Tóth Sándor szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 14. – Természettudomány (Veszprém, 1979)

BUBICS ISTVÁN: Újabb felsőkarni Megalodontida lelőhely a Bakony hegységben

bánya közepe táján, a vastagpados dolomitban is találtam 3 db, szintén a karni emeletre utaló Neomegalodon böckhi (Hoern.) fajt. Ennek hosszmérete 3—4 cm. A talált Megalodontidák alapján a szóban forgó bányafeltárás dolomitja a felsőtriász karni emeletébe tartozik. Ily módon a képződmény párhuzamosítható a veszprémi Táborállás (Aranyos-völgy) felsőkarni, Neornegalodon triqueter pannonicus szintjével. Különbségként adódik, hogy míg a Táborállás szelvényében a Megalo dontidák mellett Amauropsis, Myophoria, Worthenia, Stephanocosmia, Nucula és Leda találhatók, itt a Gastropódákat egyedül a Coelostylina képviseli. A veszprémi karni dolomit a táborállási szelvényben a „felső márgacsoport"-ra települ, míg itt e dolomit fekűkőzete ismeretlen, a vele tektonikusán kapcsolódó fedődolomitból pedig nem került elő a nóri emeletet jelző Megalodontida A veszprémi felsőkarni dolomitban, a Megalo dontidák lényegesen gazdagabb faj-, és egyedszámban mutatkoznak, eddig a Megalodon cf. vértesensis (Kut.) faj hiánya mellett. Badinszky P. (1974) közlése szerint a veszprémi Táborállás Megalo dontidái uralkodóan nagyobb termetűek az itteni fajoknál. Összefoglalás: Öcs és Pula községeket összekötő út mentén, a Padrag felé vezető út korszerűsítésekor egy .murvabányát létesítettek. A dolomitmurvát töltés és útalapozás céljára fejtették. A jelenleg már felhagyott kőfejtőben, a területről eddig ismeretlen Megalo dontidák kerültek elő. Ezek meghatározása fényt derített arra, hogy a bányában feltárt dolomit DNY-i része karni, míg a Kab-hegy felé nóri dolomitkifejlődés található. A faunaegyüttes ugyanis párhuzamosítható a veszprémi Táborálláson előkerült, a karni-nóri határt jelző faunával. IRODALOM - LITERATUR Oravecz, J. (1963): A Dunántúli Középhegység felsó'triász képződményeinek rétegtani és fácies kérdései - Földt. KözL 93. köt. 3. Véghné, Neubrandt, E. - Oravecz, J. (1961): A Gerecse és Vérté s-hegy ségi felsőtriász dolomit és mészkőösszlet - MÁFI Évk., 49. köt. 2. Véghné, Neubrandt, E. (1963): Nóri daschsteini mészkő az Északi-Bakonyban - Földt. Közi., 93. köt. Végh, S. (1961): A Bakony hegység kösszeni rétegei Földt. Közi., 91. köt. Végh, S. (1964a): A Déli-Bakony raeti képződményeinek földtana - Geol. Hung. Ser. Geol., 1. 14 Végh, S. (1964b): A Szentgál 7. sz. kutatófúrás (Bakony hg.) Felsőtriász rétegsora - MÁFI Évi jel. az 1961.évről. EIN NEUER OBERKARNISCHER MEGALODONTIDEN-FUNDORT IM BAKONY-GEBIRGE Im Bakony-Gebirge befindet sich in grosser Ausdehnung der obertriadische Dolomit. Seine genauere Horizontierung wird durch die Megalodontiden ermöglicht. Die Dolomite der karnischen und norischen Stufen sowie deren Megalodontiden-Fauna Wurde von Frau E. Végh-Neubrandt und S. Végh (1964) analysiert. Sie stellten fest, dass die einzelnen Arten für die karnische oder norische Stufe charakteristisch sind. Bis zu dieser Zeit war im nördlichen Bakony-Gebirge kein in die norische Stufe gehörender Dolomit bekannt. Verfasser fand in der Gemarkung der Ortschaft Öcs eine Dolomitenausbildung, in der die für die oberkarnische Stufe charakteristischen Megalodontiden zum Vorschein kamen (Neornegalodon carinthiacus (Hau

.),Neornegalodon triqueter pannonicus (Frech), Neornegalodon cf. vértesensis (Kut.). Neben den Megalodontiden erscheint auch Coelostylina conica (MünsL), zeitweise in massenhaften Mengen. Der. aufgeschlossene Dolomit ist auf Grund der Megalodontiden mit dem oberkarnischen Neornegalodon triqueter pannonicus Horizont vom Veszprémer Táborszállás (Aranyosvölgy) zu parallelisieren. Zwischen den beiden gleichaltrigen Ausbildungen widerspiegeln die Veszprémer Arten durch ihre grösseren Masse, durch die grössere Exemplaren- und Artenzahl sowie der breiteren Skala der begleitenden Gastropoden (Myophoria, Worthenia, Stephanocosmia, Nucula und Leda) eine Abweichung in der Fazies. A szerző címe (Anschrift des Verfassers): Bubics István H-8100 Várpalota Ybl M. tér 2. 24