Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)
SZÍJ REZSŐ: A pápai főiskolai könyvtár és gyűjteményei
l-l arany görög és római pénz volt, 226 pedig ezüst. Mint mondja egy kései jelentés, ennek a Zsoldos-féle gyűjteménynek legnagyobb és legbecsesebb része elkallódott, csak kevés számú bronz és rézpénz maradt meg belőle. 1848 zavaros idejében elásták az egész gyűjteményt, és amikor elő akarták venni, már csak hűlt helyét találták. 1863-ban azonban újabb szép adományhoz jutott a numizmatikai gyűjtemény. Sárközy József volt egyházkerületi főgondnok 1863-ban gazdag éremgyűjteményét a főiskolának ajándékozta. Ezt 1877-ben 18 db római aranyérem vásárlásával egészítette ki. 1877 októberének első napjaiban Voetter Ottó, akitől megvettek 18 aranyat, uralkodók szerint és időrendben rendezte az anyagot, és ekkor ismét többszáz érmet csatoltak a Sárközy gyűjteményhez. Ez egyéb gyarapításokkal együtt 1903-1904-ben 2302 db görög és római pénzből (43 arany, 1 aranyozott ezüst, 737 ezüst, 446 billon, 1082 bronz), 1523 db magyar és vegyes pénzből állt. (22 arany, 964 ezüst, 496 réz, 51 játékpénz, összesen 3827 db). Mivel Sárközy kikötötte, hogy adománya mindig külön gyűjteményként kezeltessék, ennek olymódon tettek eleget, hogy a tőle származó darabok rekeszeit S betűvel jelölték meg. Újabb jelentős gyarapodás érte a gyűjteményt 1889 szeptemberében, midőn Pap (Kovács) Gábor dunántúli református püspök a maga éremgyűjteményét a Főiskolának ajándékozta. Tisztán magyar anyagból állott, ez a 279 db-os gyűjtemény, benne 37 db arany, 19 db tallér, 55 ezüst garas és forint, 91 ezüst dénár, 29 ezüst emlékérem, 20 réz és ón emlékérem, 14 rézpénz és 14 bankó. Pontos leíró katalógusát maga Pap Gábor püspök készítette. Pár év múltán, 1893-ban újabb nagyobb ajándékot kapott az éremtár. Galabai István zirci járásbíró 923 db-ból álló gyűjteményét ajándékozta iskolánknak. Ebből 367 magyar pénz, 351 római, 205 vegyes külföldi érem. Anyagát tekintve 2 db arany, 408 db ezüst, 513 réz és bronz. Még ebben az évben dr. Hányi Károly 11 db Árpádház-korabeli pénzt ajándékozott a gyűjteménynek. A következő években vétel útján történt a gyarapodás. 1898-ban 349 db római pénzt szerzett a gyűjtemény, valamennyit Ószőnyből. Hara Mátyás ref. tanító Jókí ról 83 db ércpénzt és 7 db papírpénzt küldött. Ebben a tanévben az értesítő az adományozókat és az ajándéktárgyakat két oldalon sorolta fel. 28 1903-1904-ben az éremgyűjtemény 8000 db-ot számlált. 2 9 Borsos István elsőrendű kötelességének érezte, hogy valamennyi érmet pontosan meghatározzon, és a különböző helyről összekerült anyagot világos szempontok szerint sorozatokban egyesítse. így keletkezett a magyar, a római és külföldi éremsorozat. A látogatók így könnyen áttekinthették a megfelelően tárolt és rendezett anyagot. Csaknem 10 évi munkával az anyagot olyan tervszerűen elrendezte, amilyennel akkor csak a Magyar Nemzeti Múzeum régiségtára dicsekedhetett. Elsőnek a magyar érméket dolgozta fel, és jelentette meg könyvalakban 1909-ben, „Magyar érmék" alcímmel. Minden egyes éremről külön katalóguskartont készített, amely tartalmazta annak leírását és értékmegállapítását. A leírójegyzékben nem nyomtatott ki értéket, tekintettel arra, hogy az az idők folyamán úgyis ingadozott. A Múzeumok és Könyvtárak Országos Felügyelősége 500 korona rendkívüli államsegélyt utalt ki Borsos művének nyomdaköltségére. Mihalik József országos felügyelő pedig személyesen győződött meg a gyűjtemény rendezéséről. A magyar érmék két nagy üveges szekrénybe kerültek olyan sorrendben, amilyenben a nyomtatott jegyzékben következtek egymás után. Némely érem meghatározása körül Borsosban kételyek merültek fel, de ilyen eset csak néhány akadt. Szerepelt az éremgyűjteményben és a nyomtatott jegyzékben olyan érem is, amelyet a magyar érmék akkori legnagyobb ismerője, Réthy László sem ismert. Akadt olyan is, amely a nemzetközi piacon addig csak egyetlen egyszer bukkant fel. Néhány Árpád-házi és vegyesházbeli királyunk érme pedig eltérő változatot mutatott a Réthy által leírtaktól. Borsos külön kötetben nyomtatta ki az idegen érmek katalógusát. Ebben is utalt arra, hogy néhány érem nagy ritkaságnak látszik, de a megmunkálása miatt nem meri eredetinek minősíteni. Fenntartását az érme leírásánál a katalógusban jelezte, viszont sok olyan hiteles érmet tüntetett fel, amely némi eltérést mutatott a Cohen nagy művében leírt példányoktól. A II. kötet 3490 érem leírását tartalmazza, ebből 30 db arany, 800 db ezüst és 2580 db bronz. 3 0 100 év alatt csaknem 10 ezerre gyarapodott a gyűjtemény, amelynél nagyobb 1910-ben csak a fővárosban található. A pénzgyűjtemény római anyagából az 1912 óta gyűjtött érméket 1926-1927 folyamán rendezte, illetve katalogizálta dr. Répássy Gyula, az iskola volt növendéke, a jeles numizmatikus. 3 1 A főiskolai éremgyűjtemény a későbbi években is gyarapszik. 1925-ben az adományozók között találjuk Beck Ö. Fülöp pápai származású szobrászművészt, és természetesen Antal Géza püspököt, akinek szinte minden figyelme, energiája arra irányult, hogy a Főiskolát fenntartsa és intézményeit, gyűjteményeit, egyesületeit gyarapítsa. 3 2 Az éremtár külföldről is kapott ajándékot. 19341935-ben V. A. Dokker hollandiai lelkésztől (Scharnegoutum). Rajta kívül Beck Ö. Fülöp a Balogh Jenő főgondnokról készült érmét küldte meg, KonkolyThege Miklós Nagytagyosról küldött 86 db-ot. Benedek Sándor magyaratádi lelkész, dr. Benedek Zsolt konventi főtanácsos, Dudás Kálmán műépítész (Budapest) neve található az adakozók között. 3 3 Az éremgyűjtemény támogatói között szinte évről évre ott találjuk Szijj Elemér igazgató tanítót Étéről, de találkozunk neves gyűjtőkkel és művészekkel is. 1943- 1944-ben dr. Soltész Elemér protestáns tábori 213
