Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)
PÁKAY ZSOLT: A veszprémi püspökség uradalmainak összeírása 1802-ből
1802-es összeírás szerint: Földje III. osztályú, erdeje nincs. A plébános jövedelme 14 forint 45 krajcár, az iskolamesteré 30 forint 49 krajcár. Van egy evangélikus imaház is. Lakói nagyobb részt kálvinisták, kevesebb az evangélikus, 66 család róm. kat. vallású. Szerzó'désük 1783-ból való. Halászatból kereskednek. A közös legeló'n van 36 ló, 68 ökör, 59 tehén. Szőló' kevés. A községben 3/8 telken 3 jobbágyház van, a községben ezenkívül 41 házas zsellér lakik. A kocsma censusért az egész évben a községé. A község 40 forint censust Fizet. A robot megváltás értéke 95 forint 29 krajcár. 20 hosszú fuvar 40 •kocsival borszállítás Sümegről, értéke 21 forint 20 krajcár. A szeszégetés censusa 8 forint. Kilenced és tized megváltás 55 forint. Bor tized természetben, értéke 312 forint 17 3/5 krajcár. Ezeket az 1783. évi szerződés írja elő. A zsellérek 20 kaszás rét után fizetnek 5 forint 7 4/8 krajcárt. A balatoni halászatért adnak 7 forint 30 krajcárt. A nádért fizetnek 5 forintot. A kocsma bére 12 forint. Az egész község jövedelme 561 forint 44 1/10 krajcár. ALSÓPÁHOK. A rovásadó összeírásban Hosszúpáhok, Németpáhok, Szentandráspáhok, Boldogasszonypáhok, Alsópáhok, Felsőpáhok szerepel. A veszprémi püspök és káptalan birtoka. Részint régi birtokaik voltak, részint pedig a somogyvári apátság, az örményesi szerzetesek, a fehérvári prépostság birtokait örökölték. A községben a hódoltság korában egytelkes nemesek, menekült nemesek és jobbágyok is laknak. Egy-egy török pusztítás után a birtokosok az elpusztult jobbágytelkeket újra telepítették. Az 1564. évi összeírás szerint Szentandráspáhok teljesen puszta, mert a török felégette. Az 1574. évi összeírás mellett is megtaláljuk a megjegyzést, hogy a török felégette. 1613-ban Szent György ünnepe körül a török szintén felégette a községet. Bár a hódoltság korában teljesen nem pusztult el, a jobbágyság száma évről évre csökkent. Az 1696. évi összeírás szerint Alsópáhok a püspök birtokán mindössze nyolc jobbágy és 14 zsellér család lakik. Felsőpáhokon pedig 14 j obbágy család. 7 2 A török hódoltság megszűnése után megindult újból a normális mindennapi élet. Az 1727. évi szerződés alapján: 1. Kocsma, szántóföld, robot helyett fizetnek 50 forintot. 2. A sertés dézsma helyett az uraságnak Veszprémbe visznek egy pár ölni való sertést, vagy fizetnek helyette 10 forintot/ 3. Mivel a szőlők már mind megépültek, hegyvám helyett Veszprémbe visznek 8 öreg akó bort. 4. Minden gazda Szent Márton napra 1 ludat, 2 tyúkot, a zsellér 1 tyúkot, l-l gazda 10 tojást ad, 10 öreg meszely vajat adnak Szent Mihály napra, a konyhára újévre őzet küldenek, amikor pedig kívántatik a bor alá minden marhás gazda a Balaton mellé, vagy máshova bort köteles vinni egy fordulóval. 