Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)
PÁKAY ZSOLT: A veszprémi püspökség uradalmainak összeírása 1802-ből
veszprémi püspök birtoka. A török hódoltság korában Monostorapáti is sokat szenvedett. 1548-ban a község lakóinak egy része elmenekült és csak később tértek vissza. 1552-től kezdve ez a község is kétfelé adózó. 1647-ben és 1648-ban már csak 2 adófizető telket írtak össze. 5' Az 1700. év decemberében készült összeírás szerint a török földesura Pátkai iszpahi volt, az adó 30 forint, fejadója nem volt. 59 1802-es összeírás szerint: Földje II. osztályú. Erdője, szőlőhegye van. A plébános jövedelme 336 forint 14 krajcár, az iskolamesteré természetben van. Épületei: Vendégfogadó, urasági malom, ispánház. A községben van 26 7/8 sessio 48 jobbágyházzal, van ezenkívül 65 házas zsellér és 9 háznélküli zsellér. Az úrbér szerződésüket 1768-ban kötötték. Egy sessiohoz 18 hold szántóföld és 7 kaszás rét tartozik. Egy mérő bevetett mag terem 3 mérő búzát, 4 mérő rozsot, 5 mérő zabot, vagy árpát. Irtásföldjük van. A közös legelőn van 10 ló, 200 ökör, 96 tehén, 80 juh. Bevétel: Érteke ((forint) (krajcár) Census 110 Konyhára való "értéke 22 50 5/8 Robot értéke 695 22 6/8 Tized: Termény Értéke (mérő) (forint) (krajcár) Búza 18 7/8 38 22 6/8 Rozs 205 5/8 294 43 6/8 Árpa 31 42 Zab 30 5/8 28 35 Kukorica 88 2/8 61 46 4/8 Bab, borsó 2 40 Bor 802 12 Juhtized megváltása 23 42 5/8 Méh 1 31 Tized értéke összesen 1295 33 5/8 Az erdő 2527 1/2 hold, jövedelme 836 forint 34 2/4 krajcár. Az allodiális szántóföld 258 1/2 hold. Termése: Termény Értéke (mérő) (forint) (krajcár) Rozs 269 1/8 385 44 6/8 Árpa 47 6/8 63 40 Zab 71 4/8 66 44 Szalma értéke 82 7 4/8 Rét jövedelme 13 15 Malom jövedelme 264 15 2/8 A molnár fizet 56 A zsidó censusa 30 A kádár censusa 6 A vendégfogadó jövedelme 228 18 6/8 Az utolsó összeírás 1626/27-ből való. A község teljesen elpusztult és többet nem is írták össze. Arokfő az összeírásokban legtöbbször Szentbereckfalvával együtt szerepel. A községben a jobbágyokon kívül püspöki egy telkes egyházi nemesek is laktak. 1572-ben a török felégette és újból csak 1582-ben írtak össze egy telket. A megjegyzés mellette, hogy a többi puszta. Többet nem is írták össze. 6 0 Uj szerződés Balatoncsicsóval 1746-ból: 1. Árenda 100 forint. 2. A marhás gazda szekerével Badacsonyig, vagy Szentgyörgyhegyig, Veszprémbe, vagy Sümegre bort kell hordani. 3. Konyhára valót adnak. 4. A határt védeni kell. 5. Az árokfői és herendi pusztát is kivették bérbe. Herendről bordézsmát adnak és azt Sümegre, vagy Veszprémbe viszik. 61 1753. július 8-i szerződés: Egyezség a csicsói békétlen nemesekkel. A házukat és kezük munkáját megbecsültetvén a becsű szerint, ki akarja, ezt az összeget kezéhez veheti. Akik pedig megmaradnak azokkal békességgel a következő szerződést kötötték. 1. A bor és húsmérés Szent Mihálytól Szent Györgyig 100 forint árendáért a községé. 2. Minden marhás gazda a maga alkalmatosságával a badacsonyi, vagy szentgyörgyhegyi szőlőbe egy fordulót tesz és bort visz Sümegre, vagy Veszprémbe. 3. Húsvétkor, pünkösdkor, jeles napokon minden háztól adnak 1 pár csirkét, 300 tojást, és más apróságot. 4. Határaikat az elidegenítéssel szemben meg kell védeni. 5. A herendi és árokfői pusztán levő haszonvételért fizetnek évente 20 forintot, ha makk van a makkbér 30 forint. A herendi dézsmát is Sümegre, vagy Veszprémbe kell vinni. Gyümölcs, vagy makktermő fát nem szabad kivágni. Épületfát kérni kell az uraságtól. A püspöki a tiszteknek engedelmeskedni kell. A püspök a földesúri jogot fenntartja magának. Minden ügy ezen szerződés szerint lesz és hat évig tart. Ezután újra be kell mutatni megerősítésre. 62 Szerződés Vargha Mihállyal a csicsói szerződés ügyben 1754.: Tetszése szerint választhat egy egész sessiot tartozékokkal, 20 hold szántófölddel, réttel, kerttel stb., a következő feltételek mellett: 1. a birtokot meg kell venni a csicsói nemesektől, ezt és ha el akar költözni a földesúrnak ki kell fizetni. 2. Tíz rénes forint az árenda évente. 3. Szolgál hat nap robotot, 3 nap gyalog, 3 nap marhával. 4. A csicsói földesúri földet a többiekkel együtt kell művelni. 5. Tizedet ad mindenből. 6. A dézsmabort, ahová kell, elviszi. 7. Gyümölcs és makktermő fát nem vág ki. 8. Konyhára valót ad. 6 3 Hasonló szerződést kaptak Csicsóra Darás András tornai, Bognár Mihály tüskevári, Potyondi István hányi, Horváth Pál és István monoszlói lakos, azonkívül Takács János, Kis Ferenc, Potyondi László és 10 más jobbágy. Két évig adómentesek. A húsmérés, kocsma 300 forint árendában az övék. A herendi (Püspökherend) árokfői, szentbalázsi allodiális földet kapták meg. 300 forint az árendája, tized mindenből és Sümegre, vagy Veszprémbe kell vinni. A szőlőről a tizedet Sümegre, vagy Veszprémbe viszik. A püspököt, vagy tisztjeiket ellátják. A konyhára 10-10 tojást, pár csirkét adnak. A vadászat, madarászat, halászat tilos. A favágást kérni kell. A bírót és esküdteket a püspök jelöli ki és nevezi ki. 6 4 Monostorapáti összes jövedelme 3914 forint 49 krajcár. BALATONCSICSÓ ÉS SZENTJAKABFA Hozzátartozik Balatoncsicsó és Szentjakabfa község, Bánd, Herend, Arokfő és Szentbalázs puszta, Sósós, Kisszentgyörgy, Gyertyános, Fenyves birtok. Herend és Arokfő a középkorban község volt. A török hódoltság alatt pusztult el. Herenden a jobbágyokon kívül egytelkes egyházi nemesek is laktak. Az 1548. évi adóösszeírás után a török felégette. A község lakói azonban a török elvonulása után visszatértek. 1572-ből újból felégette a török. BALATONCSICSÓ. A plébános jövedelme 117 forint 59 krajcár, az iskolamesteré 35 forint 37 krajcár. Lakóinak fele magyar, fele pedig német. Róm. kat. vallásúak. Épületei: hamuzsírégető (crematorium), juhakol, magtár. Az allodiális juhászat bevétele: Értéke (forint) (krajcár) Gyapjúból 132 51 237
