Tóth Sándor szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 14. – Természettudomány (Veszprém, 1979)
DR. RÉZBÁNYAI LÁSZLÓ: Kvalitatív és kvantitatív vizsgálatok az Északi-Bakony nagylepkefaunáján II.
V III. e táblázat folytatása Sorszám Fajnév 3 évi nap 1969 1971. 1972 Hg Sorszám Fajnév 3 évi nap nap sorszám nap sorszám nap sorszám 22. P. palpinum 83 24 22. 14 40. 45 17. C. exanthemata 83 19 30. 31 13. 33 26. C. margaritata 83 45 5. 26 20. 12 98. 25. E. alternata 82 30 16. 28 17. 24 46. 26. S. ipsüon 81 1 187. 1 217. 79 3. St. biselata 81 35 8. 17 34. 29 34. 28. St. dimidiata 71 32 12. 27 19. 12 98. 29. C. ann ulata 70 10 62. 26 20. 34 23. 30. A grossulariata 69 18 33. 28 17. 23 50. 31. M. suasa 67 9 70. 17 34. 41 19. 32. O. gothica 66 16 42. 12 48. 38 21. 33. H. proboscidalis 65 18 33. 32 12. 15 81. 34. E. candidula 64 15 44. 31 13. 18 68. 35. Ph. meticulosa 63 2 145. 4 129. 57 11. 36. 0. incerta 62 11 58. 18 32. 33 26. H. ambigua 62 8 79. 54 13. 38. S. menthastri 61 10 62. 14 40. 37 22. M. brassicae 61 22 26. 9 71. 30 33. O. brumata 61 33 10. 16 36. 12 98. 41. P. plumigera 60 30 16. 12 48. 18 68. C. vaccinii 60 33 10. 5 112. 22 52. 43. N. pronuba 59 12 56. 4 129. 43 18. S. alternaria 59 21 28. 21 27. 17 71. 45. E. transversa 58 18 33. 11 56. 29 34. R. ferruginea 58 15 44. 18 32. 25 45. 47. O. dilutata 57 36 7. 13 45. 8 129. X fluctuata 57 24 22. 25 22. 8 129. 49. Sc. chenopodiata 56 24 22. 19 31. 13 88. 50. H. micacea 55 14 49. 22 24. 19 64. 51. L. testacea 52 8 76. 23 23. 21 55. 52. Ch. trigrammica 51 12 56. 13 45. 26 41. A további, 1%-os átlagos tömegrészesedést elért fajok nagy része is országosan elteijedt, az Északi-Bakonyban is általában gyakori, de fó'leg erdős vidékekre jellemző fajok. Közülük 2 évben is magas részesedésű az Ectropis bistortata Gze. (1969, 1971), Xantorrhoe spadicearia Schiff. (1971, 1972), X. ferrugata Cl. (1969, 1971) és Ligdia adustata F. (1969, 1971), előfordulási napjaik száma is jelentős. Lombkártevők az egyes években tömeges Orthosia incerta Hufn. (1972), O. cruda Schiff. (1972) és Oporinia dilutata Schiff. (1969-ben a 4. leggyakoribb faj, X. elején és közepén abszolút dominanciával — 28. diagram). Mezőgazdasági kártevő az aktív vándor Autographa gamma L. (1972). Zircen is 1971-ben jelentkezett nagyobb számban a réti, lomberdei Eustrotia candidula Schiff., de Rák-tanyához hasonlóan messze elmaradva somhegyi egyedszáma mögött (31. diagram). Gazdaságüag közömbös, elterjedt fajok az 1972-ben tömeges Mythimna albipuncta Schiff., Hophdrina blanda Schiff., Plusia chrysitis L. és Mamaestra suasa Schiff. Az 1%-os átlagos részesedés alatti, de egyes években és egyes aszpektusokban nagyobb számban előkerült fajok közül említésre méltó a lombkártevő Ptilophora plumigera Esp. (1969, 1971), Conistra vaccinii L. (1969), Campaea margaritata L. (1969), a vándor, mezőgazdasági kártevő Scotia ipsilon Hufn. (1972), a konyhakerti kártevő Mamestra brassicae L. (1969, 1972), az egres-ribizlikártevő Abraxasgrossulariata L. (35. diagram), valamint az előbbiekben már néhol igen gyakori Semiothisa clathrata L. (1969, 1971), Luperina testacea Schiff. (1971) és Perizoma alchemillata L. (1969). Eddig viszont még sehol sem jelentkezett ilyen nagy számban a Sterrha biselata Hufn. (1969, 1972). A különlegesebb érdekességek közül csak néhány akad, amely egyes években elérte a 0,5%-os részesedést, de a 3 évi átlagban már elmaradt ettől. A Mythimna conigera Schiff. nedvességkedvelő, főleg erdei faj, eddig még sehol sem fogtam az Északi—Bakonyban olyan nagy számban, mint 1972-ben Zircen (23. diagram). Az Eriopygodes imbecilla F., Som-hegy és Rák-tanya tömeges érdekessége ezúttal csak itt szerepel, bár 1969. VI. végén Zircen is aszpektusvezérfaj, és 1972-ben egyedszáma még emelkedett is (24. diagram). A d :9 arány viszonylag szokásosan alakult, a Hg-csapda kivételével, ahol ezúttal nem jelentkezett korai 9 példány sem (29 :3 — 9,7; 8:1- 8,0; 66 : 2 - 33,0), viszont a 99 Zircen csak VI. 15-23. között kerültek a csapdába. A Hydraecia micacea Esp. nedves, mocsarasréti, erdei faj, az eddigi 3 csapdahelyen is előfordult, több példányban azonban csak Som-hegyen, 1971-ben. Az arborétumban minden évben közepes számban fogta a fénycsapda, főleg azonban itt is 1971-ben. Szintén nedvességkedvelő, de inkább vízfolyások, patakok környékén élő faj a Naenia typica L. Eddig csak Som-hegyen került elő 2 példánya, és Zircen is csak 1-969-ben volt számosabb (22. diagram). A lombkártevő Erannis defoliaria Cl. is csak közepes gyakoriságot mutatott 1971-72-ben, bár pl. Som-hegyen 1971-ben erősen rajzott. Az eddig csak Zircen előkerült 24 faj már érthetően mind valamilyen szempontból a figyelemre méltóbb fajok közé tartozik, talán csak a füzes vidékeken nálunk mindenütt előforduló Catocala nupta L. kivételével, és a legtöbb inkább hidegkedvelő. Legértékesebb közülük az Északi-Bakony első szubatlanti fenyér („Heide") faunakomponense, a csarabon és áfonyán, de rezgőnyáron, fűzőn és nyíren is fejlődő Eulithis testata L., (1969. VIII. 14. d). Hazánkból eddig csak néhány példánya ismert (Ócsa, Fonyód, Sopron). Boreális piceo-pinetalis, de nálunk a nyugati határszél (Irottkő) kivételével csak adventiv, ritka faj, a lucfenyőn fejlődő Eupithecia pini Retz. (1969. VI. 24. 9), bár több helyről 173
