Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)
VALTER ILONA - KOPPÁNY TIBOR: A Csopak-kövesdi templom
7. ábra. A hajó északkeleti sarkában feltárt mellékoltár, előtte a lépcső maradványa és a kőburkolat. Abb. 7.: Der in der nordöstlichen Ecke des Schiffes freigelegte Nebenalter mit Resten der Treppe und die Steinverkleidung Letisztítottuk a vízszintes áthidalású, egyszerű románkori kapu környékét. Erőteljes, durván faragott négy vörös homokkő lapból áll, küszöbe erősen koptatott (9. ábra). Belül két lépcsőfok után egyetlen nagy kőlapból álló küszöbkövet találtunk (10. ábra). A kapu keleti kávájában 70 cm hosszú gerendalyuk van. A déli kapunál pontosan megfigyelhető volt, hogy a külső terepszint mintegy 50 cm-rel mélyebben van, mint a középkorban volt. A hosszú II. sz. kutatóárokban 50 cm mélységig folytatódott a XIII. századi kerámiával keltezett törmelékréteg, amelyben itt sem volt megfigyelhető temetkezési nyom, sem a körítőfal nyoma. Az árok déli végében egy sziklába vájt gödörben rézkori (balatoni csoport), és bronzkori (dunántúli mészbetétes kultúra) edénytöredékek kerültek elő. Feltártuk és letisztítottuk az egyenes záródású szentély 1 m magasan megmaradt falait (11. ábra). Az ásatás eredményeit az írott források adataival összevetve, részleteiben is kirajzolódik előttünk a középkori templom képe. A Szent Miklós hitvalló tiszteletére szentelt templom a régészeti adatok tanúsága szerint a XIII. század közepe táján épült, és az Árpád-kori Magyarország falusi templomainak prototípusát képviseli. Kelet-nyugati irányba tájolt, a téglalap alaprajzú hajóhoz elrajzolt négyzetes, tehát egyenes záródású szentély csatlakozott, a kettő között feltehetően félköríves diadalív feszült. A hajó déli oldalán nyílott egyszerű, vízszintes lezárású kapuja, amely fölött, magasan három félköríves nyílású ablak volt elhelyezve. A szentély keleti falán is ilyen ablak nyílott Rómer Flóris rajza szerint, de ilyen lehetett a déli szentélyfalon is. A szentélyben megtaláltuk a négyszögű oltármensa alapjait, a hajó északkeleti sarkában — miként az más környékbeli templomnál is megfigyelhető volt (Balatonfüred-Papsoka) 3 6 mellékoltár alapjait találtuk. A templom belsejét döngölt anyagba rakott kőburkolat borította, amelynek tetejét habarccsal fedték le. Falait fehérre meszelték. Hasonlóan egyszerű lehetett a csopaki Szent István templom, amelyet csak Rómer Flóris leírásából ismerünk. Itt az ugyancsak egyenes záródású szentély északi oldalához sekrestye is simult, és a templom nyugaton nyíló csúcsíves kapuja már a gótikus építészet hatását tükrözi. Jelmagyarázat V-r-' A trw» tóbüirumaradványa P^Tii ] agyogterités K^ g sz.ürke kötépkori törmelék fcgsg^ j újkori törmelék O^ffl l szürke köve» törmelék. laza kocsik t llll il llT I bolygatatlan 8. ábra. A II. sz. kutatóárok keleti oldalának metszete. Abb. 8.: Schnitt der östlichen Seite des 2. Forschungsgrabens. 97
