Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)
HAJNÓCZI GÁBOR: Adalékok a zirci apátság könyv- és műgyűjtő tevékenységének történetéhez a XVIII. század végén
phiae ... (Pest 1779). 2 7 MOSES MENDELSSONnak, a német felvilágosodás gondolkodójának egész sor műve: Morgenstunden, oder Verlesungen über das Dasein Gottes. (Frankfurt und Leipzig 1786), Opera philosophica 1-2. (Bécs és Lipcse 1784. stb.) és SAMUEL PUFFENDORFnak is, többek között, ismert természetfilozófiai munkája: De jure naturae et gentium. (Frankfurt-Lipcse 1759)1-11. Tom. A nagy német filozófusok közül FICHTE: Grundlage der gesammten Wissenschaftslehre, (Jena und Leipzig 1802) és KANT: Metaphisische Anfangsgründe der Rechtslehre. (Königsberg 1797) stb. művei is megtalálhatók voltak. A francia szerzők közül MONTAIGNE: Gondolatai, Montaigne Mihály különb-különbféle tárgyak felől való gondolatjai és vélekezései magyar köntösben. Nagy Tóth József által. (Pozsony 1803) magyarul, más művei németül voltak meg, MONSTESQUIEU összes művei németül: Sämtliche Werke I—VIII. (Bécs 1799), ROUSSEAU Emil-je franciául: Émile ou de l'éducation, (Paris 1816), valamint Julie című könyve szintén franciául: Julie I-IV. (Paris, 1806), VOLTAIRE könyvei ugyancsak franciául: pl. Le Huron ou l'Ingénu. (Lausanne 1767). Amint látjuk, a műveltség színvonalának emelkedésével a könyvtárba is bekerültek a teológiai művek mellett a racionalista filozófia legfőbb képviselőinek könyvei, valamint a francia felvilágosodás eszméinek legfontosabb kötetei. Az egyházjogi könyvek sorában a római egyházjogászok műveiből, mint például LUDOVICUS ENGEL: Collegium universi juris canonici. . . (Salzburg 1688., 1693., 1706., 1717., 1739), FRANCISCUS SCHMALZGRUBER: Ius ecclesiasticum universalis I-V. (Ingolstadt 1726-28) és DOMINICUS SCHRÄM: Compendium theologiae dogmaticae scolasticae et morális methodo scientifica propositum a P. Dominico Schram. . . (Augustae Vind. 1768), Epitome canonum ecclesiasticorum ex concilüs Germaniae et alüs fontibus juris ecclesiastici germanici collecta. (Augustae Vind. 1774), igen sok kiadás megvolt, ezek mellett a jezsuita VITUS PICHLER (pl. Ius canonicum practice explicatum, Ingolstadt, 1746) könyvei. A magyar egyházjogászok közül SZVORENYI MIHÁLYtól voltak könyvek, de szerepeltek BREZANÓCZY ÁDÁM természetjogi művei is (Explanatio juris naturae, Pest, 1824.). Az egyháztörténeti művek között SCHRCECKH JOHANNN MATHIAS tizenegy kötetes Christliche Kirchengeschichte (Leipzig, 1772—86) című művét kell említenünk. De megtalálható volt, sőt megtalálható ma is FRANZ XAVÉR: Gmeiner Epitome históriáé ecclesiastice című kétkötetes műve (Graz 1803), valamint JACQUES BÉNIGNE BOSSUET: História doctrinae protestantium. . . adjunctis assertionibus phisicis. . . című könyve, magyar szerzőtől SZVORÉNYI MIHÁLY: História religionis et ecclesiae christianae. Clero Ungariae accomodata című művének két kötete (Pozsony 1789) és ALBER JÁNOS NEPOMUK kétkötetes Institutiones históriáé ecclesiasticae, (Colocae 1743) című műve. A magyar történetírás klasszikusnak számító szerzői KAPRINAI ISTVÁN: Hungaria diplomatica. I—II. (Wien 1767-71), PRAY GYÖRGY: Annales veteres Hunnorum, Avarum et Hungarorum. (Bécs 1761), Dissertatio historico-critica de S. Ladislao.. . (Pozsony 1774), História regum Hungáriáé cum notitüs praeiis. (Buda 1801) stb. és KATONA ISTVÁN: Epitome Chronologica I— III. (Buda 1796-98), História critica primorum hungariae ducum. (Pest 1778) stb. mellett DESERICZKY JÓZSEF INCE: História episcopatus diocesis et civitatis Vaciensis. (Pest 1770) és Pro cultu literarum in Hungaria. (Romae 1743) művei is megvoltak. Az összefoglaló történeti munkák közül PALMA KÁROLY FERENC háromkötetes magyar történelme: Notitia rerum Hungaricarum. (Post 1785) és VIRÁG BENEDEK: Magyar Századok-jai (Buda 1808-16) említhetők. A magyar irodalom aránya jelentősen megnövekedett a gyűjteményben. HORVÁTH JÁNOSnak nagy szerepe volt Veszprém megye irodalmának kialakításában; 1808-ban veszprémi kanonok lett, néhány évig a szeminárium kormányzója, majd hosszú ideig a teológiai főiskola prodirektora volt. 2 8 Az Egyházi Értekezések és Tudósítások, amelyet ő szerkesztett, 1820—24 között rendszeresen járt az apátság könyvtárának. A legjelentősebb magyar írók közül GYÖNGYÖSI ISTVÁN: Igaz barátságnak és szíves szeretetnek tüköré (Pozsony 1762), Márssal társalkodó murányi Venus (Buda 1764), Rosa-Koszorú (Nagyszombat 1772), Új életre hozott Chariclia (Budán 1763) mellett ÁNYOS PÁL: Munkái (Bétsben 1798), FALUDI FERENC: Bölcs ember (Pozsony 1778), Istenes jóságra és szerencsés boldog életre oktatott nemes asszony (Pozsony 1787), Istenes jóságra és szerencsés boldog életre oktatott nemes ember (Pozsony 1787), Istenes jóságra és szerencsés életre oktatott nemes úrfi (Pozsony 1787), valamint Költeményes maradványai 1-2. kötet (Győr 1786-87), Szent ember, vagy-is szent életre vezérlő istenes oktatások (Pozsony 1773), Szent ember (Pozsony 1787), stb. című művei voltak meg. Megtalálhatók voltak BARÓTI SZABÓ DÁVID: Ki nyertes a hang-mérséklésben? Az erdélyiek nyelvek járása szerént. (Kassa 1787), Kisded szótár. (Kassa 1792), Költeményes munkáji I—II (Kassa 1789), Magyarság virági. (Komárom 1803), Szigvárt klastromi története. (Pozsony 1787), Új mértékre vett különb verseknek három könyvei. (Kassa 1777), és Verskoszorú 1 -3. (Kassa 1786), KAZINCZY FERENC: Kaczynek fordított egyveleg írásai. (Széphalom 1808), Heliconi virágok 1791. esztendőre. (Pozsony 1791), . . . munkái. (Pesten 1815. Trattner János kiadásában) K. F. munkáji, Szép literatura. 1-9 (Pest 1814-16), GVADÁNYI JÓZSEF: Egy falusi nótáriusnak budai utazása. (Pozsonyban 1790), Nándor Fejér várnak megvétele. (Pozsonyban és Komáromban 1790), Tizenkettődik Károly Svétzia ország királyának élete. (Pozsonyban és Komáromban 1792), DAYKA GÁ192
