Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)

VAJKAI AURÉL: Néprajzkutatás Veszprém megyében

A Magyar Korona országainak mezőgazdasági statisztikája. Magyar Stat. Közi. XV. (Bp. 1897). Közi. XV. (Bp. 1897). Magyarország földbirtokviszonyai az 1935. évben. Magyar Stat. Közi. 99. (Bp. 1936). DORNYAY B. - VIGYÁZÓ J.: Balaton és környéke. Részletes Magyar Útikalauzok. (Bp. 1934). GENTHON I.: Magyarország művészeti emlékei. I. Dunántúl. (Bp- 1959). Műemlékjegyzék. Orsz. Műemléki Felügyelőség. (Bp. 1960). ILA B. - KOVACSICS J.: Veszprém megye helytörténeti lexikonja. (Bp. 1964). A Magyar néprajztudomány bibliográfiája 1945-1954. SÁNDOR ISTVÁN öszszeállítása. (Bp. 1965). A magyar néprajztudomány bibliográfiája 1955-1960. SÁNDOR ISTVÁN öszszeállítása. (Bp. 1971). Veszprém megye legfontosabb statisztikai adatai. Központi Statisztikai Hivatal Veszprém megyei igazgatósága. Veszprém megye irodalma 1945-1969. I.—II. (Veszprém 1970). VAJKAI A.: Balaton. (Bp. 1967). e. összefoglaló néprajzi művek (Az itt felsorolt művek a legtöbbször a néprajz minden ágával, mint pl. a gazdálkodás, építkezés, táplálkozás, öltözet, ipar, díszítőművészet, hiedelmek stb. foglalkoznak). JANKÓ J.: A Balaton-melléki lakosság néprajza. (Bp. 1902). MALONYAY D.: A Balatonvidéki magyar pásztornép művészete. A Magyar Nép Művészete. III. (Bp. 1911); A dunántúli magyar nép művészete. A Magyar Nép Művészete. IV. (Bp. 1912). VAJKAI A.: A Bakony néprajza. (Bp. 1959); Szentgál. Egy bakonyi falu néprajza. (Bp. 1959); Balatonmellék. (Bp. 1964). 1. Kisebb néprajzi összefoglalások HERKELY K.: A Veszprémvármegyei Múzeum néprajzi gyűjteménye. (Veszprém 1941.) VAJKAI A.: Cserszegtomaj (Egy hegyközség élete). Népr. Ért. 1939; A.Balatonmellék néprajzi vázlata. Természet és Társadalom. 1955; Cserszegtomaj. Egy Balaton menti hegyközség útja. Kortárs, 1967. g. Hírlapok, folyóiratok, évkönyvek Adatok Zalamegye történetéhez. Red. BÁTORFI LAJOS. (Nagykanizsa, 1876). Balaton - A Balatoni Szövetség hivatalos értesítője 1908-1944. Balatoni Kurír - 1933-1948. Balatoni Évkönyv - Red. WLASSICS TIBOR, CHOLNOKY JENŐ, SEBESTYÉN GYULA. (Bp. 1921). Balatoni Szemle - 1942-1944. Dunántúli Szemle (Korábban Vasi Szemle) 1940-1949. Keszthelyi Hírlap - 1891-1938. Középdunántúli Napló - Veszprém, 1957-1961. Napló - Veszprém, 1961Tapolczai Lapok - 1903-1942. Tudományos Gyűjtemény - Balatoni vonatkozások: 1817, III., 1820. VII., X-XII., 1822, IV-VI., 1824, I, II, V., 1825. VI., 1827., X-XII., 1834, III., 1837, VII. Veszprém - 1875-1897. Veszprémi Hírlap - 1893-1944. Veszprémi Népújság - 1945-1956. Veszprémvármegye - 1898-1944. Zirc és Vidéke - 1905-1944. h. Embertan BARTUCZ, L.: Uber die Anthropologie der Ungaren aus der Umgebung des Balaton-Sees. Antropológiai Füzetek, 1923. HERMAN O.: A magyar nép arcza és jelleme. (Bp. 1902). JANKÓ J.: Magyar typusok. Első sorozat: A Balaton mellékéről. (Bp. 1900). i. Szépirodalom BABAI K: Balatonmelléki történetek, 1892. CSÁK Á.: A szép Balaton mellől. (Keszthely 1906). CSIZMADIA K.: Bujdosó magyarok. Történeti regény. (Veszprém 1906); ősök nyoma. (Veszprém 1904). PÁLÓCZI HORVÁTH Á.: Hol-mi különb-különbféle dolgokról írt különb különbféle versek . . . (Pest 