Tóth Sándor szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 14. – Természettudomány (Veszprém, 1979)

DR. TÓTH LÁSZLÓ: A Bakony hegység levélbogár-faunájának alapvetése (Coleoptera: Chrysomelidae)

hogy a venyigét, vagy a fiatal bogyókat is megtámadja. Lárvája a gyökereket pusztíthatja a rágásával. Ha tömegesen jelenik meg és károsít, a tőke is belepusztulhat. (Szőlőlevél-firkáló bogár). Bf: Zánka, 1902. VII. E. Kh: 2. Balatonederics, GY. 3. Keszthely, U. ÉB: 4. Kúp, W. 5. Pápa, 1899. 3 db, 1900. W. 3 db, 1905. W. 5 db. 1908. 21. nem: Pachnephorus Redtb. 103. P. pilosus Rossi. — Közép-Európától a Kaukázusig, TN: Gramineák (? ). Homokos vízpartokon, száraz réteken fűcsomók alól gyűjthető. Kh: 1. Keszthely, GY. ÉB: 2. Bakony, W. 104. P. tesselatus Duftschm. - Dél-és Kelet-Európa egészen Közép-Ázsiáig kelet felé. TN: Gramineák (? ). Vízpartok közelében, homokos vagy szikes talajfoltokról gyűjthető. Bf: 1. Tihany, 1934. VI. 27. MI, 1940. V. 25. SZ. DB: 2. Nagyvázsony, 1876. HF. ÉB: 3. Zirc, FRH. 105. P. villosus Duftschm. - Közép- és Dél-Európa, kelet felé Perzsiáig. TN: Gramineák (? ). Gyér növényzetű, dékies kitettségű domboldalakon, a csupasz talajfoltokat szegélyező fűcsomók gyökerei között, vagy a felszínen mászkálva található. Bf: 1. Köveskál, 1908. X. 10. GY. 2. Tihany, 1934. IV. 27. SZ. 1940. V. 25. SZ. Kh: 3. Balatonederics, GY, H, 6 db. DB: 4. Nagyvázsony, 1876. HF. ÉB: 5. Bakony, W. 6. Pápa, 1900. W. 7. Zirc, FRH. KB: 8. Berhida, 1951. VI. 1-5. SZ. 22. nem: Chrysochus Redtb. 106. Ch. asclepiadeus Pali. - Palearktikus, TN: Cynauchum vincetoxicum. Kh: 1. Gyenesdiás: Nagymező: 1966. VI. 14. P. 2. Tátika, 1965. VIII. 17. TL, 6 db. DB: Ajka: Jókaibánya, 1957. VII. 16. TS. 4. Kab-hegy, 1954. VIII. M. ÉB: 5. Zirc, L. KB: 6. Pét, L. 23. nem: Timarcha Latr. 107. T. goettingensis L. (= violaceonigra De Geer.) Európában: Franciaországtól a Balkán-félszigetig, TN: (? ). A kifejlett bogár a talajfelszín csupasz foltjain, ritkás fűcsomók között, vagy kövek, fadarabok alól gyűjthető. Bf: 1. Veszprém, 1954. X. M, - Gulyadomb, 1962. IV. 10. P, 4 db. 2. Veszprémfajsz, 1954. XI. 7. M, 3 db. Kh: 3. Keszthely, FRH. DB: 4. Herend: Som-hegy, 1962. VII. 25. J. - ab. coerulescens CsikL ÉB: 1. Pápa, 1899. W, 3 db. 24. nem: Metallotimarcha Mötsch. 108. M. metaüica Laich. — Közép-európai, Montán faj, amely leginkább a középhegységeink magasabb régióinak bükköseiben és fenyveseiben fordul elő. így a Bakonyban is nagyobb kiterjedésű bükk állományok szegélyein és tisztásain kövek alól gyűjthető, de igen ritka. ÉB: 1. Bakonybél: Hubert-lak, 1964. VI. 8-10. P. - ab. wendleri Fleisch. EB: 1. Zirc, L. 25. nem: Entomoscelis Chevr. 109. E. adonidis Pali. — Közép- és Dél-Európa, Szibéria, TN: Adonis vernalis. Bf: 1. Tihany, 1934. V. 9. SZ. ÉB: 2. Bakony, W. 3. Eplény, 1955. V. M, 6 db. KB: 4. Berhida, LE. 5. Pét, L, - ab. dorsalis Fabr. Bf: 1. Tihany, 1934. V. 4., 9. SZ. 5 db. 1936. VI. 2. SZ. Kh: 2. Gyenesdiás, 1909. H, 1949. VII. 12-28. K (Fenyveserdő) 3. Keszthely, 1908. ÉB: 1. Eplény, 1955. V. M, 2 db. 110. E. sacra L. Dél-Kelet-Európa, Kaukázus, a Földközi-tenger keleti partvidéke, TN: Adonis vernalis. Bf: 1. Nemesvámos, 1963. VI. 14. TL. 2. Tihany, 1934. V. 4. SZ, 7 db, V. 9. SZ. 3. Veszprém, 1957. VI. 4. P. Kh: 