Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)
PÁKAY ZSOLT: A veszprémi püspökség uradalmainak összeírása 1802-ből
ahonnan a plébános a részét már megkapta a kilenc év középarányosát véve 876 forint 63 krajcár. Püspöki erdő és szőlő nincs. Püspöki majorsági föld kelet felé Kádárta határáig 16 mérő, Felsőörs felé kaszáló, Nagyvázsony felé régi kertek, Veszprémfajsz felé egy másik szántóföld, amely kb. 116 öl, Nagyvázsony felé eső 22 mérő, Csopak felé 120 öl. Jövedelme évente 220 4/8 mérő tiszta búza, 54 mérő kevert búza (kétszeres) 3 mérő zab. Ára mérőnként: a búzáé 2 forint 28 1/2 krajcár, a kétszeresé 1 forint 40 1/3 krajcár, a zabé 43 2/3 krajcár, így az összes jövedelem a búzából 545 forint 73 6/8 krajcár, a kétszeresé 93 forint 70 krajcár, a zabból 2 forint 18 krajcár, összesen 641 forint 62 krajcár. Leszámítva a munkára a harmadot marad 427 forint 74 2/3 krajcár. A kaszáló jövedelme 74 forint 66 2/3 krajcár, a kiadást leszámítva marad 55 forint 99 2/3 krajcár. Az allodiális birtok és a kilencedből kapott őszi és tavaszi gabona szalmája 49 5/9 öl, javításra visszatartva 5/9 öl, értéke 147 forint. A két urasági kert jövedelme, az elsőé, amely inkább gyümölcsös 40 forint, a másiké 603 forint 67 krajcár. A városlődi erdőből jövedelem tisztán 566 forint 67 krajcár. A halastónak jövedelme nincs. A vásár bevétele 65 forint 24 2/3 krajcár. A malmok bére és jövedelme 55 forint. A mészárszékek jövedelme 280 forint 90 1/8 krajcár. A négy vendégfogadó árendája 1816 forint 73 4/3 krajcár. Bormérés utáni jövedelem 356 forint 66 2/3 krajcár. A többi kocsma árendája és jövedelme 283 forint 88 6/8 krajcár. Kocsma, ahol a püspök borát mérték 150 forint. A szeszégető jövedelme 12 forint 84 krajcár. Kepet Ferenc taksája 2 forint, a többi zsidó taksája 12 forint. A téglaégető anyagának egy részét az uradalmi épületekre használják fel, a többit eladják, ennek értéke 446 forint 41 krajcár. Kisebb bevételek 71 forint 94 krajcár. Az egész püspöki jövedelem Veszprém városából 11 431 forint 65 5/8 krajcár. VÁROSLŐD. Határa Szentgál, Ugod, Kislőd, Ajka és Nagyvázsony. A megye égyik legrégibb és a középkorban egyik legnagyobb települése. A lövöldi (városlődi) karthauzi kolostort I. Lajos király alapította Szent Mihály tiszteletére, valószínűleg 1364-ben. A kolostor építéséről 1369-ből van adatunk. Az alapítólevél csak 1378-ban kelt. Birtokai; Leveld város, Ardóleveld, Nyul, Tapolca mezőváros, Barbacs, Kisfalud és Sárkány birtokok, 9 A török hódoltság alatt azonban elpusztult. 1552-ben Veszprém várának lefoglalása után a jobbágyok elmenekültek. Később ugyan visszajöttek, de 1553-ban a törökök felégették. Ezután László leveldi prior a várost birtokaival együtt elzálogosította 1554. év augusztus 24-én 90 magyar forintért Köves András veszprémi püspöknek, mert a kolostort a török lerombolta. így került a veszprémi püspökség kezére. 1567-ben a német zsoldosok pusztították el. Nagylőd 1563-1566 közötti években a török kincstári defter szerint a padisah hűbérbirtoka és 13 ház után 50 akcse adót fizet. Az 1696. évi rovásadó összeírásban már nem is szerepel lakott községként. 