Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)

VIDÁNÉ FODOR ZSUZSA: A „Veszprémi Jeruzsálemhegyi Petőfi Kör" története

A „Veszprémi Jeruzsálemhegyi Petőfi kör" története VIDÁNÉ FODOR ZSUZSA Magyarországon a 19. század utolsó harmadában új lendülettel bontakozott ki az a nagy egyesületi, társulati mozgalom, amely nagyszámú társasegylet, műveló'dési társaskör létrejöttében realizálódott városokban és falvakban egyaránt. Ezek a társulatok saját érdekeik védelmében jelentős tevékenységet fejtettek ki az ön- és közművelődés területén. Demokratikus alapszabályaik révén olyan rétegek és személyek is szerepet kaphattak bennük a közélet bizonyos területein, akik társadalmi helyzetük alapján a társadalmi, politikai életből részben, vagy teljes egészében ki voltak rekesztve. Ennek a folyamatnak a kialakulását Veszprém megyében, Veszprém városában is nyomon követhetjük. A létrejött társaskörök célja főként a művelődés elősegítése, a polgári érdekek előmozdítása volt, amelyekhez sok esetben még hazafias és jótékony jellegű feladatok megvalósítása is társult. Tagjaik nagyrészt iparosok, kereskedők voltak, de sok szellemi foglalkozást űző ember, vezetőségi posztokat betöltő személy is részt vett bennük. Ilyen társulatok voltak Veszprémben pl. a Kossuth Lajos Olvasókör, a Népkör, a Barátságkör, a Jeruzsálemhegyi társaskör, a Cserháti társaskör, a Vörösmarty kör stb., hogy csak a legjellemzőbbeket említsük. Ezek közé tartozott a Petőfi kör is, amelynek történetével szeretnénk az alábbiakban foglalkozni. A körnek iratanyaga szinte egyáltalán nem maradt meg. Működésének, belső életének legfőbb dokumentumai, a korabeli jegyzőkönyvek, pénztárnaplók, könyvtárnaplók, számlák, kimutatások a II. világháború alatt megsemmisültek. Történetének megírásához igen kis mennyiségű hiteles forrásanyag állt rendelkezésre, az Alapszabályok, a kör első elnökének, Kész Ferencnek néhány feljegyzése a választmányi ülések meneteiről, néhány levél, könyv és az újjáalakulástól a kör megszüntetéséig — 1949 januárjáig vezetett jegyzőkönyvek. Ezekhez járulnak a még élő köri tagok személyes elbeszélései. A hiányos forrásanyag ellenére mégis érdemes rekonstruálni a Petőfi kör történetét, mert egy olyan egyesületről van szó, amely tagjainak száma és az általa folytatott tevékenység miatt egyike volt a legjelentősebb veszprémi egyesületeknek. A Petőfi kör megalakulásának évszámát teljesen megbízható dokumentumanyag hiányában nem tudjuk egészen pontosan. A kör nyomtatásban megjelent Alapszabályai szerint az alakulási közgyűlést 1896. december 27-én tartották. A kör azonban már ez év előtt is működhetett, mivel az újjáalakulása után készült, az új zászló beszerzését indítványozó, 1947. szeptember 17-én tartott választmányi ülés jegyzőkönyve szerint a tagok ezt határozták: „A zászlóra alapítási, illetőleg a felszentelés éveként 1894-1948. éveket íratunk."

1 Egy másik jegyzőkönyvet, amely 1948. október 12-én kelt, egy „Veszprémi Jeruzsálemhegyi Petőfi Kör 1894" feliratú pecséttel láttak el. A kör jubileumi rendezvényeit viszont többnyire az 1895-ös évhez igazították.

2 Az alakulási közgyűlésen a tagok első lépésként alapszabálytervezetet készítettek, és ezt jóváhagyás céljából felterjesztették a belügyminiszternek. A tervezetet a magyar királyi belügyminiszter 1897. július 16-án jóváhagyta.

3 Az Alapszabályok első paragrafusa az egylet címét határozta meg. A kör címe: A Veszprémi alsóváros Jeruzsálemhegyi városrész „Petfői kör". A megvalósítandó cél „. . . a társadalmi és üzleti előnyöket a polgártársak közt becsületes úton és módon kölcsönös megismerkedés, felvilágosítás és ajánlás által erélyesen előmozdítani, polgári érdekeinket a törvények keretén belül megóvni s ezáltal úgy a polgártársak, mint a város és közvetve a haza érdekeit védelmezni. Ezen körnek érdekében áll, annak családjához. tartozó neje, gyermeke elhalálozása esetén testületileg gyászlobogóval kivonulni, s a körnek tulajdonát képező lámpák és Szent Mihály lovával a halottas háznál megjelenni és az elhunytat a sírkertbe kikísérni."

4 A kör céljának elérése érdekében „.. . alkalmas helyiséget tart, mely rendes társalgási helyül szolgál, barátságos eszmecsere és szórakozás végett: ahol a kör mindennemű gyülekezeteit tartja. Értekezleteket és közhasznú életbevágó tárgyakról felolvasást tart és esetről esetre mulatságokat rendez."

5 A kör a kezdeti időszakban több helyiségben tartotta összejöveteleit, majd beköltözött a Zámbó-féle házba, ahol feloszlatásáig működött. A Petőfi kör első helyisége — tulajdonképpen a megalakulás helyszíne — a mai Somogyi Béla utca 11. számú házban, özv. Krammer Alajosné vendéglőjében volt. Az ottani helyszűke miatt a nagyobb rendezvények — nyári táncmulatságok, jubileumi összejövetelek — alkalmával a Zuschmann-féle vendéglőt, főleg 289