Tóth Sándor szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 14. – Természettudomány (Veszprém, 1979)

DR. TÓTH LÁSZLÓ: A Bakony hegység levélbogár-faunájának alapvetése (Coleoptera: Chrysomelidae)

9. P. 2. Révfülöp, 1926. CS. Kh: 3. Keszthely, FRH, GY, 3 db. - Keszthelyi-hegység, 1955. VI. 23. M. DB: 4. Nagy­vázsony, 1876. HF. ÉB: 5. Ugod: Hubert-lak, 1967. VI. 26-29. P. 6. Zirc, FRH. 180. Ph. adusta Creutz. - Pontusi, a Bécsi-medencétől Magyarországon, Románián át Ukrajnáig és a Balkán-félszi­geten. TN: Stachys-fajok. Bf: 1. Révfülöp, 1933. VII. SÓ. 2. Tihany, 1934. V. 19. SZ, 1939. VI. 21. B. 3. Veszprém, 1954. VI. 17. M. 4. Zala-Tapolca, FRH. ÉB: 5. Bakony, W. 6. Pápa, 1899., 1909. W. KB: 7. Pét, L. 43. nem: Luperus Fourcr. 181. L. circumfiisus Marsh. nigro fascia tus Go&z.) ­Közép- és Dél-Európa, TN: Genista-fajok, Sarothamus sco­parius. Bf: 1. Badacsony, 1909. H, 2 db. 2. Káptalanfüred, 1963. VII. 17. TL, 3 db. 3. Koloska-völgy, 1962. VII. 20. TL, 6 db. 4. Tihany, 1939. VI. 21. B. Kh: 5. Gyenesdiás, 1909. H, 2 db. 6. Keszthely, FRH. ÉB: 7. Bakony W. KB: 8. Isztimér: Barok-völgy, 1965. VII. 13. P, 3 db. 9. Olaszfalu: Alsópere, 1966. VII. 11-14. P, 2 db. 10. Pét, L. 182. L. rugifrons Weise. - Kárpát-medencei, a Keleti- és Déli-Kárpátokban és helyenként a középhegységben. KB: 1. Hajmáskér, 1951. VI. 1-5. SZ. 183. L. xanthopoda Schrank. - (= xanthopus Schrank.) Közép- és Dél-Európa, a Szovjetunió európai felének déli te­rületei, keleten Közép-Ázsiáig. Bf: 1. Felsőörs, 1966. V. 30. P. 2. Káptalanfüred, 1962. VI. 9. TL, 2 db. 3. Koloska-völgy, 1962. VII. 20. TL, 3 db. 4. Köveskál, 1906. VIII, GY. 5. Nemesvámos, 1963. VI. 14. TL, 2 db. 6. Paloznak, 1962. VI. 12. NO, 3 db. 7. Tihany, 1936. VI. 21. SZ, 1939. VI. 21. B. 8. Veszprém, 1955. V. 26. M, 2 db. 9. Zala-Tapolca, FRH. Kh: 10. Balaonederics, GY, 5 db. 11. Hévíz, H. 12. Keszthely, Gy. 13. Tátika, 1936. VI. 4. K. DB: 14. Kab-hegy, 1962. VI. 10. TL. 15. Nagyvázsony, FRH, 16. Padragkút, Sárcsikút, 1963. V. 14-17. P. (in: Quercetum Pot. albae). ÉB: 17. Ba­kony, W. 18. Bakonypölöske: Kúpi-erdő, 1961. VII. 10. P. 19. Pápa, W. 1900. 2 db. 20. Ugod: Hubert-lak, 1967. VI. 26-29. TL. 21. Zirc, 1955. VI. 12. M, 3 db. KB: 22. Berhida, 1951. VI. 1-5. SZ. 23. Hajmáskér, 1951. VI. 1-5. SZ. 24. Pét, L. 184. L. saxonicus Gmel. - Szászország, TN:(?) Bakonyi előfordulását csak feltételesen közlöm, mert a Fauna Regni Hungariae-ban közölt zirci lelőhely adathoz a példányt nem tudtam megtalálni, és mint Kaszab (1962) közölte, a korábbi, Magyarország területére vonatkozó adatok téves meghatá­rozás alapján kerültek a szakirodalomba. Ennélfogva nemcsak a bakonyi, de a magyarországi előfordulása is újabb megerősí­tést igényel. 185. L. lyperus Sulz. — Közép-Európától Szibériáig, TN: Ulmus campestris. ÉB: 1. Bakonybél, W. 186. L. flavipes L. - Balkán-félsziget, Közép-Európától egészen Közép-Ázsiáig. TN: Alnus-, Betula- és Salix-fajok. Bf: 1. Zala-Tapolca, FRH: ÉB: 2. Bakony, W. 3. Bakonybél, 1899. W. - Szömörkés, 1963. V. 24. P. 4. Hárskút: Eszter­gáli-völgy, 1966. VI. 7. 5. Hódos-ér-völgy, 1957. VIII. 27. P. 6. Pápa, 1901. W, 2 db. 7. Ugod, 1903. W. 187. L. carniolicus Kiesw. - Alpok, Horvátország, Dalmá­cia, Magyarország, TN: Corylus avellana, Salix aurita. Bf: 1. Veszprém, 1954. VI. 17. M. 44. nem: Agelastica Redtb. 