Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)
TORMA ISTVÁN: A balatonakali bronzkori sír
zott először. Rámutatott a széles sávos tekercselt pálcikás technikának a kisapostagi edényeken általában alkalmazott technikától való eltérésére. A széles sávos benyomást kétféleképpen készítették: vagy két egymás mellé fogott és áttekercselt pálcikával, vagy széles lapos eszközzel, valószínűleg falapocskára tekercselték fel a fonált vagy állatszőrt. A második megoldást a szekszárdi kultúrára tartja jellemzőnek. 8 4 Feltételezi, hogy a különféle technikák vizsgálata ,,a korai bronzkor mészbetétes edényművessége és annak időbeli és térbeli szétválasztása kérdésében jelentős szerepet fog játszani." 8 5 A díszítésmódban megmutatkozó különbségeket Mozsolics Amália is korhatározó ismérvnek tekintette, részben a szélesebb mészbetétsáv megjelenése alapján különítette el a Kisapostag II fokozatot, amelyet a veszprémi és a szekszárdi kultúrához vezető átmenetnek tekintett. 8 6 A Kisapostag II fokozat relatív kronológiai helyzetére vonatkozó megállapítás lényegében ma is helytálló, csak az elnevezés nem fogadható el, egyrészt mert az Esztergom környékéről idesorolt szórványos bögréket az időközben napvilágot látott hiteles együttesek alapján ma a tokodi csoport legjellemzőbb típusaként tarthatjuk számon. 8 7 Másrészt pedig a széles sávos tekercselt mészbetétágy fellépését a balatongyöröki telep bizonysága szerint a kisapostagi kultúra kerámiájának két fejlődési szakasza előzi meg. 8 8 Balatongyörökön egyetlen olyan edénytöredéket sem találtunk, amelyen a széles sávos tekercselést alkalmazták volna. A széles, lapos tárgy végének benyomkodásával előállított mészbetétágy a felső rétegben elsősorban a tekercselt pálcikás mészbetétágyas megoldás kiegészítőjeként jelentkezik, önállóan csak ritkán fordul elő. 8 9 A különböző kutatók által egységesen a kisapostagi bögrék továbbfejlődésének tartott tokodi típusú bögrék széles mészbetétágyát szinte kizárólag a balatonakaii edényeken megfigyelt két technikával állították elő. 9 0 A díszítésbeli hasonlóság a már tárgyalt közös fémtípusok mellett újabb bizonyítékot jelent a balatonakaii sír és a tokodi csoport, valamint a Hurbanovó-típus egykorúságára. Tolna megyéből, ahonnan már Mozsolics Amália is mutatott be Kisapostag II-nek nevezett edényeket, 91 több ide sorolható leletet ismerünk. Csalog József közölte először a szakály-ürgevárpusztai urnasír edényeit. 9 2 A sírleletet, amelyben széles mészbetétágyas tekercselt technikás edények voltak, a dél-dunántúli mészbetétes kerámia korai szakaszában kimutatható kisapostagi hatás illusztrálására mutatta be. Az urna és a bögre a kisapostagi kultúra 2. szakaszának leleteitől csak a díszítésben különbözik. A hordó alakú edény szintén megvan már a kisapostagi kultúra korai szakaszában is, az ürgevárpusztai leletben csupán az az eltérés, hogy a korábban szokásos seprűs, illetve befésült díszítés helyett az edényen széles tekercselt mészbetétágy látható. A széles szájú, alacsony edény pontos analógiáját nem ismerjük a kultúra 1. és 2. szakaszából, de az edény lényegében a füles fazekakkal azonos típusba tartozik. A faddi Győzelem Tsz istállóinak építésekor 1960-ban előkerült leletekből Mészáros Gyula egy urnasír mellékleteit mentette meg. 9 3 A sírban talált 11 edény az ürgevárpusztai sír edényeivel rokon. Megegyezik az urna (9. ábra 11.) és a kis füles edények (9. ábra 6—7.) formája, utóbbiakkal azonos alakú egy kis edény, amelyen két bütyök van (9. ábra 5.). A faddi hordóalakú edénykék (9. ábra 8—9.) még zömökebbek, mint az ürgevárpusztaiak. A sírban volt négy bögre is (9. ábra 1-4.), ezek analógiáiról később lesz szó. Analógia nélkül csupán egy tál töredékei (9. ábra 10.) állanak. Az urna és a táltöredékek kivételével mindegyik edényen jelentkezik a széles sávos tekercselt mészbetétágy, amely mind technikai kivitelében, mind vízszintes és zegzúg vonalas elhelyezésével tökéletes mása a balatonakaii fazék nyakán látható mészbetétágynak. Az edény alsó részét függőlegesen befésült párhuzamos vonalak borítják. Néhány ismeretlen lelőhelyű szórványon kívül Tolna megyéből Pári-Altackert és Regöly-Fűzfást említjük, mindkét helyen találtunk széles sávos tekercselt mészbetétágyas cserepeket is. 9 4 Baranya megyében, a szentlőrinci strandfürdő területén feltárt gödörház kitöltés földjében a kisapostagi kultúra 2. szakaszára jellemző tekercselt pálcikás cserepeken 9 5 kívül sok széles sávos tekercselt mészbetétágyas töredék 96 is volt. A kisapostagi kultúra 1. és 2. szakaszától eltérő, továbbfejlődött kerámiát ismerünk Veszprém megyéből is. A tokodi csoport bögréire jellemző, hogy a mészbetétes díszítés nem szorítkozik a nyakra és a fülre, hanem függőleges vagy vízszintes mintákba rendeződve kiterjed az edény alsó részére is. 9 7 A kisapostagi kultúra 2. szakaszára jellemző tekercselt pálcikás díszítés ebben a formában jelentkezik a veszprém-tüzér-utcai kis bögrén 9 8 (6. ábra 4.). A függőleges irányú, alsó végénél visszakanyarodó mészbetétes minta nagyon jellemző a tokodi csoport bögréire. 99 Felsőörsről egy nagyjából hengeres nyakú kis bögrét említhetünk, amelyen vízszintesen körbefutó széles tekercselt pálcikás mészbetétágy van. 10 0 Ennek a technikának az alkalmazása figyelhető meg néhány szentkirályszabadjai, tölcséres nyakú edényből származó < cserépen, 10 1 továbbá a Balatonalmádi Káptalanfüredről származó cserepeken, köztük hordó alakú edények töredékein. 10 2 A veszprémi Bakonyi Múzeum épülete előtt egy füles poharat találtak, amelyet vízszintes és függőleges irányú széles sávos tekercselt mészbetétággyal láttak el. 10 3 A harangalakú füles bögrét Balatongyörökön minössze egyetlen töredék képviselte. 10 4 A kisapostagi kultúra 2. szakaszába keltezhető töredéknek csupán egy analógiáját sikerült felkutatni. 10 5 A kisapostagi kultúra 2. szakaszát követő időben ez az edényforma a korszakra jellemző széles sávos díszítéssel ellátva, nagy jelentőségre tett szert. Ép vagy töredékes példányait a teljességre való törekvés nélkül a következő 21
