A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 14. – Történelem (Veszprém, 1979)

Guzsik Tamás: Veszprém megye középkori templomépítészetének kutatási kérdései

figyelembevétele. Ez viszont — éppen a veszprémi püspökség esetén — a terület olyan kibővítését jelentené, amely az adott modell-kísérletre nem alkalmas. A középkori egyházmegye ugyanis a Dunántúl legnagyobb részét magában foglalta (Veszprém, Vas, Zala, Somogy, Komárom, Fejér, Pest megyék területén). Emellett ellentmondás jelentkezne a középkori (egyházjogi) és a földrajzi (tájegységi) határok között. Az egyes főesperességek (pl. Pápa) jogállása, hovatartozása is az idő folyamán változott, így a területünkön kialakult szakrális építészetet több — a jelen vizsgálatban nem tárgyalt — tényező befolyásolta. A mai megyehatár nagyjából tükrözi a terület tájenergiai (természet-, gazdaságföldrajzi), történeti, etnikai, szociológiai stb. egységét. A munkánkat megelőző alapkutatások és dokumentációk (pl. a megye Régészeti Topográfiája) szintén a jelenlegi határok figyelembevételével készültek, így jelen tanulmány szempontjából felbecsülhetetlen értékű források és előmunkálatok. (MRT 1—4). Megjegyzendő, hogy a módszer jelenlegi, kísérleti alkalmazása is már arra számít, hogy ez a feldolgozás előbb-utóbb egy nagyobb, összefüggő területegységet ölel fel, ahol már az említett (polgári és egyházi) határoknak a jelentősége minimálissá zsugorodik. Következő lépcsőként az egyházmegyei lehatárolást választottuk, s ennek keretében készült el a Dunántúl hasonló feldolgozásának kartográfiai része. A megye egészéhez hasonlóan, az egyes középkori települések helyét is a mai közigazgatási határok alapján rögzítettük. Ennek az a hátránya, hogy néhány esetben az eredetileg összetartozó, ill. osztódással elkülönült településeket (pl. Dörgicse, Páh stb.) a mai községhatárok szerint szétválasztja. Előnye viszont kettős: egyrészt alkalmazkodik a Régészeti Topográfia által kialakított lokalizáláshoz, másrészt elkerülhetővé teszi a korábbi szakirodalom egyik gyakori hibáját, ti. egy-egy emlék (főleg a közigazgatási belterületen kívül eső romterület) több községnél történő szerepeltetését (pl. Sáska—Dabas, Szőc- Dabas, Ároktő, Szentantalfa, Szentbereck stb.). A kutatás első feladata volt a rendelkezésre álló emlékanyag számbavétele. A mai megye területén — pillanatnyi ismereteink szerint - 583 középkori települést ill. lokalizálható egyházi intézményt sikerült kimutatni. Ebből egyházas település ill. templomhely 414 db (71,0%), nem egyházas hely 169 (29,0%). Utóbbiakkal a további vizsgálat során nem foglalkozunk. A fennmaradó 414 középkori település ill. templomhely a mai közigazgatás szerint 229 község területén található. A középkori és a mai településsűrűség aránya tehát az egyházas helyek alapján 1,8, a teljes településállomány figyelembevételével (583 középkori, 265 mai település) 2,2. Ez az adat a vizsgált időszak egészének a mérlege, a valóságban egy-egy időpillanatban kevesebb település létezett (keletkező Ш. megszűnő falvak). Az általunk ismert középkori egyházas ill. templomos helyek adatait — a könnyebb kezelhetőség és áttekinthetőség érdekében tosan rögzítettük. táblázaAz emlékanyag összetétele : A táblázat 1-4. oszlopa az emlékek alapadatait tartalmazza. A hivatkozás - mint fent indokoltuk — a mai községek ABC-rendjében történik, a 3. oszlopban feltüntetve az ott található középkori településeket. Egy-egy középkori falu az évszázadok során több néven is eló'fordul (pl. Alsópáh - Hoszszúpáh = Bó'rpáh stb.). Ezeknél a gyakoribb névváltozatokat tüntettük fel Az emlékek funkciójára és pillanatnyi állagára a 4. oszlop jelzése utaL Eszerint parochiális funkcióval - plébánia, (fiba) 380 emlék rendelkezett (91,79%), ennek jele: 6. Egyházi testület birtokában 30 épület volt (7,24%), ezek jelölése D. Egyéb funkciójú épület (pl. kórházkápolna) 4 db volt (0,97%), jelölésük ±. Az emlékek állagát a funkciójel helyzete mutatja. - álló v. átépített templom (6 Û ±) 79 db 19,1% jelenlegi formája mjatt bizonytalan álló emlék (jele:6? fi? H-? ) 9 db 2,2% - templomrom (jele: О О н-) 83 db 20,0% - bizonytalan rendeltetésű, feltételezett templomrom (jele: o? D*-? н- ?) 2 db 0,5% Tehát emlékszerűen ismert összes: 173 db 41,8% Eltűnt templom ill. egyházas hely (jele:9 9 í ) 241 db 58,2% összes egyházas hely ill. templom 414 db 100,0% Az alapítás (építés) időpontja: A táblázat 5. oszlopa a templom alapításának ill. építésének tudott vagy feltételezett idó'pontját jelöli. Ebben a Régészeti Topográfia különböző' módszerrel meghatározott alapadatait vettük át. Ahol konkrét datálási támpont nem állt rendelkezésre, ott az első okleveles említést tekintettük ante quem-nek. Néhány esetben (pl. Monoszló, Herend) sor kerülhetett stíluskritikai kormeghatározásra is. A fokozottan bizonytalan emlékeknél (vagy ahol más okból szükségtelen volt) az idó'pont jelölését elhagytuk. így a megyében az ismert datálású emlékek száma 198 db, az egész állomány 47,89^a. A kormeghatározás a legtöbb esetben (168 db, 40,6%) csupán évszázad pontosságú, ill. a bevezetőben említett idó'határok közé helyezést jelenti. A fennmaradó 30 emlék esetében (7,2%) sikerült - főleg a rendelkezésre álló írott források alapján - közelebbi kormeghatározás. Az emlékanyag alapítás szerinti megoszlása: - XI-X1I. századi alapítású 52 emlék (12,6%), ebből konkrét időponthoz köthető 6 db, - XIII. századi alapítású 108 templom (26,0%), ebből pontosabban meghatározható 11 db, - XIV. századi emlék 19 db (4,6%), közelebbi datálású 7 db, - XV. századi alapítású 19 emlék (4,6%), amelyből pontosabban datálható 6 db. A fenti összefoglalásban a templom formáját lényegesen befolyásoló - és datálható - átépítéseket is beszámítottuk. Birtokviszonyok : A következő vizsgálat az egyes települések (templomos helyek) birtokviszonyaival foglalkozik (táblázat 6. oszlop). Elöljáróban meg kell jegyezni néhány dolgot a táblázat adataival kapcsolatban. A megye középkori birtokviszonyai viszonylag jól ismertek. Korábban születtek is feldolgozások, amelyek egy-egy időpontban vetítették a megye területére az akkor éppen érvényes birtokállapotokat. (CSÁNKI 1897, HOLUB 1933, ill. ÉRI 1969). Jelen tanulmánynak nem elsődleges célja ilyen - történeti szempontból bizonyára kifogástalan birtokmegoszlást felvázolni. Itt az egyes területek jogállását csupán olyan szempontból vizsgáljuk, hogy mennyiben befo164