A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 14. – Történelem (Veszprém, 1979)
Hrenkó Pál: Válogatás a Balatonkönyrék régi térképi ábrázolásaiból
Válogatás a Balatonkörnyék régi térképi ábrázolásaiból HRENKÓ PÁL A Balaton legrégebbi térképi képe Magyarország első elfogadható és eléggé részletes térképi ábrázolását Henricus Martellus Germanus Balkán-félszigetet ábrázoló térképén találjuk. Kb. 1 : 2 000 000 méretarányú kéziratos lap, a firenzei BibliotecaNazionaleban van. Valószínűleg 1490 körül (1493 előtt) Rómában készült. Adatai Francesco Rossellitől származhatnak, aki egy évtizeddel korábban Mátyás király szolgálatában Budán dolgozott. 1 Martellus térképén látjuk a Balaton első térképi ábrázolását (1. ábra). A tó neve „balatvnio palus" (Balaton-mocsár). Megtört hosszú alakja ,fiiba real" (Székesfehérvár) és „ pruck" (Brück an der Leitha), illetve ,^achano" (Zákány) és jhahespurg" (Radkersburg) között hibás tájolásban mutatkozik. Korai keltéhez mérten meglehetősen vázlatos ábrázolás, de nem látunk jobbat némely későbbi térképen sem. Megtaláljuk a Balatont Martellus Közép-Európa lapján is ,j>alatonia lacus" (Balaton-tó) néven 2 , ezen azonban a tó hosszanti képe csonka. Martellus Balaton-ábrázolása csakis korai kelténél fogva érdekelheti a kutatót. A térkép az évezredes távlatban rekonstruált ptolemaioszi táblákat felváltó modern térképek egyike. A reneszánsz Magyarország képét vázolja fel a legfontosabb földrajzi elemekkel. És ezek sorából nem maradhatott ki a Balaton, amelynek ptolemaioszi elnevezését Mátyás király krónikása, Bonfini ez időben bírálgatta. A Lázár-térképi Balaton A közismert Lázár-térkép 3 négyszázötven éves színezett fametszet. Főszerzője Lazarus (Rosetus) érseki titkár, aki egyetlen ismert munkatársával, Jacob Ziegler matematikussal 1514 nyarán dolgozott a térképen. Valószínűleg részt vett a munkában Johannes Nissenus csillagász is, aki 1514-ben állt Bakócz érsek szolgálatába 4 . A térkép szerkezetének vizsgálata arra enged következtetni, hogy az országlap több felmérési térkép összeillesztésével állt össze. Az összeillesztést bizonyára a kiadók végezték, mert a munka közben olyan csatlakozási hibák keletkeztek, amelyek a helyismerettel bíró magyar szerzők figyelmét nemigen kerülték volna el. Az északi és a déli országrész összeillesztési hibája a Balaton megtört alakjában szemmel láthatóan is megmutatkozik 5 . A konstrukciós torzulás súlyos tájolási hibával párosult a térkép 90°-os (az óramutató járásával ellenkező irányú) elfordítása által. Ezt a hibát is bizonyára Bécsben vagy Ingolstadtban követték el, amikor a kéziratos alapanyag a mohácsi csatavesztést követően nagy sietséggel kiadásra került. A kis méretarányú (kb. 1 :1 200 000) térkép nem sok részletet bír el. A pontosságot sem szabad mai mércével mérni. Azonban a tó megtört alakjától és elfordított tájolásától eltekintve, a Balaton tájának legelfogadhatóbb korabeli ábrázolása áll előttünk. A Tihanyi-félsziget szigetkénti ábrázolását írhatjuk a nagyvonalú helyszínelés vagy egyszerűen a rajzolás rovására. A tó hossza a szerkesztési korrekcióval számolva elfogadható, szélessége nagyvonalúan túlzott 6 . Az ábraképek látrajzi színezetű jelképek. A lövöldi (Városlőd) karthauzi kolostor korabeli képén látott központi épület (templom? ) homlokzatának a térképi ábraképpel való hasonlósága jól példázza ezt. Más a helyzet az ablakrések alatti körjellel. Ez nem ablak, hanem a település szerkesztett helyének megszokott jelölése. Bizonyításul hozhatom fel a körjelek helyzetének változásait 7 . Ugyanis, ahol a településábra szabadon áll, ott a körjel az ábra közepén van, ahol az ábra szorított helyzetű, ott különböző helyeken, így Buda és Pest ábráinál a Duna-parti küszöbön, öskünél a toronygombon, Kunszentmiklósnál pedig a két torony között a levegőben. Veszprém ábraképe csak nagyvárosi jellegét.mutatja. A hegyi várak, megerősített helyek ábrái inkább típusjelek, kevés látrajzi színezettel. Természetesen a fametszés az eredeti rajz finomságát nem adhatta vissza, ezért a jelképek változatossága mögött további eredeti részleteket (lakótorony, templom, városfal stb.) kereshetünk. 245
