Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)

MOLNÁR LÁSZLÓ: A herendi porcelángyár az 1873-as bécsi világkiállítás idején

25 év óta ugyanis a gyárnak nem volt még soha idegen igazgatója, munkavezetője, kezelője, és egyáltalában semmi néven nevezendő idegen hivatalnoka és mindezen állások kizárólag áltálunk lettek betöltve. Eztán nagyon természetes, hogy pénzügyi zavaroknak kellett bekövetkezniük, és üyen esetekben ismét az ő utópiái voltak azok, melyekre nézve soha vele egyet nem érthettünk. Mert a míg ő ama főllengző ábrándban élt, hogy a nemzetnek hazafias kötelessége, miszerint az ő vállalatát, melyért a haza dicsőségére ő annyi áldozatot hozott, subventio által (: az állampénztárból adandó kölcsön útján :) támogassa, - mi mindannyiszor aként vélekedtünk, hogy utóvégre nem is szükség üy kivételes segélyért folyamodnunk az államhoz, mivelhogy a gyár, ha az általunk óhajtott gyakorlatias módon működnék, kielégítő és mindig bő alapot rejt önmagában, és minden segély, vagy kicsikart, a szabad mozgást akadályozó hitel nélkül is meg tud élni tisztességesen a maga becsületéből is. Sőt felséges Királyunk is ez utóbbi nézetben látszott osztozni, midőn atyánk még 1870-ben - tehát alig három évvel a gyárra nézve oly fényesen sikerült párizsi vüágtárlat után államsegély engedélyezésért folyamodott ö Felségéhez, jóságos királyunk jobbnak tartotta, nála a budai és gödöllői királyi kastélyok számára szükséges czikkeket megrendelni, e czélra legmagasabb magánpénztárából nevezetes összeget, mintegy 30 000 forintot kegyeskedett kiutalványoztatni, a mi, ha közvetve bár, de bizonyára finom uj mutatáskép is volt vehető a mindig beváló igazságra: aide-toi et le ciel t'aidera! Az itt ecsetelt kép tehát vüágos körvonalakban tünteti elő a leghasznosabb és legsikeresebb tevékenység alkotását, melyet a társadalom színe-virága, - mivel egy igen élénk óhajtását látta benne teljesülve - örömteljes üdvözlettel fogadott, - s mellette mindjárt a kezet, mely, a kor félremagyarázásának fatális behatása alatt minduntalan kész a fáradságosan s' ön-alkotta művet szétzúzni. JEGYZETEK 1. MOLNÁR L.: Iparegyesület és Iparműkiállítások. Művészettörténeti Értesítő 1965. I. 25—40. 2. H. P. GY. Irattára: Emlékirat a herendi porcelángyár fenntartását illetőleg. 1875. E helyen mondok köszönetet TASNÁDINÉ MARIK KLÁRÁNAK, hogy figyelmemet az emlékiratra felhívta. 3. Magyarország és Ausztria Statisztikája, red. KOVÁCS F. (Debrecen és Niregyháza 1869) 158. 4. A soproni Kereskedelmi és Iparkamra Főjelentése az 1866-1869-diki időszakra. (Sopron 1871) 37. 5. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarának jelentése az 1870-72-ik években. (Bp. 1874) 252-253. xx/ . . . 1873-ik évben (Bp. 1875) 140-141. xxx/. . . 1874-ik évben (Bp. 1876) 182. xxxx/. . . 1875-ik évben (Bp. 1876) 188-189. xxxxx/. . . 1877-ik évben (Pest 1878) 222-223. 6. Album Delle Porcellanae e Maioliche Artistiche Anno 1873. (Firenze-Róma). 7. Exposition Universelle de 1867 ä Paris. Catalogue Générale. (Paris 1867). 8. A budapesti Kereskedelmi és Iparkamara jelentése a budapesti kamarai kerület kézmű és gyáriparáról az 1870—1875-iki években. (Bp.) 187 216. 9. op. cit. 218. 10. Das Buch der Erfindungen Gewerbe und Industrien. Wien Weltausstellung 1873. VIII. (Leipzig 1900). 11. Welt Ausstellung 1873 in Wien. Officieller General-Catalog. (Wien 1873) 596. 12. Blaetter für Kunstgewerbe. Das Kunstgewerbe auf Wiener Weltausstellung. (Wien 1873) 46. 13. Weltausstellung 1873 in Wien. Amtliches Verzeichniss der Aussteller Wien 1873. 14. Industrie Zeitung für Ungarn. (Pest 1873) VIII. 28. 15. Bericht der Oedenburger Handels- und Gewerbe Kammer in den Jahren 1863, 1864 und 1865. (Oedenburg 1867) 16. 16. Veszprém I. 1875. N° 17. 17. H. P. Gy. Irattára: „Festők" dosszié. Az összeállítás valószínűleg 1938/39 között készülhetett korabeli feljegyzések alapján, amit azután megsemmisítettek. 18. RUZSICSKA, I. A herendi porcelán (Bp. 1939). 62. Említ egy Wettengl nevű figurafestőt is keresztnév nélkül, aki ugyancsak ebben az időben dolgozik Herenden. 19. VEM L.: Felekezeti Anyakönyvek. Szentgáli rk. akv. 1865. 20. RUZSICSKA, op. cit. 62. 21. A Soproni Kereskedelmi és Iparkamarának 1876-ik évi Statisztikai Jelentése II. (Sopron 1878) 981. 22. MOLNÁR L.: A herendi porcelángyár művészeti törekvései 1825 és 1850 között. A Veszprém megyei Múzeumok Közleményei 9(1970) 111-124. 23. MOLNÁR L.: A herendi porcelángyár a reformkorban. A Veszprém megyei Múzeumok Közleményei. 1. (1963) 231-245. 24. RUZSICSKA, op. cit. 45. 25. Illustrierte Geschichte des Kunstgewerbes. II. (Berlin 1908) 421. 26. Allgemeine Illustrierte Weltausstellung Zeitung Wien 1873. am 26 Juni. 27. LESSING J.: Das Kunstgewerbe auf der Wiener Weltausstellung 1973. (Berlin 1874). 28. Blaetter für Kunstgewerbe. Hauser, A.: Die Keramik auf der Weltausstellung 1873. II. (Wien 1873). 29. Kunst und Kunstgewerbe auf der Wiener Weltausstellung 1873. J. V. FALKE: Das Kunstgewerbe. (Leipzig 1875). 30. JAENECKE, F.: Grundiss der Keramik in eruf auf das Kunstgewerbe. (Stuttgart 1879). 31. GRAESSE, J. G. T.: Guide de L'amateur de Porcelaines et de Poteries. (Dresden 1875) V. Aufgabe. 32. JACQUEMART, A.: Historie de la céramique. (Paris 1873). 33. Főjelentése a soproni Kereskedelmi és Iparkamarának az 1873-ik évre. (Sopron 1874). 34. Veszprém megyei hivatalos heti közlöny. 1876. N° 53. 35. RUZSICSKA, op. cit. 25. 287