Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)

VIDÁNÉ FODOR ZSUZSA: A „Veszprémi Jeruzsálemhegyi Petőfi Kör" története

csolatos fontos ügyekről, összejövetelekről személyesen értesítette a tagokat). A jegyzőnek járó tiszteletdíj összegéről abból a levélből szerzünk tudomást, amelyet Kaiser István írt 1904. április 20-án a Petőfi kör elnökségének. Súlyos betegsége miatt a választmányi bizottság azon határozatára hivatkozott, amely elrendelte a kör jegyzőjének járó 20 koronás tiszteletdíj kifizetésének módját. Ezt a közgyűlés által megszavazott összeget két részletben — év elején és év végén — adták oda a jegyzőnek. Kaiser ennek alapján kérte az év első felére eső járandósága, tehát 10 korona kifizetését. A kiadások sorába meg kell említeni a zenészek díját is, akiknek mulatságok alkalmával fizettek.

2

1 A hazafias jellegű, valamint a jótékony célú rendezvények fedezésének módjairól a későbbiek folyamán részletesen szólunk. A fennmaradó pénzösszeg egy részét a kör takarékba tette. Erre utal a „Veszprémvármegye" 1918. január 20-i számában megjelent tudósítás, amely hírül adja, hogy a kör szilveszteri rendezvénye alkalmával befolyt összegnek a felét, 260 koronát, a saját alapja javára történő kamatoztatás végett a takarékban helyezte el. A kör még 1949-ben, a feloszlatásakor is rendelkezett takarékbetétkönyvvel. A kör belső élete, működése A Petőfi körben folyó életet, a köri tagok tevékenységét mindenkor az Alapszabályokban megfogalmazott célok vezérelték. A módosított alapszabályzat az elsőhöz viszonyítva még határozottabban, még kézzelfoghatóbban jelölte meg a működés irányát. Ez a szabályzat azonkívül, hogy ,,. . . a tagokat a város és a haza érdekeit megvédő hasznos polgári tevékenységre, s az összetartás hathatós erejével a tagok anyagi és erkölcsi érdekeinek előmozdítására „buzdítja", további célokat tűzött ki a kör elé: a tagok között tudományos, társadalmi, és közgazdasági kérdések ismertetését, hazafias ünnepélyek rendezését, valamint saját könyvtára és lapjai által a közműveltség és a hazafiúi közérzés" terjesztését. . ,"

2

2 A könyvtár A kör működésének megkezdése után a legelső feladatok között szerepelt a könyvek, újságok beszerzése, a könyvtár létrehozása. Az állomány gyarapítását több irányból végezték. Mint már említettük, bálokat, mulatságokat rendeztek a könyvtár javára, s a befolyt összegből vásároltak könyveket, illetve fizették elő az újságokat. Máskor pedig egyes személyek, vagy intézmények ajándékozása útján szaporodtak a könyvek. A könyvtárra vonatkozó legfontosabb dokumentumok, a könyvtárnaplók, könywásárlási számlák, katalógusok sajnos mind megsemmisültek, ezért ezt a területet csak nagyon hiányosan lehet rekonstruálni, így a könyvállományra vonatkozó adatokat, — sem a számot, sem az összetételt - nem tudjuk pontosan megadni. Az 1949. szeptember 20-án felvett jegyzőkönyv szerint a Petőfi kör az MDP városi szervezetének, a többi ingóságok mellett 600 kötet könyvet adott át. Ez az adat a korábbi, teljes könyvállomány számszerű megállapításához csak viszonyításul szolgálhat, hiszen a II. világháború alatt sok kötet elpusztult. A még élő tanúk becslése szerint a könyvállomány maximális darabszáma elérhette a 800, esetleg az 1000 kötetet is. Milyen jellegű könyvekkel rendelkezett a kör? A tagok azt a szempontot tartották szem előtt, hogy a könyvtárban mindenki megtalálhassa a maga számára az érdeklődésének legmegfelelőbb könyveket, ezért a rendelkezésre álló művek a legkülönfélébb műfajt képviselték. Népszerűek voltak a történelmi könyvek, a szépirodalomból a versek, regények, színművek, továbbá a földrajzi és utazással kapcsolatos írások és egyéb ismeretterjesztő művek. Őriztek lexikonokat, jónéhány almanachot, térképet, naptárt, kottákat. A szépirodalmi művek között a legkeresettebbek, legolvasottabbak Jókai Mór regényei voltak, de szerették Mikszáth Kálmán írásait is. Petőfi és Vörösmarty versei szintén nagy népszerűségnek örvendtek. A tagok műveltségének növelését, ismereteik szélesítését a hírlapok, folyóiratok is segítették. Országos lapokat is járattak, pl. a Tolnai Világ Lapját, a helyi sajtó termékei pedig elmaradhatatlanok voltak a könyvtárban. Sok könyvhöi jutott a kör az egyes személyek, vagy társulatok ajándékozása révén. Id. Kész Ferenc elnök a választmányi üléseket előkészítő jegyzeteiben többször utalt Georgi Lajos nagylelkű könyvajándékaira, amelyekért a választmányban mondott köszönetet. Az egyéni ajándékozók között volt dr. Dréhr Imre államtitkár, dr. Óvári Ferenc felsőházi tag, Bauer Károly, az Ipartestület elnöke és sok más jelentős vagy kevésbé jelentős személy. A társulatok között elsősorban a budapesti Petőfi Társaság és a Dunántúli Közművelődési Egyesület ajándékait kell megemlítenünk. Ez utóbbit támasztja alá a „Veszprémvármegye" 1912. január 6-i számában megjelent híradás: „A kör elnöksége tudatja a nagyközönséggel, hogy a kör kezelése alá bocsátott népkönyvtár, mely a Dunántúli Közművelődési Egyesület nagybecsű adománya, 1912. január 1-től az olvasók rendelkezésére áll. Könyvet kaphat minden helybeli, felnőtt polgár a könyvekért vállalt szavatosság mellett". A könyvekhez a szokásos vasárnap délutáni könyvtári órákon díjmentesen lehetett hozzájutni. A kölcsönzés napjául nem véletlenül választották a vasárnapot. Egyfelől ekkor értek rá legjobban a tagok, másfelől a hetenkénti periódussal jobban kötötték az egyéneket a belső szabályok megtartására. Ha valaki túllépte a megadott kölcsönzési határidőt, büntetést kellett fizetnie. Egyébként ezek a könyvtári órák kellemes színfoltjai voltak a körnek. A vezetőség télen is gondoskodott arról, hogy a termek fűtve legyenek, és ezáltal a tagok még jobb környezetben olvashassanak, beszélgethessenek egymásközt saját dolgaikról, és a világ eseményeiről. Az újsá' ok bőven ontották az újdonságokat hábo294