétes edénytöredékek jelentik, amelyek korban megelőzik magát a sáncot. A bronzkori mészbetétes edények gazdag díszítése annyira általános és egységes az egész Dunántúlon, hogy ilyen kis töredékek alapján nehéz a közelebbi meghatározásuk. A legkorábbinak tűnik egy zegzugvonalas díszítésű töredéK (7. kép 8), amely a késő kisapostagi kultúrában gyakori (PATAY 1939. VI. t. 6, BÓNA 1975. 5. t. 4, 21. t. 14, TORMA 1972. 4. kép 15, 6. kép 11. stb.), továbbá egy hullámvonalas díszítésű töredék (7. kép 7), amelyet ugyancsak a kisapostagi kultúrában (BÓNA 1975. 11. t. 1, TORMA 1972. 4. kép 5), továbbá a tokodi csoportnál találunk meg (BÓNA 1975. 273. t. 16). A többi edénytöredéK a mészbetétes edények népének korai díszítéseit mutatja (7. kép 1-5, 9, 10, 13, 14, 16, 10. kép 7/1), közülük három széles sávos példány (7. kép 6, 11, 12) még a kisapostagi kultúra leleteire emlékeztet (TORMA 1972. 4. kép 1, 2, 9. kép 10, 22). Ugyanezen sánc tetején 30 cm mélyen egy kis félgömb alakú, pontsorokkal díszített edény töredéke került elő, a pereme alatt mészbetétes ággyal (7. kép 15, 10. kép 7/15), amely a mészbetétes edények népének ugyancsak a korai szakaszát jelenti. 81