Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)
SZÍJ REZSŐ: A pápai főiskolai könyvtár és gyűjteményei
lenőrzésre nyújtott lehetőséget, hanem az adakozó kedvet is növelte. A könyvtári állomány gyarapítására többféle eszközt és lehetőséget is megragadtak. Antal Gábor püspöki beiktatásakor rendezett bál jövedelmét, 222 forintot is a könyvtár kapta, ehhez járult a püspök 158 kötetes ajándéka. László József kocsi lelkész hagyatékából 1900-ban 43 oklevél került a könyvtár birtokába, köztük a legrégebbi 1337-ből származott. 9 Az 1899-1900-as tanévben a gyarapodás 151 mű, az értesítő, mint minden tanévben, most is tétel szerint sorolta fel, a 88-105. oldalakon. A gyarapodás egyenletes emelkedési ütemére íme két egymás utáni tanév adata: az 1901-1902-ben a gyarapodás már 605 kötet és 196 iskolai értesítő, az állomány 12 934 mű, 25 352 kötetben. A következő 1902—1903-as tanévben a gyarapodás 234 mű 620 kötetben és 200 db értesítő. 1 0 1904-ben vasállványok beszerzésére kapott a könyvtár 6000 koronás keretet a Múzeumok és Könyvtárak Országos Felügyelőségétől, emellett még a rendes évi 2400 koronát is a könyvtárra fordították. Gyarapodás 300 mű, 465 kötetben. A könyvtárt 506an vették igénybe, ami az akkori viszonyok közt, a napi kétórás nyitvatartási figyelembevéve, sem mondható kielégítőnek, de tekintetbe kell venni, hogy a könyvtár már ekkor sem közművelődési, hanem kimondottan tudományos jellegű tanári könyvtárként szerepel. A következő évben is kapott a Múzeumok és Könyvtárak Országos Felügyelőségétől 1500 koronát, s természetesen az egyházkerület főiskolai pénztára is folyósította az évi 2400 koronát. 1913-1914-ben az utolsó „békebeli békeévben" a szaporulat 1432 db, ebből vétel és csere révén 800 db-hoz jutott a könyvtár, 194 db-ot pedig Antal Géza adományozott a könyvtárnak. Államsegélyből 75 kötetet vásároltak. A könyvtár állománya ekkor 39 916 db, ehhez számít még 2000 db másod- stb. -példány. Mind erőteljesebben hangzott a panasz, hogy a könyvtár raktárhelyisége szűknek bizonyult, és az iskolai értesítőben a könyvtári jelentés arra figyelmeztette a fenntartótestületet, hogy az iskolaépület tervezett bővítésénél a könyvtár raktárigényét vegyék figyelembe. A jelentés megjegyezte, hogy a Baldácsy-féle értékes metszetgyűjteményt sem tudják, még időközönként sem, helyiség hiányában bemutatni, ami egyúttal annak is jele, hogy a könyvtár igazgatója, Borsos István, tisztában volt a metszetgyűjtemény művészettörténeti értékével. 1 1 1915—1916-tól a könyvtár központi támogatásban a Múzeumok és Könyvtárak Országos Felügyelőségétől már nem részesülhetett, ennek ellenére 1915-ben 907 db-bal gyarapodott, amiből letét 12, ajándék és hagyomány útján kapott könyv 266, a többi vétel és csere. Az utóbbi csoportot a beszámolók nem bontották, ami lehetetlenné teszi a vétel útján történő szerzeményezésnek az értesítők alapján történő kimutatását. A könyvtár állománya 1917 végén 45 426 db, 1919 végén pedig 48 709. 1919-ben 2149-el gyarapodott a könyvtár. 1920-ban viszont csak 797 darabbal. Ettől kezdve ismét közölték az értesítők az adakozók nevét, de az adomány jellegének feltüntetése nélkül. A Főiskolai Könyvtár az első világháború utáni nehéz években is esztendőről esztendőre, a korábbi éveknek megfelelő ütemben gyarapodott. A gyarapítók közül megemlítjük a hollandiai kormányt, amely Antal Géza közvetítésével ajándékozott értékes műveket a könyvtárnak. 1 2 1923-ban a törzsállomány elérte az 52 226 kötetet. Antal Géza könyvtárt gyarapító tevékenysége ezekben az években is éreztette áldásos hatását. Nemcsak maga küldött könyveket, hanem befolyására a hollandiai kormány és a MagyarHolland Bizottság is több könyvet adományozott a könyvtárnak. Az adományozók között a társadalomnak szinte valamennyi rétegét megtaláljuk. A Főiskolai Könyvtár az 1925-ös esztendőben ismét 1368 kötettel gyarapodott. Az adakozók között számos külföldi is akadt a teológiai tanárok, valamint Antal Géza püspök külföldi személyes kapcsolatainak eredményeképpen. Az adományozók között a lelkészek és a volt pápai diákok jártak elöl, akik megjelent munkáikból szívesen küldtek a Könyvtár külön gyűjteménye, a Papensia részére. A törzsállomány 19271928-ban 56 981 kötet volt. 1 3 A következő évben, 1928—1929-ben a gyarapodás 1268 db, a törzsállomány 1929. július 30-án 58 249 db. Az értesítő felsorolta az adományozók nevét, de terjedelmi okok miatt a műveket nem. 1 4 A Főiskolai Könyvtár 1931-1932-ben Balogh Jenő egyházkerületi főgondnok, akadémiai főtitkár közbenjárására megkapta a Magyar Tudományos Akadémia összes kiadványait, már ami kapható volt. Pető Lőrincné sz. Kovács Katalin Komáromi Csipkés György bibliafordítását ajándékozta a könyvtárnak. Dr. Máday Andor Genfből küldte meg Pap (Kovács) Gábor volt pápai diáknak, a dunántúli kerület egykori püspökének azt a verses kéziratát, amelyet maga Pap Gábor másolt le 1849-ben a harctéren. Antal Géza 98 db könyvet, Cseh-Szombathy Margit számos értékes modern művet, Sándor Pál 41 könyvet, illetve saját kéziratait ajándékozta a Könyvtárnak. 1931-ben Horváth Máté 100 db közgazdasági művet ajándékozott a könyvtárnak. Tillinghast R. C. New-Yorkból, Dr. Weisz Leó Zürichből ebben az évben is több művet küldött. Mindez csak néhány adat a könyvtár támogatásáról. A könyvtár egyik legnagyobb patrónusa Antal Géza teológiai professzor, majd püspök, évtizedeken át évente átlag 100 könyvet adott a könyvtárnak, azonkívül 1902-ben 1000 aranykoronát juttatott neki adományként. Az 193l-es négyszázados jubileum alkalmából 1000 kötetet ajánlott föl. Halála után 5000 kötetes könyvtárát szintén a Főiskolai Könyvtárra hagyta. 1931 után is adományozással sok-sok művel gyarapodott a könyvtár. 1 5 Álljon itt az 1934-1935-ös tan209
