Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)
PÁKAY ZSOLT: A veszprémi püspökség uradalmainak összeírása 1802-ből
bérháza, mészárszék, istálló hat állatra, a mészegető helye, a Egyéb bevétel: Értéke juhász háza, a malom a városon kívül, a téglaégető, a püspöki (forint) (krajcár) palota melléképületekkel, majorsági épületek magtárral, tisztÖszi gabona szalmája 180 56 2/8 tartói épületek. Allodiális juhászat van. Jövedelme- 330 forint 6 1/4 krajTavaszi gabona szalmája 656 tartói épületek. Allodiális juhászat van. Jövedelme- 330 forint 6 1/4 krajÖsszesen 856 56 2/8 cár. Van 218 meddő és fiatal tehén, 12 fejős tehén, 55 borjú, Összesen 856 56 2/8 összesen 285 darab. A jövedelmét a beruházásra használják Gyümölcs jövedelme 54 27 fel. Sertés 152 darab, jövedelme 196 forint. Rét 106 hold árendája 32 42 A városban 413 ház van. Lakik azonkívül 47 háznélküli Kert a palotánál 24 20 zsellér is a városban. Somoskerti kaszáló 255 42 Szerződésük 1643-ból való, majd megerősítve 1746-ban Malom bevétele 224 29 6/8 és 1768-ban. A molnár házának bére 25 6 4/8 Földje erősen köves. Egy mérő bevetett mag terem 3 mérő Az uradalmi mészárszék 100 búzát, 4 mérő rozsot, vagy árpát, 5 mérő zabot. A búza súlya Pintér házának bére 130 — 84 1/2, a rozsé 80 1/2, az árpáé 72 1/2, a zabé 45 font. Görög kereskedő fizet 245 _ Legelőjük kevés van. A városnak van 91 lova, 292 ökre, 213 Pék fizet 3 _ tehene, 1060 juha. Szőlőhegye is van. A kocsma félévig a váBorbély fizet 30 rosé. Jobbágy te he r-megváltás 52 50 Census, konyhára való, robot nincs, csak három hosszú Allodiális szántó bére 11 35 fuvar Bécsbe, egyenként az értéke 45 forint és a tized bort Vásárjövedelem (nagyrészt bor) 511 14 7/8 Badacsonyból Sümegre kell hozni. Ennek az értéke 44 forint Vendégfogadó jövedelme 2264 20 2/8 40 krajcár. A hosszú fuvar értéke összesen 89 forint 40 krajA zsidó fizet a pálinka és cár. sörfőzésért a saját házában 100 Tized: Termény Értéke (mérő) (forint) (krajcár) Búza 38 2/8 77 46 4/8 Rozs 354 6/8 508 28 4/8 Árpa 10 7/8 14 30 Zab 35 5/8 33 15 Kukorica 115 5/8 80 56 2/8 17 véka borsó, Bab 34 Kunrépa 305 118 11 2/8 Méh 4 24 Juh 33 36 Bor 91 Tized jövedelme összesen 1586 28 6/8 Az erdő 5043 hold (1200 ölével). Részei: Deáki puszta, Úrbér, Istvándi erdő, Uzsa, Sarvaly, Rendeki erdő, a fái 1659 hold csoportos tölgyfa, 714 hold magyal, 2025 hold cserfa, 645 hold nyírfa Jövedelme: Eladás Gallygyűjtés Mészégetéshez fa Értéke (forint) (krajcár) 643 246 38 59 33 48 Szabad faszedés a püspök engedelmével van. Allodiális szőlő nincs. Az allodiális szántóföld 458 7/8 hold (917 6/8 mérő). Jövedelme: Termény Értéke (mérő) (forint) (krajcár) Búza 131 6/8 267 53 7/8 Rozs 719 2/8 1030 55 4/8 Árpa 96 1/8 128 10 Zab 228 5/8 269 23 Borsó, bab 1,8 2 40 összesen 1699 2 Munkára lemegy 601 20 Marad tiszta jövedelem 1097 forint 42 krajcár. I 'azekas Fizet 5 A téglaégető nyeresége 407 forint 19 1/2 krajcár. Sümeg városának összes jövedelme 9644 forint 37 3/8 krajcár. TAPOLCA Mezővaros Oklevelek először 1182-ben említik. I. Lajos király a leveldi karthauzi rendnek adományozta az itteni birkokait, és így 1370-ben már a perjel itteni jobbágyait említik. Királyi sókamara is volt itt (1429). A középkorban törvényszéki hely, püspöki és káptalani tizedkerületi székhely. 5 0 A török hódoltság korában járási székhely és ide hozták be az összeszedett rovásadót. Hozzátartozik az egész Tapolcai medence a Lesence völgyét kivéve, az Eger patak völgye és a Balaton partjának északi része egészen Alsóörsig, vagy ahogy akkor nevezték, Zalavégörsig. 1552-től kezdve Tapolca is kétfelé adózó terület. A karthauziak birtokát a veszprémi püspök László priortól 1554-ben bérbe veszi és a város a kolostor pusztulása után a püspökség kezén is marad. A török többször felégette és az 1566. évi összeírás szerint puszta. 1572ben is felégette a török. Ekkor kaptak a tapolcai jobbágyok királyi kiváltságlevelet. 1598-ban, mint a püspök szabad jobbágyai szerepelnek az összírásban 51 házzal. 1618-ban Szent György ünnepe körül a török újra felégette a várost. Nyugodtabb időszak a hódoltság megszűnése után következett be. 51 A veszprémi püspöktől szabadságlevelet kaptak 1656-ban. Széchenyi György püspök a tapolcai végházba jövőknek szabadságot ad. Hasonlóan a szabad legények más végházakban szolgálókhoz paraszti munkára nem kötelezhetők, robot nincs sem most, sem később. Szabad nekik házakat építeni, majorokat, kerteket csinálni, szőlőket ültetni. Dézsmán kívül semmivel sem tartoznak. A szabadságlevél kiterjed azokra is, akik később jönnek. (Tapolca 1656. január 16.) A szerződést Széchenyi Pál, Sennyei István püspök 1659-ben augusztus 16-án Sümegen, Hoffmann Pál püspök 1658. év augusztus 16-án Sümegen, Acsádi Ádám és Bíró Márton püspökök is megerősítik. 52 1802-es összeírás szerint: Földje III. osztályú. Szőlőhegye, erdője van. A plébános jövedelme 300 forint, az iskolamesteré 83 forint 30 krajcár. Gazdasági épületei: Vendégfogadó, kocsma, a juhász háza, négy malom (Kettősmalom, Szitásmalom, Felső- és Alsóhatosmalom.) Lakói 34 zsidó család kivételével róm. kat. vallású magyarok. Bíró Márton püspök 1768-ban kötött velük szerződést, 235
