A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 14. – Történelem (Veszprém, 1979)

Müller Róbert: A Keszthely-fenékpusztai erőd északi kapujának feltárása 1971-ben

3. kép. 1-П. szelvény. A belső kaputorony falainak marad- Abb. 3. Block I—II. Mauerreste des inneren Torturmes und ványai és a járószintek 1. fal; 2. járószintek. Fussbodenniveaus. 1. Mauer. 2. Fussbodenniveaus. vei, a középső pillérpár közötti távolság 3,58-3,63 m. A D-i pillérpárnál ugyanez 3,70-3,72 m. A középső kapu volt tehát a legszűkebb és a külső a legszélesebb. A toronybelsőben viszonylag jó állapotban találtuk meg az egymásra következő járószinteket. A különböző szintek későbbi bemutatásának szándéka indokolta, hogy a toronybelsőt ne tárjuk fel teljesen. Mind a négy járószintből hagytunk ,in situ' részeket. Ezért minél korábbi egy réteg, annál kisebb területen tisztítottuk ki. Munkánkat igyekeztünk úgy végezni, hogy ugyanazt a járószintet a toronybelsőben több helyen is megismerjük, és így a lejtést ill. a különbségeket tisztázhassuk, esetleg az egyes periódusok korára is adatokat nyerjünk. A járószintek tanulmányozására a toronybelsőt az É-i erődfalon nyitott kapu, ill. az erődfal és az első pillérpár közötti területen egy 1,2 m széles K-Ny-i irányú árokkal átvágtuk. Az egyes járószinteket lépcsőzetesen meghagytuk. Hosszirányban az É-D-i tengelytől K-re 82 cm-re húztunk egy vonalat, és az attól K-re eső részt tisztítottuk ki, ugyancsak lépcsőzetesen. 128