Tóth Sándor szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 14. – Természettudomány (Veszprém, 1979)
DR. UHERKOVICH GÁBOR: Az öcsi Nagy-tó limnológiája
Az elemzés eredménye: Oxigénfogyasztás szűrt mintából 87,2 mg/l ülepített mintából 150,0 mg/l felrázott mintából 362,0 mg/l 4. ábra: A lápot kelet felől szegélyező nyíltvízi rész, mögötte a láp fái látszanak Abb. 4.: Teil mit offenem Wasserspiegel, der das Moor östlich umrandet, dahinter sind Bäume des Moores zu sehen hőmérsékleti kontinentalitás (az adott hely évi hőmérsékleti amplitúdója és ugyanazon hely földrajzi szélességi körének közepes amplitúdiója közötti eltérés, K = Aj — A ct) itt 2,0°. Az évi csapadék 700 mm, az évi vízfölösleg 125 mm körül van. A területre jellemző fontosabb fenológiai adatok: Az orgona virágzásának kezdete V. 10. (szemben a dél-magyarországi IV. 20-ával), a kukorica érésének kezdete X. 5. (szemben a dél-magyarországi IX. 25ével), az akác virágzásának kezdete V. 25-e táján van (szemben a dél-magyarországi V. 15-ével). Itt tehát egy savanyú kőzeten, illetve annak málladékán lévő lápról van szó, amely láp területe — hazai viszonylatban — jelentősebb csapadékmennyiséggel és az országos átlagnál kiegyenlítettebb időjárással jellemzett. Vízkémiai viszonyok A láp főbb vízkémiai jellemzői — mint az alacsony elektrolittartalom, ezen belül a minimális Ca-tartalom, továbbá az alacsony p H — pontosan egybevágnak a láp geológiai és klimatológiai adottságaival A hidrobiol ógiai viszonyok — miként azt a következőkben részletesen kifejtjük - pontosan tükrözik a vízkémiai viszonyokat. A láp vízkémiai elemzéséhez a vízmintákat Vörös Lajossal, a pécsi VÍZIG biológusával a tőzegmohás rész vad csapásainak egyikéből, 60—70 cm-es mélységű vízből vettük 1974. VI. 3-án. A vízhőmérséklete a mintavétel idején 17,0° volt, színe barna. A vízkémiai elemzést kérésemre a pécsi VÍZIG fonyódi laboratóriuma végezte Kovács Árpád vegyészmérnök irányításával. Nevezetteket közreműködésükért kollegiális köszönet illeti. PH 5' 6 6 Vezetőképesség 105•106 " Metilorange lúgosság (m) 0,96 mval/1 c m Fenolftalein lúgosság (p) 0 mval/1 Összes keménység 1,36 nk° Karbonátkeménység 2,68 nk° Ca 2 + 6,5 mg/l 0,32 e. é. Mg 2 + 1,9 mg/l 0,18 e. é. Na + 5,0 mg/1 0,22 e. é. K + 12,0 mg/l 0,30 e. é. CI5,6 mg/l 0,16 e. é. S025,9 mg/l 0,12 e. é. HCOj 58,0 mg/l 0,96 e. é. COl" 0,0 mg/l 0,0 e.é. Fe 3 + 3,20 mg/l Mn 2 + 0,44 mg/1 NH + 4 4,40 mg/l NC>2 0,038 mg/l NO ? Meghatározását szalicilátos módszerrel nem lehetett elvégezni POi 1,10 mg/l Oldott ásványi anyag 84,00 mg/l Összes oldott anyag 199,00 mg/1 Összes lebegő anyag 664,00 mg/1 összes szárazanyag 863,00 mg/1 Dikromátos 0 2-fogy. szűrt mintából 200,00 mg/1 felrázott mintából 500,00 mg/l Mintavételi és feldolgozási módszerek A láp hidrobiológiái viszonyainak tisztázására az 1973. évben két ízben, V. 31-én és XI. 24-én vettem vízmintákat. Az első alkalommal a láp közepes víztelítettségű volt, míg a második alkalommal az egész tőzegmohás részt száraz lábbal lehetett bejárni, összefüggő vízfelület ekkor csak a láp déli részén lévő nyíltvízi medencében volt. Az 1974. évben vett minták közül eddig egy tavaszi {IV. 10.) és egy nyári (VI. 3.) sorozatot dolgoztam fel. 1974. évben a láp a teljes víztelítettség állapotában volt és a tőzegmohás ré§zt is csak 70—90 cm-es vízen keresztül lehetett megközelíteni, illetve azt 50—80 cm-es vízzel borított vadcsapásokon bejárni. Az úszóláp középső része azonban ezen alkalmakkor is kiállt a vízből. A következő vízmintákat vettem: a) Sphagnumfacsarék tőzegmohagyepekből, b) merített és 25-ös planktonhálóval vett minták a tőzegmohagyepek közötti vadcsatornák vizéből, c) a láphoz D-en csatlakozó nyíltvízi részből hálós és merített minták. Míg az a) és b) mintavételi helyeken tipikusan alacsony elek27