1 0 Újra telepítése csak a XVIII. század közepén történt. Az 1747. évi úrbérszerződés szerint a községben 49 telken 49 német család lakik. Az 1749. évi szerint a marhás gazda 10 hosszú fuvart, a gyalogos 10 napot robotol. Kötelesek 120 darab fatörzset vinni, a két szekér abroncsfa helyett 700 szál abroncsfát adnak. Az 1752. évi szerint a regáliáért 500 forintot fizetnek. A marhás gazda Veszprémbe, vagy Sümegre 5 fuvart ad, a gyalogos 5 napot szolgál. 1 1 A püspök 1756-ban szerződést köt Koshtaiger Mihály üvegfúvóval. Az üvegfúvó a városlődi birtokon a maga költségén épített üveges bányát bérbe veszi. Az engedélyt 24 évre kapja meg a következő feltétellel: 1. Fehér és zöld táblaüveget is készít. Köteles a bányát rendben tartani minden külön fizetés nélkül, és ha a bérletből elbocsáttatik, azt a becsű szerinti árért átadni. 2. A saját és cselédeinek a házát a püspöki erdő fájából felépítheti. Marhát a saját és cselédeinek szükségletére tarthat. 3. A maga és cselédei számára bort és égetett szeszt tarthat. 4. A püspök megengedi, hogy mértékletesen a mesterségéhez és a házi szükségletéhez fát kivághat. Gyümölcs- és fiatal fát kivágni nem szabad. 5. A bányáért minden évben 400 forintot fizet. A szerződés 1756. év Szent Mihály napján kezdődik és három évre szóL 1 2 A községben 89 jobbágy és 143 zsellér lakik 232 házban. Füstpénzt a bíró, a három kisbíró, az egyházfi, két urasági alkalmazott nem fizet, így adó csak 225 ház után van. Határpere nincs. Az urasági épületek jó karban vannak. A községben két kocsma van. Az üvegfúvó hutának a kocsmája, a malom és szeszégető javításra szorul. A favágónak, erdőőrnek, vadásznak, kertésznek van háza. Kegyúri épület a róm. kat. egyház. A Szent Anna kápolna romokban van. A plébánia épülete jó állapotban van. A plébános jövedelme 348 forint 18 krajcár. Úrbérszerződést 1778-ban kaptak, majd megerősítve 1781-ben. Egy jobbágy telekhez 22 hold szántóföld, 8 kaszás rét tartozik, kivéve a bíró és a kisbíró telkét, van 16 egész és 7/8 sessio. A községben több föld van, mint amennyi ezen telkekre esne. Sok irtásföld is van. A földje közepes jóságú és egy mérő búzából 2 3/4, az árpából 3 1/2, a zabból 3 mérő mag terem. A gabonát részint Veszprémben, részint Pápán adják el. A lakosoknak saját erdőjük nincs, az urasági erdőt használják. A legeltetés közösen az ugaron és az urasági erdőben van. Van a községben 82 ló, 588 ökör, tehén, borjú és bika, 610 juh, 201 sertés. Szőlőjük van ugyan, de boruk rossz. A jobbágyok helyzete nagyon kedvező, adóhátralékuk nincs. Értéke A község jövedelmei: Mennyisége: A szolgáltatás (mérő) neve: Census Konyhára való Kézi napszám értéke (1678 nap) Telkenként egy öl fa szállítása Veszprémbe A többi hosszúfuvar értéke Zsellérek adója a csehbányaiaktól A favágás és szállítás értéke A háznélküli zsellérek robotjának értéke Az összes munka értéke A gabona ára mérőnként: tiszta búza 2 forint 26 1/2 krajcár, a kétszeresé 1 forint 39 1/2 krajcár, a rozsé 1 forint 17 6/8 krajcár, az árpáé 49 krajcár, a zabé 42 krajcár. (forint) (krajcár) 225 _ 13 50 281 20 33 75 11 25 376 66 2/3 23 33 1/2 83 33 1/2 809 58 1/3 Kilenced: Tiszta búza évente Kétszeres Rozs Árpa Zabé Borsó, bab Juh, méh Mennyisége (mérő) 63 6/8 30 1/8 162 6/8 28 2/3 50 5/8 Értéke (forint) (krajcár) 156 49 210 23 35 87 22 75 88 88 1/3 43 2/3 43 2/3 30 90 Kilenced 1794-ből 125 forint, 1975-ből 222 forint 22 krajcár, tehát az összes kilenced értéke 932 forint 80 2/3 krajcár. Tized: Értéke (forint) (krajcár) Tiszta búza 155 75 Kétszeres 49 88 Rozs 210 88 2/3 Árpa 23 43 2/3 Zab 35 43 2/3 219
