Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)
VIDÁNÉ FODOR ZSUZSA: A „Veszprémi Jeruzsálemhegyi Petőfi Kör" története
rendszerint januárban, februárban, esetleg márciusban. Ilyenkor megtárgyalták az elmúlt évi jelentéseket és számadásokat. Ez utóbbiak átvizsgálására egy 3 tagból álló bizottságot választottak, amely egyúttal köteles volt az azon évi költségvetést is összeállítani. A rendes közgyűlés hatáskörébe tartozott az alapszabályok módosítása is. Ez azonban csak akkor történhetett meg, ha a választmány a módosítást előzetesen megtárgyalta, és azt a közgyűlés napirendjére tűzte. Azok a tagok, akik az alapszabályok megváltoztatását óhajtották, írásbeli indítványukat a közgyűlés összehívása előtt 14 nappal az elnöknek adták be. A közgyűlés akkor volt határozatképes, ha az elnök és a tisztségviselők leszámításával a körtagok kétharmada jelen volt. Ellenkező esetben 14 nap múlva új közgyűlést hívtak össze, amelyben tekintet nélkül a megjelentek számára, a közgyűlés szótöbbséggel határozott. 8 Rendkívüli közgyűlést annyiszor tartottak, ahányszor tíz választmányi tag, vagy a körtagság fele, annak összehívását kívánta. Ilyenkor azokban a kérdésekben határoztak, amelyek megtárgyalására a gyűlést soron kívül összehívták. A rendes és a rendkívüli közgyűlés idejéről az elnök tíz nappal korábban értesítette a tagokat hírlapi közlés, vagy a kör helyiségében történő kiírás és meghívó szétküldése útján. 9 A szavazás módjai A választás, mint említettük, titkos szavazás útján történt. Egyéb kérdések eldöntésében a tagok felállása jelentett egy-egy szavazatot. A tisztségviselőket és a választmányi tagokat általános többséggel választották. Minden tag csak egy szavazati joggal bírt, és azt csakis személyesen gyakorolhatta. A szavazatok beszedésére és összeszámlálására az elnök bizottságot nevezett ki, amely a szavazás eredményét közhírré tette, majd a felvett jegyzőkönyvet átadta az újonnan megválasztott elnöknek. Most már az ő feladata volt, hogy a többi megválasztott tisztségviselőt és választmányi tagot hivatalosan értesítse. 1 0 A közgyűlési jegyzőkönyvet az elnök, a titkáron kívül a közgyűlésből megbízott három taggal hitelesíttette. 1 1 A választmány az összes tisztségviselőből, valamint a közgyűlés határozatától függően legalább 20, legfeljebb 40 tagból és 5 póttagból állhatott. Az elnökségen kívül a választmányi tagság is kitüntetést, megtiszteltetést jelentett az egyes személyeknek. Ebben főleg az idősebbek részesültek, de az arra érdemes fiatalokat is bevitték a választmányba. A tisztségviselőket is és a választmányi tagokat is egy évi időtartamra választották. A választmány havonként egyszer, szükség esetén öt tag írásbeli kérésére többször is ülést tartott, és annak idejét és tárgyait három nappal előbb közölték a választmányi tagokkal. Mik voltak a választmány teendői? 1. Mindazon ügyekben, amelyek a közgyűlés hatáskörén kívül estek, a választmány teljhatalmúlag intézkedhetett. 2. A közgyűlés által megszabott költségvetés határain belül minden szükségletről gondoskodnia kellett. Vásárolhatott, szerződéseket köthetett, sőt e jogát 10 forint összegig a tisztségviselőkre is átruházhatta. 3. Szolgákat vett fel, fizetésüket megszabta. 4. A pénztár ellenőrzésére az alelnök mellé két választmányi tagot jelölt ki, akiknek az volt a feladatuk, hogy a pénztár és a számadások felett felügyeljenek és erről minden három hónapban jelentést tegyenek. 5. A panaszos indítványokat könyvbe bejegyezte és azt a legközelebbi ülésen megtárgyalta. 6. Házi szabályokat és ügyrendet készített, annak ellenőrzését elláta. 1 2 A választmány akkor volt határozatképes, ha az elnökön kívül a tisztségviselők beszámításával a választmánynak legalább a fele jelen volt. Szótöbbséggel határozott, fellebbezési jogát pedig a közgyűlés felé gyakorolhatta. 13 Tisztségviselők A Petőfi kör tisztségviselői a következők voltak: elnök, alelnök, titkár, jegyző, aljegyző, pénztárnok ellenőr, könyvtárnok és házigazda. Az elnök képviselte a kört, mindenkor ő elnökölt a köz és választmányi üléseken. A szavazatok egyenlő száma esetén saját szavazatával döntött és a kör hivatatalos iratait a titkárral együtt írta alá. Az alelnök az elnök távollétében intézte a kör ügyeit, és ugyanolyan joggal és hatáskörrel bírt, mint az elnök. A titkár vezette a köz és a választmányi ülések jegyzőkönyveit, ő szerkesztette a kör minden hivatalos iratát, ellenőrizte az indítvány és panaszkönyveket, nyilvántartotta a tagok számát és névsorát. A jegyző a titkár teendőiben nyújtott segítséget. A pénztárnok kezelte a kör jövedelmeit, átvette a tagdíjakat és egyéb befizetéseket, valamint fedezte a kiadásokat. A választmánynak havonta számot adott a bevételekről és a kiadásokról, a közgyűlés elé pedig részletes évi számadást terjesztett elő. A házigazda a kör vagyonára ügyelt fel, továbbá azon őrködött, hogy a házi rendszabályok utasításait betartsák, és hogy a kör helyiségeiben semmilyen hazárd, vagy nyerészkedési játékot ne űzzenek. A könyvtárnok felelős volt a könyvtári állományért, pontos jegyzéket vezetett a kör könyveiről, hírlapjairól és folyóiratairól. 1 4 A tagság létszáma A Petőfi kör első tagjainak létszámát és névsorát egészen pontosan nem ismerjük. Az előbbit illetően a „Veszprémi Hírlap" az 1934-ben megtartott 40 éves 291
