Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)

BÉKEFI ANTAL: A bakonyi pásztorok zenei élete II. Népi hangszerek, hangszeres zene

ben két cikksorozatot is indított népi hangszereinkről, amelyek mindegyikében foglalkozott a kanászkürtökkel, és a rajtuk játszott dallamok közül a két cikkben összesen 13 Ipolyság környéki dallamot közölt, amelyek közül 12 zár kvinten és csak egyetlen a dallam alaphangján. Ezek szerint a Bakonyban talált 12 olyan dallam, amely a dallam alaphangján zár, újabb színnel gazdagítja az eddig ismert kanászkürtdallamokat. Még csak azzal sem magyarázhatjuk az alaphangon való zárást, hogy esetleg fiatalok ezek a kürtösök, akik inkább érzik a magukénak a dó-s, alaphangos befejezést, mint a szó-n való végzést. Id. Treuer (1905 cca), Simon Gábor (1908), Tóth István (1906) a gyűjtés időpontjában 65 év körüliek voltak, egyedül ifj. Treuer János tartozott az ifjabb generációhoz (1940), viszont ő két olyan dallamot is játszott, amely kvinten zárul az egyetlen alaphangon záruló mellett. Nagyvázsonyban tehát mindkét záróhang előfordul, de tőle ÉK-re csak szó-n végződő, tőle DNy-ra, D-re csak dó-n záródó dallamokat találtunk. A pásztorok gyakori és állandó vándorlása miatt meglepő a két záróhangféleségnek ilyen tiszta előfordulása gyűjtési területünk keleti és nyugati szélein.(45. ábra) • Zirt uuuuu VESZ Mi ÍM uuuuuu S3 Ti triztony + Hoffrizsony OOOOOO • uu 45. ábra. A kanászkürtdallamok záróhang szerinti megoszlása. U = SZO végű, O = do végű dallamok;+= paródiák. Fig, 45. Swine-herd horn tunes arranged by closing notes. U = SZ ending tune

ä O - do ending tune

s-f=. parody. Háncskürt A háncsból készült kürtöt, dudát ismeri minden bakonyi pásztor. Ez a hangszer a havasi kürt kisebb méretű rokona. Régen a nagy távolságok, hegyek miatt a pásztorok e kürtökön adtak jelzéseket hozzátartozóiknak, szomszédaiknak. Sárosi Bálint említi idézett munkájában, hogy 1868-ban Erdélyben a pásztorok havasi kürtökön folytattak egymással éjszakai beszélgetéseket. Hermann Ottó írja le az ősfoglalkozásokról írott könyvében, hogy a bakonyi pásztorok, kanászok „szurkolt és juhbéllel kötött" fakürtökön játszottak. Erre az adatra egyik pásztorunk sem emlékszik már. Mindegyik úgy tudja, hogy kürt készítéséhez a fának csak a kérgét hántják le, de a háncsból készült kürtben a fa fás teste soha sincs benne. Hermann Ottó könyve tehát már egy kihalt kürtkészítési módot rögzít. (A Veszprémi Bakonyi Múzeum három erdélyi havasi kürtjének leírása a Függelékben.) Háncskürtöt a Bakonyban először 1950 tavaszán hallottam a kőrishegyi nagy erdők csöndjében. Egy idős férfi egy csemetekertet, faiskolát őrzött, s azért fújt időnként háncskürtjébe, hogy távoltartsa onnét a vadakat. Különösen éjszaka volt fontos a kürt ilyen riasztó szerepe. A mintegy 70 cm hosszúságú kürt szava messzire hangzott, több kilométer távolságból hallottam meg és kerestem fel az érdekes hangszer gazdáját. Elmondta hangszeréről, hogy csak tavasszal lehet fakéregből, háncsból kürtöt készíteni, mert akkor indul meg a nedvkeringés, és akkor jön le könnyen a fák kérge, bőre. Készítése A háncskürtök, háncsdudák készítését Farkas Antal Bándon így mondta el: „Az lehetett kőrisfa, magyarófa, hársfa, reké'ttye. Csak abba az időbe lehetett, mikor lébe vót a fa. Tavasszal." A fiatal fa kérgét spirálszerűen körbe-körbe vágja éles késével, majd a kérget lehántja. Ekkor az így nyert kéregszalagból - kicsit a szalag szélét mindig egymásra tekerve tölcséresen szélesedő, kúp alakú csövet csavart. Jó szorosra kellett hajtani, hogy tartson, és hogy szét ne essék, a végét erős tüskével rögzítették, szúrták össze: „Tüskével a kürtnek az alját szokták mégbiztositani, hogy szét né essen. Gelegonya vagy kökénytüske volt ez. Lehetett métérésset is [tekerni]-" A szélesebbik végén mintegy lf-12 cm-nyire nyíló háncskürt felső végére nem kellett tüske, hogy összetartsa, ott a szoros tekerés tartotta a hangszer száját. (46. ábra) 46. ábra. Háncskürtkészítés a) a fa kérgének lehántása, b) a háncskürt részei: a (csap fúvóka) ß „gelegenyetüske" Fig. 46. Bark horn making: a. peeling of the bark, b. parts of the bark horn: peg, mouthpieces, „hawthorn". Az így elkészült hangszertestet két féle technikával szólaltatták meg. Vagy trombitaszerűen, és ilyenkor tölcséres fúvókát raktak bele, mint amilyet vadőrünknél is láttunk. Ekkor a hangszerből háncskürt lett, vagy pedig fakéregből készült oboa-szerű kettős nyelvet erősítettek bele: ekkor háncsdudát vagy kéregoboát kaptak. Ez utóbbit azonban majd a nyelvsípoknál tárgyaljuk. Vigántpetenden Tóth István ezt mondja a kürtről: „Fa bőribül csinálják ezt a kürtöt. Ilyet én is láttam, mfe'g tudok is csinyáni. Mété'rés körű van a hossza. A végit aztat 389