Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)

R. CSÁNYI MARIETTA: Középső bronzkori telep a veszprémi Várhegyen

2. Fazék: Fenék- és oldaltöredék, rendszertelen bekarcolásokkal díszítve. Az átmeneti időszak leletei 1. Bögre: Ehhez a típushoz tartozik két enyhén S profilú bögre, a nyakat átívelő széles szalagfüllel a telep alsó rétegéből, (12. ábra 1-2.) valamint ugyanennek a típusnak több töredéke. (3. ábra 1-10., a sáncból: 8. ábra 17-23., 9. ábra 2-3.) Díszítés: általános az ívelt nyakban vízszintesen körbefutó széles mészbetétes sáv vagy sávok. A mészbetétágy többségében széles tekercselt pálcikás (3. ábra 3, 5-10., 8. ábra 18-23., 9. ábra 2-3.), de előfordul simán behúzott vagy lapos eszköz végével enyhén benyomkodott mészbetétágy is. (3. ábra 1-2., 9. ábra 1.) A fenti díszítéshez gyakran vékony vonalak, cikcakk minta, illetve hálómotívum társul. (3. ábra 2., 6., 8. ábra 21. 23., 9. ábra 1-2.) 2. Urna: Tölcséres nyakú, vastag falú urnatípust perem- és oldaltöredékek képviselik. (3. ábra 11-26., 4. ábra 21, 23., a sáncból: 9. ábra 4-20.) Díszítés: a peremen, illetve a vállon széles mészbetéttel kitöltött sávok jellemzik. A mészbetétágy általában tekercselt pálcikás technikával készült. A sávok gyakran cikcakk alakban futnak. 3. ábra 16, 20-21, 23. 26., 4. ábra 25., 9. ábra 6-8., illetve 17, 19-20.) 3. Tál: Kissé ívelt falú, fordított csonkakúp alakú tál. Két peremtöredék képviseli. (4. ábra 10-12.) Az egyik töredéket a peremből kiinduló széles szalagfül jellemzi. (4. ábra 10.) Díszítés: a perem alatt vízszintesen körbefutó széles mészbetétes sávok, tekercselt pálcikás mészbetétággyal. 4. Fazék a) Ovális testű, tölcséres nyakú, vékony falú fazék peremtöredékei. (4. ábra 26-27.) Díszítés: mindkét peremtöredéken három vízszintes mészbetétes sáv fut körbe, a mészbetétágy szélesebb tekercselt pálcikás, b) A behajló peremű, valószínűleg ovális testű edénynek mindössze egy peremtöredéke került elő. (4. ábra 11.) Díszítés: A perem alatt széles mészbetétes sáv tekercselt pálcikás mészbetétággyal, valamint cikcakk mintával, c) ívelten kihajló peremű edény, a durva kerámia fő típusa. Díszítés: az oldalán párhuzamos vonalkötegekkel, hálómintával vagy rendszertelenül behúzott vonalakkal karcolva. (5. ábra 4-7. 9-16.) A perem díszítetlen, fényezett. (5. ábra 1-4.) 5. Hasas korsó: Mindössze egy töredék képviseli. Kihajló peremű, zömök, erősen kihasasodó, vastag falú edénytípus, a nyakban széles szalagfüllel. (4. ábra 1.) Díszítés: a perem alatt széles mészbetétes sáv fut körbe, a mészbetétágy besimított. A vállon vékony, mészbetéttel kitöltött vonal cikcakk motívumot alkot. 6. Edénytöredékek: Általában vastag falú oldaltöredékek. Típusukat a töredékekből nem lehetett megállapítani. (4. ábra 2-6, 9, 13-23.) Díszítés: az oldaltöredékeken a széles mészbetétes sávok tekercselt pálcikás mészbetétággyal, vagy bekarcolt vonalak. Egy vékony falú edény két töredékén a perem alatt finom vonalakból álló hálóminta, vízszintes vonalak, alattuk pedig szélesebb, mészbetéttel kitöltött sáv, amelynek mészbetétágyát széles lapos eszköz végével benyomkodták. (11. ábra 29-30.) Egy harmadik peremtöredéken szintén széles mészbetétes sáv, amelynek mészbetétágyát hegyes végű eszközzel sűrűn benyomkodták. (11. ábra 31.) Az észak-dunántúli mészbetétes kerámia 1. Tál: a) Ezt a táltípust két, a sáncból előkerült ép (kiegészített) edényen (12. ábra 9,12.) kívül számtalan töredék képviseli. (6. ábra 1-17., 8. ábra 1-5, a sáncból: 10.