A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 14. – Történelem (Veszprém, 1979)

Nagy László: A tűzikutya és a holdidol kérdése

34. ábra. Holdidol állatfej töredéke. Ld. még IX, 4. Szombathelyi Múzeum Abb. 34. Mondidol, Fragment eines Tierkopfes. Siehe noch IX, 4. Museum von Szombathely 35. ábra. Szarvalakú tűzikutya rekonstrukciója. Ld. még XVII, 4. Velem Abb. 35. Hornförmiger Feuerbock, Rekonstruktion. Siehe noch XVII, 4. Velem múzeumban levó'n (II, 6), meg egy másik sághegyin (III, 7). Mindig a test közepén helyezkednek el. Csupán egy lengyeli B, típusú töredék keskeny oldalán jelentkezik ovális nyílás is torkollik be a hosszanti oldalon levő szélső, kerek lyukba (IV, 6). A kerek lyukak legtöbbjének átmérője 1,5 és 2 cm között váltakozik. Leggyakoribb a 2 cm-es. A legszűkebb 0,8 cm egy velemié (I, 4.), a legtágabb 4 cm-es egy esztergomi múzeumban levőé (II, 10.). Az oválisok mérete általában nagyobb. Az említett lengyeli keskeny oldalán 5 x 3 cm. (IV, 6.). Néhány töredék nyílásának megmaradt formájából és méretéből arra következtethetünk, hogy a B, és C

a típusúaknak volt áttört változata is. Ezeken az alapidom már csak keretét képezte a teljesen kitágult nyílásnak. Ilyen lehetett egy velemi (I, 6.), egy Budapest-békásmegyei (V, 2.), meg egy lengyeli (VIII, 4.) ép példánya, és ilyennek tételeztük fel rekonstrukcióján a Budapest-Fehérvári úti töredékhez tartozó keretet is. (V, 3.). Egyébként ami az egész test méreteit illeti, az átlag kis 38 36. ábra. Tűzikutyák rekonstrukciói, hátukon vályúszerű árkolással (a-c). Ld. még 3,1,2. Zöröghegy Abb. 36. Feuerböcke, Rekonstruktionen, an ihrem Rücken mit Kannelierung (a-c). Siehe noch 3, 1, 2. Zöröghegy 37. ábra. Tűzikutya, hátán (a) vályúszerű árkolással. Ld. még III, 11. Sághegy Abb. 37. Feuerbock, am Rücken (a) mit Kannelierung. Siehe noch III, 11. Sághegy méretű В, típusú zöröghegyiek és a még ezeknél is kisebb velemiek (I, 1-12.) mellett jelentkeznek eléggé nagy méretűek, mint az A típusú lengyeliek (VI.). A szeghalmiak ismét kisebbek (VII.). Viszonylag nagyok a C

3 típusú idolok (26-27 és VIII, 6-8.). A D

2 típusú idolok között találjuk a legkisebbeket, de a legnagyobbakat is. Akad csupán 13,2, 16,6 és 18 cm hosszú soproni példány (XI, 1-3.), a magyarfalvi ezzel szemben 49,4 (XII, 3.) a balfi 57 cm (XI, 6.). Amennyire az ép és rekonstruálható leletek alapján megállapítható, huszonegy B,, B

2 és C, típusú tűzikutya közül húsz háthossza nem éri el a 20 cm-t. Két C

3 típusú idol törzse 6 és 20 cm-es (VIII, 6, 8), a D

2 típusú kalanderbergieké, az egy balfit kivéve 4 és 15 cm közé esik, a balfié 40 cm (XI, 6.). Csupán az A típusú nagyméretű lengyeli példányok ívelt hátának hossza a csúcsok között lehetett 24 és 30 cm (VI, 3, 5, 7.). A kisebb szeghalmiak háta: 11 és 13 cm (VII.). 154 különböző származású és típusú lelet megvizsgálása az anyag java részének gondos megmunkálására, iszapolására,