A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 14. – Történelem (Veszprém, 1979)
Hrenkó Pál: Válogatás a Balatonkönyrék régi térképi ábrázolásaiból
Alaptalan váddal illetik a névrajz németesítésével Tannstettert. A névírás nagyon hűen közli az eredeti magyar névformákat, sőt helyenként még a nyelvjárási sajátosságokat is tükrözi. A Balaton környék nevei: Leweld, Somló, Vázon, Zegliget, Zalauar, Hidwig, Retzi, Bikawar, Kaparnak, Kernend, Czobantz, Tadika, Somoguar, Thyan, Kenése, Mania, Ladán, Vrhida, Berinhida, Czor, Palota, Czirtz, Eskew stb. jól példázzák a helyes névírást. Még a Balaton neve is magyar: Balaton lacus (a latin nyelvű földrajzi köznevek használata korabeli sajátosság). Vesperinium esetében is a betűhív átírást tanúsítja a gót К betű. A névrajz betűhibái elenyésző mértékűek, a nyomat szedett betűkkel vagy nevenkénti fametszéssel készült, rendkívül finom rajzolatú. Mind a pontos másolás, mind pedig a szép kivitelezés a német nyomdászokat dicséri. A négy és fél évszázados Lázár-térkép megbízható korabeli dokumentum, kellő alapossággal sok értékes adatot szolgáltat a balatoni táj középkori településképének vizsgálatához. A kivitelezés említett gyengéi sem ronthatják le kultúrtörténeti értékét. Lazius torz Balaton-képei Wolfgang Lazius (1514—1565) osztrák szerző térképein torz Balaton-ábrázolást látunk. Ennek ellenére ezek a legismertebb régi térképi illusztrációk, megtalálhatók a legtöbb balatoni képeskönyvben, szakkönyvben 8 . Lazius nagy Magyarország térképe mintegy 1 : 500 000 méretarányú, de méreteket csak becsülni lehet rajta, mert a távolságok észak-déli irányban rövidebbek mint kelet-nyugati irányban. A Lázár-térképből készült 1552—1556 között, mintegy huszonnégy magyarországi munkatárs közreműködésével. Ötféle település (város, vár, kolostor, vásárváros, falu) és négy egyéb jel (szőlőhegy, bányászat, termálfürdő, antikvitás) magyarázatát közli, sőt a magyar nevek kiejtésére útmutatást is találunk rajta. A Magyarországon katonaorvosként járt Lazius a Bécs és Buda közötti részeket ismerhette jobban, a Balaton táját kevésbé. A Balaton ábrázolása vázlatos és hibás. Különösen a somogyi partokhoz csatolt Tihanyi-félsziget szembetűnő hiba, ennek magyarázatát sok kutató kereste, és ez a zavaró részlet ugyancsak elvonta a figyelmet a térkép értékesebb ábrázolási elemeitől 9 . Jól megkülönböztethetők a jelek alapján az országos jelentőségű városok: Pápa, Veszprém 10 , a kolostorok: Levéld, Zalavár, Somogyvár, Devecser, Tihany, Ugod, Tapolca, a várak: Vázsonykő, Somlyó, Essegvár, Csobánc, Hegyesd stb. A vásárvárosok rajza kevésbé karakterisztikus, ilyenek: Zirc, Fonyód, Maróth. A falvak (Kenése, Zalahídvég) jelei közt megíratlanok is vannak. Leveles szőlőfürtöt (szőlőhegyet) ábrázol a térkép az almádi és a siófoki part mentén, a Somlyó-hegynél, Nagykomárnál és Marcalinál. Veszprém funkcióját püspöki pásztorbot és süveg jelképezi, a balatoni halászatot pedig két csónak és közötte húzóháló rajza szemlélteti. Lazius térképének talán legnagyobb értéke a magyar névírás. Őt is vádolták németesítéssel, azonban ha a helyneveket vizsgáljuk, a vád alaptalannak bizonyul. Például sorolom az alábbi településneveket: Papa, Palota, Vrhyda, Brynhyda, Iayst (Jásd), Zyrch, Ve'sprimium, Tapolcha (Tapolca vagy a balatonfüredi Savanyúvíz), Tyhan, Kenecze, Kadarkút (Lázárnál: Zomarkuth), Karad, Kewerewsek (Köröshegy), Zelye (Lelle), Kethel, Maroth, Z Hidwig, Z Georg, Almád, Zalawar, Kapornak, Z Hedwig (=Hidvég), Peleske, Tadikha, Zentgrod, Dewecher, Somlyó, Sag, Kernend, Vgad, Leweld, Vasankw (Nagyvázsony), Esseguar, Schobanch, Zegligeth, Hegest, Symek (Sümeg), Rezy. \íznevek: Balaton, Zala, Torna, Marchalte, Zeezwyzze (Séd), Sarwizze, a Bakony neve pedig: Bakon. Nagyrészt felismerhető magyar neveket találunk tehát a lapon, németesítésnek semmi nyoma. Lazius nagy térképe német változatban is elkészült, ennek ismeretlen töredékét Rómer Flóris még látta Bécsben 11 . A német átdolgozás azonban csak a szövegekre szorítkozott. Valóban német térképet készített Lazius a Dunántúlról, mégpedig az 1556. évi hadjárat kapcsán. Ez utóbbi hadszintértérképen a Balaton kifli alakúvá torzult, neve „Der Platsee" a Bakonyé pedig „Wesprimerwald" lett. Ámbár Schymekh (Sümeg), Chyrchz (Zirc), Kapernakh és Debeczer írásmódja inkább hibás, mintsem németes. Csak a tájékozatlanság mentheti azokat a magyar szerzőket, akik Lazius értékes nagy térképe helyett ez utóbbi haditérkép balatoni részletével illusztrálják munkáikat. Zsámboky János Balaton-ábrázolása Lazius halála után előbb (1566-ban) a Lázár-térkép másolatát adta ki Zsámboky. Ez nem sok újat közöl, sőt némely javítása sem szerencsés. Tihanyt például Lazius nyomán a somogyi parthoz csatolta. Zsámboky magajavította országtérképe 1571-ben látott napvilágot 12 . Ezen már részletesebb és helyesebb Balatont látunk. A Zala a tóba torkoll (Lazius még a Drávába vezette), jelölte a Siót és a Nagyberek mocsarait is. Először mutatkozik rajta a Tihanyi-félsziget helyesbített rajza. Keszthelyt (KestelJ hatalmas erősségként ábrázolja, és megjelenik rajta Balatonkeresztúr (Kerestur) is. A javítások és az új ábrázolási elemek a sokoldalú humanista tudós gondosságát dicsérik. A kisméretű ábrázolás csak a korábbiakkal szemben javított voltában értékes számunkra. Viszont ennek az első ábrázolásnak későbbi (1579, 1592) másolatai már újabb 247