ábra 20-26., 11. ábra 1-15.) Behajló peremű, nyomott gömbtestű típus. Egyenesen levágott pereme kissé megvastagodó. Néhány töredéken a peremből kiinduló széles szalagfül található. (6. ábra 16-17., 11. ábra 10, 12-15.) Az egyik peremtöredéken két egymás mellett iévő szalagfül van. (11. ábra 11.) E típusban előfordul, hogy a peremből kis nyúlvány indul ki, rendszerint bevágásokkal tagolva. (6. ábra 21., a sáncból: 11. ábra 4.) Díszítés: a perem alatt általában vékony, mészbetéttel kitöltött vonalak, pontok. A peremen kis szakaszon gyakori a bevagdosás. (6. ábra 9., 11. ábra 3, 6-7, 10, 13.) Felül fényezettek, alsó durva felületű részükön bekarcolt vonalak. b) Tölcséresen kihajló nyakú tál váll-, illetve oldaltöredékei. (6. ábra 18-20.) A típus jellemzője a peremet a vállal összekötő széles szalagfül, amely az egyik, a sáncból előkerült töredéken látható. (11. ábra 18.) Díszítés: vékony, mészbetéttel kitöltött vonalak, illetve pontok, c) Ez a típus csak a sánc töltelékföldjéből került elő, és mindössze két peremtöredék képviseli (11. ábra 16-17.) Bikonikus, lekerekített törésvonalú edénytípus, legnagyobb kiöblösödése alsó harmadán van. Vékony falú, a perem alatt hosszúkás, vízszintes állású bütyökkel. Díszítés: vékony, vízszintesen futó, mészbetéttel kitöltött vonalak, pontok. A bütyök és a perem a bütyök feletti szakaszon bevagdosással van tagolva. 2. Urna: Tölcséres nyakú, vastag falú urnatípus, a hasán általában széles szalagfül található. Csak töredékekben került elő. (6. ábra 22-32., 7. ábra 1-9., a sáncból: 10. ábra 1-18.) Díszítés: vékonyabb-vastagabb mészbetéttel kitöltött vonalak vagy pontok a perem alatt, illetve a vállon, vagy a fülön és a fül felett. A fül alatti rész durva felületű és bekarcolt vonalakkal díszített. (10. ábra 18.) Két peremtöredék igen széles mészbetéttel van díszítve, a mészbetétágy simán behúzott. (6. ábra 22-23.) 3. Korsó: a) A telep felső rétegéből kettő, a sáncból négy ép edény (12. ábra 3-4, 5-7, 10.), valamint számos töredék képviseli. (7. ábra 10-23., a sáncból: 11. ábra 19-25.) Nyakban befűzött korsótípus, általában a peremből kiinduló vállig érő szalagfüllel. Gyakori az ansa lunatás fül. (7. ábra 17., 11. ábra 20-21., 12. ábra 3-7.) Aljuk több ízben omphalosszal záródik. (7. ábra 21-23.) Egy díszítetlen darabon és egy ép edényen a fül nem a peremből indul ki. (11. ábra 24., 12. ábra 10.) Díszítés: kizárólag vékony, mészbetéttel kitöltött vonalak, függőleges pontsorok. Az omphalosszal záródó aljakon pontkör díszítés. (8. ábra 21-23.) Az ansa lunatás fülek két szélén bevagdosás fordul elő. (7. ábra 17., 11. ábra 2021.) b) A zömökebb, tölcséresedő nyakú típust a sáncból egy ép edény képviseli. (12. ábra 11.) 4. Fazék: Kihajló peremű, általában vastag falú edénytípus, a durva kerámia fő típusa. Több perem- és oldaltöredék képviseli. (8. ábra 6-13.) Előfordul a peremből kiinduló kis nyúlvány. (8. ábra 10-11) Díszítés: párhuzamos vonalkötegek, hálóminta vagy csak szabálytalan bekarcolások jellemzik, a díszítés gyakran egészen a perem széléig fut. (8. ábra 6,10, 11.) 5. Miniatűr edényke: Mindössze egy darab került elő a sáncból. A tojástestű, tölcséres nyakú kis edény töredékén a peremet a vállal összekötő szalagfül található. (11. ábra 26.) Díszítés: a tölcséres nyakat széles mészbetét borítja be, a vállon és a fülön vékony vonalak, a peremen kis bevagdosások díszítik. 6.Bögre: Egy darab került elő a sáncból. (12. ábra 13.) Tölcséres nyakú, bikonikus testű bögretípus, a nyakat a testtől éles törésvonal választja el. A peremet a vállal szalagfül köti össze. Díszítés: mészbetéttel kitöltött koncentrikus körök a nyakon. 7. Edénytöredékek: Vékony falú, ívelt oldalú edény töredékén széles fogazott mészbetétes, illetve vékony, mészbetéttel kitöltött vonalak jelennek meg. (9. ábra 18.) A másik egy kisméretű edény töredéke, rajta vízszintesen körbefutó mészbetéttel kitöltött vonalak és függőleges pontsor látható. (11. ábra 28.) 8. Csonteszközök: Mindkét példány a telep felső rétegéből származik. (8. ábra 15-16.) Az egyik eszköz fényesre csiszolt, középen átfúrt, két végén kihegyesedő. (8. ábra 15.) A másik szarvasagancs töredékéből készült eszköz, egyik végén talán átfúrásnak induló bemélyítéssel. (8. ábra 16.) A Veszprém-várhegyi telep itt bemutatott leletanyaga tehát a kisapostagi kultúra és a dunántúli mészbetétes kerámia időszakán belül, három különböző periódusba sorolható. A telep teljes anyagának figyelembevétele mellett, számunkra legfontosabb az alsó réteg eddig egyedülálló, átmeneti anyagának be30