188. A. alni L. - Palearktikus, TN: Alnus-fajok, elsősor­ban az A. glutinosa. Mint hűvösségkedvelő (psichrofil) faj Magyarországon, így a Bakonyban is a mikro klimatikusan hidegebb helyeken fordul elő, így a hidegebb patakvölgyek­ben, ahol tápnövénye a mézgás éger tenyészik. Bf: 1. Tihany, 1934. IV. 19, 27., MI, 2 db. Kh: 2. Balatonederics, GY. 3. Hévíz, 1962. VI. 5. TL, 2 db. ÉB:4. Bakonybél: Szömörkés, 1963. V. 21. P. 5. Cuha-völgy, 1955. V. 14. M, 1957. VI. 17. P. 6. Fenyőfő, Kisszépalma, 1965. V. 25-31. P, 4 db. 7. Gerence-völgy, 1957. VI. 19. P, 2 db. 8. Hódos-ér-völgy, 1957. VIII. 27. P, 1965. V. 17. TL. 9. Pápateszér, W. 10. Pápasalamon, Kúpi-erdő, 1966. III. 29. P. 11. Szentgál: Balogszeg, 1957. V. 30. P. 12. Tapolcafő: Kalapács-ér, 1966. V. 4. P, 2 db. 13. Ugod: Hubert-lak, 1967. VI. 26-29. TL, 3 db. KB: 14. Várpalota: Barok-völgy, 1958. VI. 15. P. V. alcsalád: Halticinae 45. nem\ Phyllotreta Steph. 189. Ph. armoraciae Koch. - Holarktikus faj, előfordulása azonban eléggé szigetszerű a területen belül N: Armoracia rusticana. ÉB: 1. Bakony, W. 2. Pápa, 1897. III. W, 2 db. 1899. III., IV. W. 1900. W. 190. Ph. nemorum L. — Európa, Kaukázus, Nyugat­Szibéria, Korea, TN: Brassica oleracea. Lárvája a káposzta­félék levelében aknákat rág, így kártevőként tartják számon, bár nem annyira gyakori, hogy káposztaféléket károsító többi földibolhafaj között komoly szerepet játszana. „Nagy káposz­tabolha". Bf: 1. Balatonalmádi, 1966. VII. 17. P. 2. Gyulafi­rátót, 1967. VIII. 16. P. 3. Tihany, E. 4. Veszprém, 1954. VI. M. 1955. IV. M, 1963. IV. 22. Kh: 5. Alsónyirád, 1964. VII. 3. TL. 6. Balatonederics, Gy. 7. Keszthelyi-hegység: Büdös­kút, 1966. VI. 15. P. DB: 8. Herend: Magyaros-domb, 1966. IV. 27. P, 2 db. 9. Sáska: Agár-tető, 1967. V. 11. TL, P. ÉB: 10. Bakony, W. 11. Bakonybél: Szömörkés, 1963. V. 24. P. 12. Fenyőfő, W. 1957. VIII. 20. P. 13. Farkasgyepű, 1964. IV. 28. P. 14. Kőárok-völgy, 1957. V. 21. P. 15. Ördög-árok. 16. Pápa, 1897. III. W, 4 db, E, 2 db. 17. Pápateszér, W, 4 db. 18. Tapolcafő: Kalapács-ér, 1966. V. 4. P. KB: 19. Tés, 1963. V. 13-16. ER, 5 db. 191. Ph. undulata Kutsch. - Palearktikus, TN: Brassica oleracea. Egyike a káposztafélék legveszedelmesebb földibol­ha-kártevőinek. „Csíkos káposztabolha" Bf: 1. Balatonal­mádi, 1963. VI. 17. TL, 3 db. 2. Tihany, 1939. IV. 15. SZ. DB: 3. Sáska: Agár-tető, 1967. V. 11. P, 2 db. ÉB: 4. Bakony, W. 5. Gerence-völgy, 1957. IV. 18. P. 6. Pápa, W. 192. Ph. vittula Redtb. - Palearktikus, TN: Cruciferae­fajok, de megfigyelték árpán is. Kártevőként tartják számon. Bf: 1. Csobánc, 1962. VII. TL. 2. Koloska-völgy, 1962. VII. 20. TL. 3. Szigliget, H. 4. Tihany, 1940. VIII. 5. T. Kh: 5. Balatonederics, Gy. 6. Gyenesdiás, 1949. VII. 12-18. K, 2 db. (fenyveserdő). 7. Keszthely, H, Gy. ÉB: 8. Bakony, W. 9. Fenyőfő, SM. 10. Pápa, E, 3 d'b. 11. Zirc, PÁ.. 193. Ph. ochripes Curt. — Euroszibéria, Japánban is elő­fordul, TN: Alliaria officinalis. Kh: 1. Balatonederics, Gy. 2. Hévíz, 1965. VI. 5. TL. DB: 3. Nagyvázsony, ÉB:4. 1876. HF. Bakony, W. 5. Pápa, W, 4 db. 6. Zirc, FRH. - ab. cruciata Weise. KB: 1. Pét, L. 194. Ph. vittata Fabr. - Holarktikus, de az orientális régió jelentős területein is előfordul. TN: Brassica oleracea. ÉB: 1. Pápa, 1897. V. W. 195. Ph. diademata Foudr. — Európa, Észak-Afrika, Kis­ázsia, Kaukázus, Irak, Turkesztán, Himalája. TN: Neslia pan­niculata, Rorippa-fajok. Bf: 1. Tihany, 1934. V. 4. SZ. Kh: 2. Balatonederics, GY, 3 db. 3. Keszthely, Gy. ÉB: 4. Pápa, E, 1897. III. W, 2 db. 128

Next

/
Thumbnails
Contents