Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)
VALTER ILONA - KOPPÁNY TIBOR: A Csopak-kövesdi templom
11. ábra. A szentély falai a feltárás után. Abb. 11. Wände der Apsis nach der Freilegung. tartozott. Egy 1383-as adat szerint a paloznaki plébános járt át hetente misét tartani, aminek fejében ő élvezte a kegyúr Kövesdi család által a templomnak adott javakat. A Szent András tiszteletére szentelt paloznaki templom temetőjébe, amelyet egy 1360-as adat is említ, és amelynek középkori eredetű kerítését még 1783-ban is lezárják, 4 1 temették feltehetően a kövesdi híveket is. A Szent Miklós egyház kápolnaként istentiszteletek tartására szolgált. II. A TEMPLOM REKONSTRUKCIÓJA A műemlékhelyreállító munka szokott módszere szerint a régészeti feltárást és az adatkutatást az eredeti, egykor volt állapot elméleti rekonstruálása követte. A kövesdi templom középkori képének felidézése nemcsak építésztörténeti szempontból volt fontos, hanem a rom konzerválása, annak módszere és mértéke érdekében volt lényeges. A rekonstrukció elkészítéséhez a helyszínen megállapítható alaprajz és a megmaradt falak mellett, elsősorban Rómer Flóris már ismertetett, száz évvel ezelőtti vázlatai voltak segítségünkre. Emellett a Balaton környékének hasonló alaprajzú és felépítményű templomokban és templomromokban rendkívül gazdag területe adott lehetőséget sokrétű összehasonlításra. A rekonstrukció felrajzolását követően megvizsgáltuk az épület alaprajzát, homlokzatait és kiszerkeszthető metszeteit, keresve bennük az arányosság vagy szabályosság ismert Árpád-kori összefüggéseit. A kövesdi Szent Miklós templom egyhajós, egyenes szentélyzáródású épület volt. Hajójának nyugati végében három gerendán nyugvó fakarzat volt, amelyre a hajó északi oldalán ácsolt falépcső vezetett. A szentélyben feltárt, falazott főoltárán kívül a hajó északkeleti szögletében, a diadalív előtt is állt egy oltár. Bejárata délről nyílott a meglevő kőkeretes kapun keresztül. A kapu felett levő három, kisméretű résablakon keresztül kapta megvilágítását a templom hajója, a szentélyt pedig annak déli és keleti falán elhelyezett, hasonló ablakók világították meg. Szentélyét dongaboltozat fedte, hajója felett fagerendás sík mennyezet lehetett. A kívül-belül vakolt, és fehérre meszelt templom hajója és szentélye felett a meredek hajlásszögű oromfalaknak megfelelően épített, valószínűleg náddal fedett tető volt. A felsorolt vizsgálatok alapján és a rekonstrukció elvégzése után meg kellett állapítanunk, hogy a középkori kövesdi Szt. Miklós templom alaprajza teljesen szabálytalan, egyetlen falsarka sem derékszögű, és nincs két párhuzamos fala sem. Falai és belső tere között sem alaprajzában, sem függőleges méreteiben semmiféle arányosság nem fedezhető fel éppúgy, ahogy homlokzatai és tömege között se találtunk arányossági összefüggést. A kornak megfelelő és nem meglepő az sem, hogy a templom hajójának és szentélyének falai alaprajzilag kelet felé összetartanak. XI—XIII. századi templomainkon és azok nyomán falusi templomainkon egyre több esetben találkozunk ezzel a véletlennek nem minősíthető ténnyel. A hajó és a szentély között a Balaton vidékén — és általában az Árpád-kori Magyarországon — mindenütt megtalálható tér- és tömegarányt találjuk. Alaprajzában, tér- és tömegalakításában tehát a megszokott, későromán kisméretű falusi templomok jellegzetes példája. Ide sorolható a szokásos megoldásnak megfelelő háromablakos déli homlokzat is. Az anyagi lehetőségekkel túlzottan aligha rendelkező kisnemesi faluközösség tehát a kor építészeti divatjának megfelelő formában, különösebb tanultsággal nem rendelkező falusi mesterekkel, emeltette templomát. Egyszerű, építészeti részletezés nélküli, csak a funkcionális igényeket kielégítő falusi épület volt a kövesdi templom. Több Balaton parti, hasonló korú, elsősorban a már korábban feltárt, konzervált és ismertetett Balatonfüzfő-mámai templommal együtt Árpád-kori népi építészetünk emléke. Feltárása és romjainak rögzítése nem hozott újabb tudományos eredményt, a Balaton-környékét azonban újabb műemléki és idegenforgalmi színfolttal gazdagította. A kövesdi templom műemléki helyreállítása A kitisztított és régészetileg feltárt romot kialakult műemlékhelyreállítási elveink és módszereink szerint minden kiegészítés vagy rekonstrukció igénye nélkül 99
