Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)

BÉKEFI ANTAL: A bakonyi pásztorok zenei élete II. Népi hangszerek, hangszeres zene

ben két cikksorozatot is indított népi hangszereinkről, amelyek mindegyikében foglalkozott a kanászkürtökkel, és a rajtuk játszott dallamok közül a két cikkben összesen 13 Ipolyság környéki dallamot közölt, amelyek közül 12 zár kvinten és csak egyetlen a dallam alaphangján. Ezek szerint a Bakonyban talált 12 olyan dallam, amely a dallam alaphangján zár, újabb színnel gazdagítja az eddig ismert kanászkürtdallamokat. Még csak azzal sem magyaráz­hatjuk az alaphangon való zárást, hogy esetleg fiatalok ezek a kürtösök, akik inkább érzik a magukénak a dó-s, alaphangos befejezést, mint a szó-n való végzést. Id. Treuer (1905 cca), Simon Gábor (1908), Tóth István (1906) a gyűjtés időpont­jában 65 év körüliek voltak, egyedül ifj. Treuer János tartozott az ifjabb generációhoz (1940), viszont ő két olyan dallamot is játszott, amely kvinten zárul az egyetlen alaphan­gon záruló mellett. Nagyvázsonyban tehát mindkét záróhang előfordul, de tőle ÉK-re csak szó-n végződő, tőle DNy-ra, D-re csak dó-n záródó dallamokat találtunk. A pásztorok gyakori és állandó vándorlása miatt meglepő a két záróhangféleségnek ilyen tiszta előfordulása gyűjtési területünk keleti és nyugati szélein.(45. ábra) • Zirt uuuuu VESZ Mi ÍM uuuuuu S3 Ti triztony + Hoffrizsony OOOOOO • uu 45. ábra. A kanászkürtdallamok záróhang szerinti megoszlása. U = SZO végű, O = do végű dallamok;+= paródiák. Fig, 45. Swine-herd horn tunes arranged by closing notes. U = SZ ending tune ä O - do ending tune s-f=. parody. Háncskürt A háncsból készült kürtöt, dudát ismeri minden bakonyi pásztor. Ez a hangszer a havasi kürt kisebb méretű rokona. Régen a nagy távolságok, hegyek miatt a pásztorok e kürtökön adtak jelzéseket hozzátartozóiknak, szomszédaik­nak. Sárosi Bálint említi idézett munkájában, hogy 1868-ban Erdélyben a pásztorok havasi kürtökön folytattak egymással éjszakai beszélgetéseket. Hermann Ottó írja le az ősfoglalkozásokról írott könyvé­ben, hogy a bakonyi pásztorok, kanászok „szurkolt és juhbéllel kötött" fakürtökön játszottak. Erre az adatra egyik pásztorunk sem emlékszik már. Mindegyik úgy tudja, hogy kürt készítéséhez a fának csak a kérgét hántják le, de a háncsból készült kürtben a fa fás teste soha sincs benne. Hermann Ottó könyve tehát már egy kihalt kürtkészítési módot rögzít. (A Veszprémi Bakonyi Múzeum három erdélyi havasi kürtjének leírása a Függelékben.) Háncskürtöt a Bakonyban először 1950 tavaszán hallot­tam a kőrishegyi nagy erdők csöndjében. Egy idős férfi egy csemetekertet, faiskolát őrzött, s azért fújt időnként háncs­kürtjébe, hogy távoltartsa onnét a vadakat. Különösen éjszaka volt fontos a kürt ilyen riasztó szerepe. A mintegy 70 cm hosszúságú kürt szava messzire hangzott, több kilo­méter távolságból hallottam meg és kerestem fel az érdekes hangszer gazdáját. Elmondta hangszeréről, hogy csak ta­vasszal lehet fakéregből, háncsból kürtöt készíteni, mert ak­kor indul meg a nedvkeringés, és akkor jön le könnyen a fák kérge, bőre. Készítése A háncskürtök, háncsdudák készítését Farkas Antal Bán­don így mondta el: „Az lehetett kőrisfa, magyarófa, hársfa, reké'ttye. Csak abba az időbe lehetett, mikor lébe vót a fa. Tavasszal." A fiatal fa kérgét spirálszerűen körbe-körbe vágja éles késével, majd a kérget lehántja. Ekkor az így nyert kéregsza­lagból - kicsit a szalag szélét mindig egymásra tekerve ­tölcséresen szélesedő, kúp alakú csövet csavart. Jó szorosra kellett hajtani, hogy tartson, és hogy szét ne essék, a végét erős tüskével rögzítették, szúrták össze: „Tüskével a kürtnek az alját szokták mégbiztositani, hogy szét né essen. Gelegonya vagy kökénytüske volt ez. Lehetett métérésset is [tekerni]-" A szélesebbik végén mintegy lf-12 cm-nyire nyíló háncskürt felső végére nem kellett tüske, hogy összetartsa, ott a szoros tekerés tartotta a hangszer száját. (46. ábra) 46. ábra. Háncskürtkészítés a) a fa kérgének lehántása, b) a háncskürt részei: a (csap fúvóka) ß „gelegenyetüske" Fig. 46. Bark horn making: a. peeling of the bark, b. parts of the bark horn: peg, mouthpieces, „hawthorn". Az így elkészült hangszertestet két féle technikával szólaltatták meg. Vagy trombitaszerűen, és ilyenkor tölcséres fúvókát raktak bele, mint amilyet vadőrünknél is láttunk. Ekkor a hangszerből háncskürt lett, vagy pedig fakéregből készült oboa-szerű kettős nyelvet erősítettek bele: ekkor háncsdudát vagy kéregoboát kaptak. Ez utóbbit azonban majd a nyelvsípoknál tárgyaljuk. Vigántpetenden Tóth István ezt mondja a kürtről: „Fa bőribül csinálják ezt a kürtöt. Ilyet én is láttam, mfe'g tudok is csinyáni. Mété'rés körű van a hossza. A végit aztat 389

Next

/
Thumbnails
Contents