Tóth Sándor szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 14. – Természettudomány (Veszprém, 1979)
DR. TÓTH SÁNDOR: A Bakony természeti képe, IV., Beszámoló a Bakony természettudományi kutatásá-ról, 1972—1974.
A Bakony természeti képe, IV., Beszámoló a Bakony természettudományi kutatásáról, 1972-1974 Dr. TÓTH SÁNDOR „A Bakony természeti képe" c. tudományos kutatóprogram 1962-ben kezdődött meg a veszprémi Bakonyi Múzeum szervezésében. A röviden Bakonykutatás néven közismert vállalkozás keretében az első időszakban végzett munkáról a program megszervezője, Papp Jenő számolt be (1974, 1968). Az 1969től 1971-ig teijedő időszak főbb eredményeit Tóth Sándor ismertette (1972). Az 1972-től 1974-ig terjedő három év döntő jelentőségű volt a Bakony-kutatás szempontjából. Olyan fontos események történtek ez időszak alatt, mint a Bakonyi Természettudományi Múzeum létrejötte, az MTA Veszprémi Akadémiai Bizottság életre hívása, a IV. és az V. Bakonykutató Ankét megtartása, A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. kötetének megjelenése stb. Talán nem lesz fölöslegese fontos eseményeket röviden összefoglalni. A Bakonyi Természettudományi Múzeum hivatalos megnyitására 1972. május 17-én, ünnepélyes keretek között került sor. Az ünnepség része volt a múzeumelső állandó jellegű, „A Bakony" című, természetrajzi és néprajzi kiállításának megnyitása is. Az ünnepségen megjelent Pap János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Veszprém megyei pártbizottság első titkára, dr. Ditrói József a megyei tanács elnökhelyettese, Kapor Károly a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője, Verő Gábor a Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi Főosztályának főosztályvezető-helyettese, dr. Kaszab Zoltán, a Természettudományi Múzeum főigazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, valamint Kovács István a Természettudományi Múzeum főigazgató-helyettese. Megnyitóbeszédet dr. Kaszab Zoltán mondott. A Bakonyi Természettudományi Múzeum alapítását és első állandó kiállításának megnyitását országos jelentőségű eseménynek minősítette. Hangsúlyozta, hogy Veszprém megye negyedik múzeuma az első önálló magyarországi vidéki természettudományi múzeum. Elismeréssel szólt a Bakonyi Természettudományi Múzeum létrehozásában közreműködő szervekről, mindenekelőtt a Veszprém megyei Pártbizottság és Tanács valamint a Veszprém megyei Múzeumi Igazgatóság hathatós segítségéről. A Bakony-kutatás szempontjából az 1972-től 1974-ig terjedő időszak egyik kiemelkedően fontos eseménye volt az MTA Veszprémi Adadémiai Bizottsága (VEAB) életre hívása. A VEAB illetékességi területe kiterjed az egész Észak-Dunántúlra. Kézenfekvő volt, hogy „A Bakony természeti képe" program jól beilleszthető a VEAB által szervezett kutatások kereteibe. Ez ügyben tárgyalásokat folytattunk a VEAB-vezetőivel és sikerült elérnünk, hogy programunkat a Veszprémi Akadémiai Bizottság sajátjának tekinti és azt erkölcsileg és anyagilag egyaránt támogatja. A VEAB számos kutatási főiránya közül a Bakony-kutatást a környezetvédelmi és tájhasznosítási kutatási főirány érinti közelebbről. Ezen belül is két tájra (Balaton—Bakony-táj a veszprémi ipari góccal és a Tatabányai-medence) összpontosítják az erőket. A Balaton—Bakony-táj on belül a szétforgácsolódás elkerülése végett két interdiszciplináris projectet jelöltek ki, ahol intenzív kutatásokat kívánnak végezni: 1. Balaton-project 2. Farkasgyepűi bükkös ökoszisztéma Mindkettőhöz egyaránt kapcsolódik a Bakony természeti képének kutatása, melynek szervezője továbbra is a zirci Bakonyi Természettudományi Múzeum. Az 1972. évi országos múzeumi és műemléki hónap keretében, 1972. október 26—27-én került sor Zircen a IV. Bakony-kutató ankét megrendezésére. A kétnapos tanácskozás iránti nagy érdeklődést az ankéton megjelent több mint 50 Bakony-kutató és meghívott vendég igazolja. Az ankétot Kapor Károly a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője nyitotta meg, majd dr. Tóth Sándor múzeumigazgató tartott előadást „A Bakony természeti képe" c. tudományos kutatóprogram 10 éve és a zirci Bakonyi Természettudományi Múzeum története címmel. Az ankét teljes anyaga megjelent A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12/1973-as kötetében, ezért itt csak a Bakony-kutatók által az ankéton megtartott előadások címeit soroljuk fel. Dr. Papp Jenő: A Bakony hegység állatföldrajzi viszonyai Dr. Jugovics Lajos: A Bakony és a Balaton környéki bazaltterületek Dr. Kecskeméti Tibor: A bakonyi Nummulitesfauna fejlődéstörténete Horváth Ernő: A Bakony ősnövényvilága (A Bakonyban végzett ősnövénytani kutatások története) Dr. Verseghy Klára: Lichenológiai kutatások a Bakonyban Rácz István: A Bakony hegység Orthopteráinak vizsgálatából levont faunisztikai következtetések Tóth László: A Bakony hegység bogárfaunájának kutatásáról 13
