Tóth Sándor szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 14. – Természettudomány (Veszprém, 1979)

DR. UHERKOVICH GÁBOR: Az öcsi Nagy-tó limnológiája

nak, a következők: Aphanothece microspora, Chroococcus turgidus, Cylindrospermum trichospermum, Cloeothece confluens, Nostoc kihlmanii, Oscillatoria geminata, Synechococcus aéruginosus. A lápban meglelt Euglenophyta-taxonok közül azokról szólunk külön, amelyekről világszerte kevés előfordulási adatot közöltek és így itteni előfordulásuk figyelmet érdemel, illetve azokról, amelyek savanyú vizekre vagy általában alacsony elektrolit tartalmú vizekre indikátoijellegűeknek tekinthetők: 1. Anisonema dexiotaxum: huminsavas vagy általában savanyú vizeket részesít előnyben? 2. Astasia granulata: rétlápokban és tőzegmohalápokban él. 3. Cyclidiopsis acus: előfordulása tőzegmohalápokhoz kötött. 4. Distigma proteus: alacsony elektrolittartalmú vizekben él. 5. Entosiphon sulcatum: szerves szennyezést szenvedett savanyú vizek lakój a elsősorban? 6. Euglena clara: viszonylag kis elektrolittartalmú vizek igen ritka szervezete. 7. E. klebsii forma („maxima"): valószínűleg szerves szennyezés érte savanyú vizek lakója. 8. E. pusilla: igen kevés előfordulási adatból ismert szervezet. 9. E. spathirhyncha: Észak-Európa kivételével alig van közlés erről a szervezetről. 10. E. thinophila: igen ritka előfordulású szervezet. 11. Lepocinclis ovum var. discifera: a különben elterjedt faj ritka előfordulású változata. 12. Menoidium tortuosum: szerves szennyeződés érte, bizonyos fokig eutrofizálódott savanyú vizek lakója látszik lenni. 13. Petalomonas ventritracta: igen kevés előfordulási adatból ismert alga, huminsavas vagy rétlápi vizekhez kötött? 14. Phacus aenigmaticus var. monochloron: a nem ritka fajnak igen ritka előfordulású változata 15. Ph granum: viszonylag kevés előfordulási adatból ismert, közel áll a Ph. skujai-hoz. 16. Ph longicauda var. rotunda: eddig főleg trópusi előfordulásáról vannak csak adatok. 17. Ph onyx: néhány európai előfordulási adaton túl főleg trópusi-szubtrópusi területekről ismert. 18. Ph. rudicula: igen kevés előfordulási adatból ismert szervezet. 19. Ph. skujai: néhány trópusi és európai lelőhelyről ismert, ritka szervezet, a Ph. granum-hoz áll közel és lehet, hogy az itteni előfordulásának további morfológiai-statisztikai elemzése végleges választ ad a két faj azonosítására vagy pontosabb elkülönítésére. 20. Sphenomonas quadrangular is: szennye zettebb vizekben, mocsarakban nem ritka, de hazánkból eddig nem közölték. 21. Strombomonas subcurvata var. africana: eddig európai lelőhelyről nem volt ismert. 22. Trachelomonas armata var. longa: európai lelőhelyről ismert igen ritka előfordulású szervezet. 23. T. armata var. steinii: Európából és a trópusokból egyaránt ismert, viszont hazánkból eddig nem közölték; eredetileg alacsony elektrolittartalmú, de szennyezés érte vizeken él? 24. T. dybowskii: aránylag kevés előfordulási adatból ismert. 25. T. planctonica var. flexicollis: Európából és Dél-Amerikából kevés helyről közölve. 26. T. skvortzoviana: a Kelet-Ázsiából leírt szervezetről világszerte igen kevés előfordulási adat van. 27. T. superba var. spinosa: az Észak-Amerikából leírt szervezetnek a vizünkben való előfordulásá érdekes adalék a szervezet ökológiájának ismeretéhez. 28. T. sydneyensis var. minima: az Ausztráliából leírt, ritka algaszervezet számára az itteni sajátos vízkémiai viszonyok biztosítják a létfeltételeket. 29. T. sydneyensis var. obesa: 1. az előbbi taxonra vonatkozó megjegyzésünket. Igen nevezetes dolognak kell tartanunk, hogy — a fenti ökológiai elemzés tanúsága szerint — a lápban előforduló Euglenophyta-taxonoknak mintegy a fele különleges ökológiai igényű vagy ritka szervezet és hogy többnek közülük (1. lentebb) ez az első ízben kimutatott hazai előfordulása. További ökológiai elemzés során az öcsi Nagy-tó Euglenophyton-\a\\ különböző élőhelyek Euglenophyton-']2ÍV2\ lehetne összehasonlítani és ez is érdekes következtetésekre adna lehetőséget. E helyütt egyetlen ilyen összehasonlításra kerítek sort saját kutatásaim köréből, mikor is a brazíliai Lago do Castanho, egy Amazonász melletti ártéri-tó (varzea-tó) és az öcsi Nagy-tó közös Euglenophyton-\mt sorolom fel. A „dekantált fehér vizű" Lago do Castanho igen alacsony elektrolittartalmával (Schmidt, 1973), 6-7 közötti pH-értékeivel és egy bizonyos mérvű természetes szerves szennyezettségével „ökológiai rokonságban" látszik lenni az öcsi Nagy-tóval, ezt a közös Euglenophyton-ok és azokon belül is a közös Trachelomonas-ok is aláhúzzák. A két vízi élőhely közös Euglenophyton-jai: Euglena acus, E. oxyuris, E. pusilla var. longa, E. spirogyra, Lepocinclis fusiformis, L. salina, L. texta, Phacus longicauda, Ph. longicauda var. torIV. tábla (Tab. IV.): 99. Pleurotaenium trabecula (EHRBG) NAEG. var. elongatum CEDERGREN, 100. Spirogyra sp., 101. Cosmarium logiense BISS., 102. Penium silvae-nigrae RABANUS, 103. Closterium parvulum NAEG., 104. Cosmarium umbilicatum LÜTKEM., 105. C. rcgnellii WILLE var. pseudoregncllii (MESSIK.) W. KRIEGER, 106. Gonatozygon sp. (G. monotaenium DE BARY forma?), 107. Cosmarium subtransiens CROASD., 108. C. impressulum ELFV., 109. C. quadratum LUND, 110. Cosmarium sp. (C. sexangulare LUND f. minima NORDST. ?), 111. C. laeve Rabenh., 112. Tribonema fonticola ETTL, 113. Tribonema sp. (T. ambiguum SKUJA ?), 114. Neidium bisulcatum (LAGERST.) CLEVE, 115. Bumilleriopsis sp. (B. biverruca PASCHER?), 116. Ophiocytium cochleare A. BR., 117. Dictyosphaerium pulchellum WOOD var. ovatum KORSCHIK.., 118. Cylindrospermum sp. (C. maius KÜTZ. forma?), 119. Cylindrospermum trichospermum FRÉMY forma, 120. Anabaena sp. 1. (A. verrucosa BOY-PETERSEN f. maior K.OSS?), 121. Anabaena sp. 2., 122. Anabaena affinis LEMM., 123. Dinobryon utriculus STEIN var. acutum SCHILLER, 124. Lemonneria aquatica DE WILDEMANN, 125. Ankistrodesmus fusiformis CORDA sensu KORSCHIKOV, 126-128. Monoraphidium sp. (M. caribeum HINDÁK?), 129-130. Lagerheimia genevensis CHOD., 131. Cylindrocapsa sp. (C. geminella WOLLE?), 132. Microthamnion kuetzingianum NAEG. 34