Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)

BÉKEFI ANTAL: A bakonyi pásztorok zenei élete II. Népi hangszerek, hangszeres zene

A citerán való játékmódról a következőket mondotta el: „Vezetőtoll vót. . . Balkézzel az ember húzogatta úgy a kottán, abban égy kis botocska vót, arra vót ráhúzva egy lud szárnyábó oan toll, arra a kis botocskára, aztán az oan simán csúszott rajta. Ez vót a vezetőtoll. A másik tollä meg veregette: verőtoll vót (15. ábra) és így kihozta a nótát belüle. Mer a kották még hát rajta vótak, csak ki köllött belülle tapogatnyi. Odatettem az asztára, fogtam a tollakat a kezembe, aztán rápenditettem. Ava. [állva] Többnyire aztot áva szokták csinyáni. Vótak oanok, akik tudtak, lányok is. Ugy, mint most is vannak, akik tudnak hármonyikáznyi. Annyira szerették üket! - Na, huzd rá, Bözsike - asszonygya — mer hogy táncónyi akarok! Arra aztán rápenditett! Szépen tudott citorányi! öhg gyakori alkalommal hasznáták, mer gyakori zene vót a fiatalság között. Szokott lénnyi tollfosztóba, fonóba, akármilyen kis összegyüvetelné legtöbbnyire a citora meg a furugla. Ez szokott szerepíínyi. Akárhun égy kis összegyüvetel vót, égy kis hangulat, ott termett a citura még a furugla, meg aztán hamarosan a nótázás, még hamar a tánc is!" (Vigántpetend, Tóth) lamot játszó kottahúrok mellett található a valószínűleg cimbalomról e hangszerre került, a többinél vastagabb „bőggő-húr". Érdekes a hangszer felépítése. A kottahúrok fejéhez viszonyítva a kísérő- és „bőggő-húrok" rögzítésére szolgáló fej még távolabb van a citera végétől. Igen szakszerű ácstechnikával van összeépítve. Fenéklapja nincs. (17. ábra) A leghosszabb kísérőhúrokat rögzítő fejet hátul a citera hátulján megsodrott drótmerevítés tartja. Hangolókulcsként egy e célra kialakított réz ajtókilincs szolgál. A szegek fejét laposra reszelte készítője, a kilincs vas-végét kettéfűrészelte, kissé széthajlította, így közéfért a szegfej. 1955-ben a zirci múzeum számára letétbe kaptam Bauernfeind Lőrinc zirci gazdától. Náluk már csak elvétve volt használatban. 17. ábra. A zirci kisfejes citera fedetlen alja. Fig. 17. The uncovered bottom of the Zirc cither with small head A hangszer egyetlen díszítését a rajta levő hanglyukak adják. Ezek egy nagyobb és három kisebb egyenlő szárú kereszt képét rajzolják ki, a negyedik alkalommal azonban e mintát már kitölti a citerakészítő újabb lyukakkal, amelyek a kereszt csúcsai közé kerülnek, és így a kereszt-motívum központjelű négyzetté egészül ki. A hangszer méretei milliméterekben a következők: A hangszer legnagyobb hossza 940, az egyes fejek a citera végétől a következő távolságra vannak: II. 860, III. 670, IV. 560, V. 450. A citera alul a legszélesebb: 173. Ezen belül a főfej szélessége 40, a Il-é 45, a Ill-é 33, a IV-é 22, az V-é 24. A hangszer vastagsága, mélysége 73 mm. (14. ábra) Úgy látszik, hogy a hasasciterák divatja Dél-Dunántúlon erősebb, több példány e területről került vidékünkre: So15. ábra. A citerázás kellékei: a) vezetőtoll, b) verőtoll (Vigántpetend) Fig. 15. Accessories to play the cither: a. guiding quill, b. beating quill. (Vigántpetend) Magam is jól emlékezem rá, hogy gyerekkorunkban Bakonyoszlopról át szoktunk sétálni Koromla pusztára, s ott nagybátyámék szomszédságában sokszor zengett a vályucitera. Kisfejes citerát őriz a Zirci Reguly Antal Tájmúzeum (16. ábra). 16. ábra. Kisfejes citera (Zirc) Fig. 16. Cither with snail head. A citera 19 húr rögzítésére ad helyet. Hangsora szó végű. Kottapadja: fogólapja mutatja, hogy diatonikus citera. A dal368