A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 14. – Történelem (Veszprém, 1979)
Hrenkó Pál: Válogatás a Balatonkönyrék régi térképi ábrázolásaiból
5. ábra. Az előbbi útivázlat hátoldala a Balaton vázlatával. Abb. 5. Rückseite der obigen Karte mit der Skizze des Balatons (ugyanott rom), valamennyi „P" jellel ábrázolt puszta (Praedium). Nagyon értékes forrás a térképen megírt sok hegynév: Amoshegy, Baglyos, Bőrhegy (Bérhegy), Fekete erdő (Fekete- vagy Középső-Hajag), Kaphegy, Móroczhegy, Papod, Tanyag (Tunyok-hegy). Említésre méltó a tihanyi és a fenéki vár jelölése, Tihany nevét csak a hátoldali ceruzavázlaton találjuk meg „Tihan" formában (5. ábra). A füredi Savanyúvíz-forrást kis négyzetes jel és,^Acidula" felirat jelöli. A megíratlan Kikeri-tavat nagy méretben ábrázolja. Névtelenül ábrázolja a Zala torkolatában az Iszap-szigetet, valamint a két tihanyi tavat. A Szent Mihályhegy a Balaton vizében ül. Hatalmas hegynek ábrázolja a Somlót, és oldalnézetben jelöli a Badacsonyt, a Szent György-hegyet és a Fonyódi-hegyet. A hegyeket nagyobb gonddal ábrázolta mint a vizeket. Ügyesen fejezte ki az aligai magaspartot. A növényzetrajz gyér. Az erdőt helyenként zöld festéssel jelölte, Pusztaszőlősnél és a Szent György-hegyen szőlőjeleket látunk. Mocsarat csak a Sió és a Sárvíz völgyében ábrázol, a Balatonnál nem. Veszprém megye eme részletes korai térképe kétségtelenül eredeti helyszínrajz. Megbízható és jó ábrázolás. Hibái többnyire a rárajzolással kapcsolatosak. A következő térkép 26 a 120. számú lapon található (6. ábra). Címe nincs. Egerszög (Zalaegerszeg) Légrád, Szigeth (Szigetvár) és Vásárhely (Somlóvásárhely) között főként zalai részeket ábrázol. A Balaton délnyugati felét jelöli Fonyódig, illetve Badacsonyig. Neve „Lacus Balaf — csonka, az utolsó betű halvány. Hasonló méretű mint a veszprémi lap, égtájfeliratai nincsenek, a tájolás északnyugati. A települések sora — Vásárhely, Sümeg, Keszthely, Kanizsa, Légrád, illetve Csurgó, Sziget, Nagybajom, Balatonkeresztúr mentén — mintegy útvonalat jelöl ki, valószínűleg egy zalai—somogyi körutazás nyomán. A közbeeső részek üresek. Az Egerszög, Szentgrod és Szalavár között kanyargó Szála folyó pontatlan helyzete is arra vall, hogy a vázlat készítője nem járta be. Az ábrázolásmód: a vízvonalak kanyargó futása, a látképszerű hegyrajz, a mocsár és erdő rajza, valamint a névírás egyaránt a veszprémi lap készítőjével azonos szerzőt igazolja, és nem különbözik nagy mértékben a Matolai-féle alföldi térkép rajzától. A településábrázolás is hasonló. Oppidumok: Sümeg, Keszthely, Egerszeg, Légrád stb. Várkastélyok: Sziget, Kanizsa, Szentgrót, Fenék (megíratlan), Babolcsa, Berzence, Serény Újvár. Fellegvárak: Csobánc, Szigliget, Tátika, Rezi, Sümeg. A légrádi Szent Mihály-hegyen kápolnát ábrázol. Előszeretettel jelöli a Bozótságokat: „Bozótság" (Nagyberek), „Ormándság"', „Komaromi Bozótság", „Szálai Bozótság". Az Iszap-sziget neve ,Jfnsula Iszop". A Badacsonyt magyarul írta meg: „Badacsonyi hegy". A veszprémi laphoz kapcsolódó részek itt helyesebbek, pl. Fonyód szembeesik Badacsonnyal, és a Balaton elfordulása csökkent. Ezek szerint térképünk későbbi keletű. A harmadik vázlat 27 a 130. számú lapon található. Hevenyészett ábrázolás. Az előzőhöz kapcsolódva részletesebben jelöli a muraközi részt, és kinagyítva mutatja a légrádi szőlőhegy oldalnézeti képét (7. ábra). Tájolása hibás, fent nyugatot ír (Occidens), holott az inkább délnyugatnak felel meg. A Murán inneni rész fordított állású. A légrádi (Colles Viniseis Legradiensesj és a zákányi (Colles Viniseis Zakanyensis) szőlőhegyeket szőlőjelekkel fedte be. A hegyvonulat nevei: Újzerén, Újhegy, Unon baron, Sz. Mihály hegye, Homok, Látóhegy, Földvár és Zákányi hegy. Ujzerént fellegvárnak, Légrádot várkastélynak jelöli, Szent Mihály hegyén kápolna áll. A Légrádi-hegyet oldalnézetben is ábrázolja, a neveket itt is megírja, szőlőt azonban nem jelöl rajta. Az útirajz végpontja a muraközi Csák torony várkastély volt, Strigonia (Strigova) és a Horvátországihegyek (Montes Croatiae) már a láthatáron vannak. A rajz és a névírás barna, fekete rárajzolásra nem 253