Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)

PÁKAY ZSOLT: A veszprémi püspökség uradalmainak összeírása 1802-ből

A veszprémi püspökség uradalmainak összeírása 1802-ből PÁKAY ZSOLT Pészaki Bajzáth József (1777-1801) veszprémi püspök halála után a kamara összeírást rendelt el a püspökség birtokainak helyzetéről. Ez az összeírás tartalmazza a birtok nagyságát birtoktestenként, illetve azon belül községenként, felsorolva a birtok bevételét, kiadását, a jobbágyság, zsellérség helyzetét, számát, vallását, nemzetiségét, a község bevételét, kiadását, terményeit, azoknak mennyiségét, minőségét, értékét, a majorsági birtokokat, különvéve a három uradalmat, (veszprémi központi, sümegi és karádi birtokokat). Az összeírás latin nyelvű címe: Conscriptio Cameralis Proventum Episcopalis Dominii Wesprim de anno 1802. A veszprémi uradalom összeírásának ideje 1802. november 4., a karádié 1802. november 8., a sümegié csak a következő évben, 1803-ban készült el.

1 A három uradalom a fekvésének megfelelően más és más jellegű és a birtokok kicsiben tükrözik a Dunántúl felszínének változatosságát. A veszprémi uradalom a Veszprémi fennsík egyenetlen felszínű dolomit platóján és a Bakony erdős-hegyes-völgyes vidékén terül el, a sümegi a Balatonfelvidék és a Kisalföld nyúlványán, a karádi pedig a Mezőföldön. A fekvésnek és a termőtalajnak megfelelően mást és mást termelnek, a lakosság foglalkozása is más. Allodiális (majorsági) birtok van a veszprémi uradalomban: Veszprémben, Városlődön, Kislődön, Ajkarendeken, Udvariban, Ősiben; a karádiban: Karádon, Andocson, Somogy ácsán, Koppányszántón, Görgetegen; a sümegiben: Sümegen, Nyirádon, Monostorapátiban, Balatoncsicsón, Szentjakabfán, Alsópáhokon, Sümegcsehiben, Mindszentkálán, Köveskálon, Deáki pusztán. A jobbágyok és zsellérek a veszprémi és sümegi uradalomban magyarok és németek, a karádiban magyarok és délszlávok. A délszlávok egy része már a török hódoltság alatt szivárgott be. A magyarok legnagyobb része örökös jobbágy, az idegenek pedig szerződésesek, szabadmenetelűek. Ä szerződéses jobbágyoknak jobb a helyzete, kevesebb adót fizetnek, kiváltságaik vannak. Vallásra nézve a magyarok nagyobb részt reformátusok, kevesen evangélikusok, az újonnan telepítettek pedig katolikusok. A birtokon a földművelő jobbágyokon kívül laknak iparosok és kereskedők is. Az iparosok legnagyobb része a csehbányái üveghutában dolgozik, de vannak kisiparosok is, a kereskedők általában görögök és zsidók. Ok veszik meg az állatokat, terményeket, a seprőt, a törkölyt, pálinkaégetőt bérlik a földesúrtól, bérlik a vendégfogadókat, kocsmákat, mészárszékeket, malmokat, hamuzsírégetőket stb. A három uradalom bár egységes irányítás alatt áll, mégis más és más jellegű a fekvésnek a lakosságnak megfelelően. A karádi uradalomban a legintenzívebb a mezőgazdaság és állattenyésztés, a sümegiben a bor termelés van előtérben, a veszprémiben a fa kitermelése és feldolgozása. Itt vannak elsősorban a hamuzsírégetők, deszkametszők, iparosok, illetve munkások. Az egész püspöki uradalom élén a prefectusi hivatal áll, amelynek a vezetője a prefectus, tiszttartó. Az egyes uradalmak vezetői az uradalmi tisztek, a kisebb, egy község, vagy major területét magába foglaló birtokrész gazdasági ügyeinek intézője a kasznár. Minden uradalomnak külön ügyvéde, mérnöke, számtartója és állatorvosa van. Az ügyvéd a peres ügyeket intézi a jobbágyokkal és idegenekkel szemben. Ő tartja az úriszéket, ahol törvénygyakornokok is megjelenhetnek, hogy tanulmányozzák a jogot és a törvénykezést. A mérnök vezeti az építkezéseket, az épületek javítását, a halastó, a vízlevezető árkok készíttetését. A számtartó az uradalom számadását vezeti a bevételről és kiadásról, a gabona, juh marha és fa állományáról. Az állatorvos az állatállomány egészségi állapotát kíséri állandó figyelemmel. Előírja az állatok takarmányozását, utasítást ad a beteg állatok gyógyítására. A kislődi majorban a megmételyesedett toklyókat a következő orvossággal gyógyítják; 1/16 font fenyőmagot, 1/8 font calmisgyökeret, 1/4 font enciánt, 1/4 font büdöskevirágot, 1/8 font gyömbért, 1/4 font savanyúvízzel összekevernek és egy kávéskanálnyit beadnak a beteg állatnak.

2 A püspökség történetét csak néhány vonásban akarom ismertetni. A veszprémi egyházat és püspökséget I. István alapította az ezredik év körül. Az egyházmegye magába foglalta ekkor Veszprém, Fejér, Visegrád és Kolon vidékét, a király pilisi uradalmát, a Vérbulcsú törzsének birtokait, a későbbi Somogy megyét. A birtokokat a Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt templom, székesegyház kapta. Ekkor még külön püspökség és káptalan nincs, hanem a kanonokok a püspök szolgái, segítőtársai, a jövedelmüket is a püspöktől kapták. Az alapítólevél csak négy várról és hét faluról szól, de a birtok királyi, királynéi, vétel és kárpótlás, csere és magánadomány útján állandóan növekszik. Birto217