1788, 1793). SEBESTYÉN GY.: Mosolygó balatoni emberek, (Bp. 1935). SZABÓ Á.: Morzsák az élet kenyeréből. (Veszprém 1947). SZABÓ I.: A lázadó. (Bp 1956); Varázslat kertje. (Bp.); Ne nézz hátra. (Bp. 1972). TATAY S.: Ének a szőlőhegyről. (Pécs 1955); Szülőföldem a Bakony. (Bp) VAS G.: A régi jó idők. (1855). VÁTH J.: Lápvilágban. (Bp. 1912); Pannontenger csillaga. (1917); Balatoni emberek. (1920); A nádi farkas. (1929); Árva Kenese. (1929). II. A néprajzkutatás szakterületei 1. Gyűjtögetés, méhészet, vadászat Az ember kezdetleges gazdálkodási módja a gyűjtögetés, vagyis amikor a természetadta termékeket egyszerűen összehordja és használja fel táplálékul vagy egyéb célból. Ebből a szempontból vidékünkön elsősorban a Bakony kiteijedt erdőségei jönnek számításba, aminek termékeit már régóta felhasználják az itt lakók. Az erdő első és kegközvetlenebb haszna, hogy fát ad: tűzifát, épületfát, szerszámfát. A bakonyi és a Balaton melléki erdőségek fakihasználásáról már több évszázadba visszanyúló adataink vannak, a vidék korai leírói is mindig megemlékeznek a faizásról, elég, ha Bél Mátyás vagy Bright megjegyzéseire gondolunk. A faizás, a favágás, fagyűjtés a múltban állandó nehézségekbe ütközött, rengeteg peres irat árulkodik a községek és az uradalmak közti állandó viszályokról, elkeseredett küzdelmekről a faizás jogosságáért. Egyrészt az erdő birtokosai védték erdeiket a kíméletlen erdőpusztítástól, másrészt azonban a népnek, főleg a szegénységnek megélhetéséhez feltétlen szüksége volt a gyűjthető fára. Az építkezésekhez a Balaton mentén is szükség volt a fára, hisz a múltban meglehetősen elteijedt a sövényfalú építkezés, nemkülönben a présházak, pincék egy részét is gerendákból építették (boronapincék). A nagy gerendákból összeállított régi fajta szőlőprések is szép szálfákat követeltek meg. Minderről az idevágó néprajzi munkák eléggé megemlékeznek. Mindenesetre feltűnő, hogy az erdős Bakonyban faházat nem találunk (VAJKAI), s e kérdés még további tisztázásra várna, ahogy az is: mennyiben hoztak be Szlavóniából vastag gerendákat a régős prések készítéséhez. A favágás szerszámait, a fa hordásának módjait ismerjük Szentgálról, részletes leírások kívánatosak volnának más területekről is. Ide tartozna a fa tárolása, raktározása, az otthoni fahatár kezelése, a fahasogatás rendje stb. Az erdő számos termékének felhasználása inkább a történelem fejezeteihez tartozik, így a tímárok bőrcserzéséhez szükséges szömörce, a különböző használati tárgyak készítésére felhasználható tapló gyűjtése, a hamuzsír előállítása. A történeti anyaggal néprajzunk foglalkozott, idézve főleg Kitaibel megfigyeléseit (VAJKAI, 1959a/1959b. TAKÁTS idevonatkozó cikkei). A továbbiakra csak levéltári kutatások adhatnak választ. Megmaradt azonban napjainkban is az erdei gyümölcsök (pl. szeder, eper), a gomba és számtalan vadontermő növény gyűjtése, az idetartozó ismeretanyagot, tevékenységet, hagyományokat, eszközöket érdemes a mai néprajzkutatónak feldolgozni. Szóba jön a nép gombaismerete: milyen fajtákat ismernek, minek nevezik, hogy különböztetik meg a mérges gombáktól, hogy ismerik fel a gazdag gombalelőhelyeket, mi módon gombásznak, milyen segédeszközöket 312