7 3 Az 1758. évi szerződést Zala megye úriszéke 1755. év március 22-én hagyta jóvá: A censust egész sessio után állapítják "meg. Egy sessio 32 hold kettős vetésforgóra. Jár hozzá, amennyit a föld bír, kaszáló és legelő. Egy sessio censusa 4 forint, a zselléré 50 dénár. Robot szántáskor, aratáskor, fahordáskor, bor, gyümölcs gabona kilenced és tized Veszprémbe vitele, az urasági malom javítása, amikor arra szükség van. A zsellérek robotja 52 nap gyalog napszám. Egy sessio ad 12 csirkét, 1 ludat, 25 tojást, a fél sessio a felét, a negyed 3 tyúkot, 6 tojást. Tehén után jár egy meszely főzött vaj. Kilenced mindenből (bor, gabona stb.). A jobbágy házát, szőlőjét, rétjét, szántóföldjét csak az uraság engedelmével adhatja el. Országgyűlési subsidiumot az 1548. évi 30. t. c. alapján adnak. Bírót, esküdtet felváltva választanak a vegyes lakosságú községben. A jurátus mindig katolikus legyen, ha más vallású, akkor a jegyző legyen katolikus. A plébánost fizetni kell. Ha valaki a házát, földjét, szőlőjét el akarja adni, vagy telepíteni akar, azt be kell jelenteni az uraságnak. 74 1779-es szerződés: Van a községben 35 ház, 21 7/8 mérő belsőség, 95 6/8 mérő szántóföld, 21 3/8 szekér szénát termő rét. Fizetnek 3 font kendert, 140 rénes forintot árendában. Van 58 ökör, 68 rideg marha, 32 sertés, 4 raj méh. 75 1802-es összeírás szerint: Földje II. osztályú. Szőlője, erdeje van. A plébános jövedelme 231 forint 13 krajcár, az iskolamesteré 70 forint. Lakói róm. kat. vallású magyarok. Épületei: Vendégfogadó, erdészház, a juhász háza, uradalmi magtár. Allodiális juhászat van. 250 darab. Jövedelme 85 forint 39 krajcár. Van 14 4/8 telek 48 jobbágyházzal, van ezenkívül 29 házas zsellér és 5 háznélküli zsellér. Szerződésük 1768-ból való. Egy sessiohoz tartozik 22 hold szántóföld, 8 kaszás rét. Egy mérő bevetett mag terem 6 mérő búzát, 7 mérő rozsot, 6 mérő árpát, 5 mérő zabot. Irtásföld van, tizedet fizetnek róla. A közös legelőn van 30 ló. 126 ökör, 92 tehén, 300 juh. Jövedelem: Érteke (forint) (krajcár) Census 73 — Konyhára való 12 19 4/8 Robot értéke 354 20 Szeszégetés censusa 5 57 Tized: Termény Értéke (merő) (forint) (krajcár) Búza 52 7/8 107 30 6/8 Rozs 155 222 10 Árpa 23 2/8 31 Zab 14 4/8 13 32 Kukorica 22 6/8 15 55 4/8 Bab, borsó 1 33 Méh 2 30 4/8 Bor 545 41 5/8 Összesen 939 53 1/8 Az erdő jövedelme 102 forint 34 4/8 krajcár. Ebből makkbér 77 forint 46 4/8 krajcár. Allodiális szőlő 57 1/4 kapás, jövedelme 125 forint 28 krajcár. Allodiális szántóföld 241 mérő. Termény Érteke (mérő) (forint) (krajcár) Búza 223 3/4 452 55 4/8 Rozs 191 273 46 Árpa 37 3/4 50 20 Zab 74 1/4 69 18 Összesen 846 19 4/8 Kiadás 283 30 Marad 562 49 4/8 Az allodiális rét 243 kaszás, jövedelme 1203 forint 15 4/8 krajcár. A legelő után a boldogasszonyi nemesek fizetnek 10 forint 51 krajcárt. A halászatért fizetnek 7 forint 70 krajcárt. A mészárszék bére 6 forint. A vendégfogadó bevétele 44 forint 26 6/8 krajcár. A kocsma bére 4 forint. A kovács bére 7 forint. Egy bérház jövedelme 4 forint. A község összes jövedelme 3656 forint 38 1/8 krajcár. Szentandrás Alsópáhokkal együtt van összeírva. 239