4. Gyenesdiás, 1949. VII. 12-28. K. 5. Keszthely, FRH. 6. Rezi, 1964. VII. 3. TL, 6 db. ÉB: 7. Eplény, 1955. V. M. KB: 8. Berhida, LE. 9. Pét, L. -ab. berytensis Reiche. Bf: 1. Veszprém, Séd-völgy, 1957. VI. 4. P. 26. nem: Leptinotarsa Stal. 111. L. decemlineata Say. - Behurcolt, TN: Solanaceae fajok, közülük leginkább a burgonya. Ujabb megfigyelések szerint más növénycsaládok fajain is észlelték, sőt rágását is megfigyelték. Burgonyabogár, kolorádóbogár néven közismert veszedelmes mezőgazdasági kártevő. Kártételével, biológiájával nagyszámú tudományos és ismeretterjesztő munka foglalkozik, itt nincs lehetőségünk e témát kellő mélységben tárgyalni A Bakony hegységben mindenütt megtalálható, még az egészen kicsiny erdei tisztásokon létesült veteményeskertekben is, sőt a zárt erdőállományok ősnövényein is gyűjtötték. A teljesség kedvéért itt csak a Bakonyi Természettudományi Múzeum gyűjteményében meglevő példányok adatait vettem fel, más adatok részletezése nem látszik célszerűnek a munka jellegére és terjedelmére való tekintettel. Bf: 1. Balatonakaii, 1965. VI. 21. P. 2. Balatonalmádi, 1965. VI. 13. P, 1967. V. 29. P. 3. Csopak, 1955. VIII. M. 4. Gyulafirátót: Miklád, 1967. VIII. 16. P, 2 db. 5. Káptalanfüred, 1963. VI. 13. N. 6. Paloznak, 1962. V. 14. NO. 2 db. 7. Szigliget, Vár-hegy, 1964. VII. 1. 8. Veszprém, 1963. X., 1964. VII. 6-7. Kh: 9. Rezi, 1963. VII. 16. P, 12 db. 10. Vállus: Láztető, 1964. V. 28. P, 3 db. DB: Márkó: Menyeke, 1963. V. 12. P, 2 db. 12. Pula: Tálodi-erdő, 1964. VII. 23. P, 3 db. Úrkút, 1967. VII. 10-11. P, 6 db. ÉB: 14. Fenyőfő: Kisszépalma, 1965. V. 25-31. P, 3 db. 15. Németbánya, 1963. VIII. 22-25. P. 2 db, 1967. V. 29.-VI. 2. P, 3 db. 16. Vinyesándormajor, 1960. V. 17. P, 2 db. KB: 17. Bakonyszentkirály, 1963. VII. 25. P, 2 db. 18. Bakonynána, Alsópere, 1964. VIII. 26-28. P. - ab. externejuncta Pic. Bf: 1. Csopak, 1955. VII. M. Kh: 2. Rezi, 1963. VII. 16. P, 2 db. - ab. mediosignata Pic. DB: 1. Pula: Tálodi-erdő, 1964. VII. 23. P. 27. nem: Chrysomela L. 112. Ch. caerulea CsikL - Alpok, Kárpátok, de a középhegységekre is lehúzódik. TN: Salvia glutinosa. - ssp. caerulea CsikL - Keleti- és Dél-Kárpátok, a MagyarKözéphegység,- Dunántúl. ÉB: 1. Fenyőfő: Kisszépalma, 1965. V. 25-31. P, 5 db. (Pannonhalma, 1958. VIII. 11. TL.) - ssp. collina Csíki. — A Bakonyban endemikus, ÉB: 1. Bakonybél, CS. 113. Ch. fimbrialis Küst. - Dél-Morvaország, Ausztria, Kárpát-medence, Horvátország, .Bosznia, Hercegovina. TN: Salvia glutinosa (? ). - ssp. hungarica Fuss. - A Kárpát-medencében endemikus. TN: Salvia glutinosa. Bf: 1. Zala-Tapolca, FRH. Kh: 2. Gyenesdiás: Szék-tető, 1964. V. 29. P. (in: Querceto-cotinetum). 114. Ch lapidaria Bechyné. — Csehország, Szilézia, Kárpátok. TN: (? ). ÉB: 1. Zirc, L. 115. Chl crassimargo Germ. — Ausztria, Alpok, Kárpátok, Horvátország hegyei, TN: (? ) ÉB: 1. Bakony, W. Ezt a fajt a bakonyi fajok jegyzékére csak feltételesen vettem fel. Wachsmann irodalmi adatán kívül más adatunk nincsen; Wachsmann példányát nem láttam, lehetséges, hogy tévesen volt meghatározva. Meg kell állapítanom, hogy a Dunántúlról, Siófokról a fajt kimutatták, a példány pedig a Természettudományi Múzeum gyűjteményében található. Ezt figyelembe véve, a bakonyi előfordulás lehetségesnek tűnik. 123