Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)
MEZEY ALICE: A veszprémi várfal délnyugati szakaszából kibontott faragott kőanyagáról
A veszprémi várfal délnyugati szakaszából kibontott faragott kőanyagról MEZEY ALICE A veszprémi várfal DNY-i szakaszának (1—2. ábra) állagmegóvási munkáit az Országos Műemléki Felügyeló'ség 1974. év tavaszán végezte el. 1 A várfal e szakasza a külső vár egyik legnehezebben védhető, a szomszédos dombhátakról könnyen ágyúzható oldala. Ezért azt egy-egy ellenséges támadás után meg kellett erősíteni. A várfal megerősítéséhez a közelében épült, de a támadás alkalmával rommá vált vagy leégett épületek kőanyagát nagy mennyiségben használták fel. Ezt a gyakorlatot követték a várbeli középkori épületek kőanyagával Veszprémben a XVIII. sz-ban megindult nagy, barokk építkezések idején is. Az ismertetésre kerülő kőanyag - feltehetően másodlagosan — várfalba falazása is legtöbb valószínűséggel Simoga György 1798-ban megkezdett ház- és kertépítéséhez fűződik. A még ma is eredeti formájában álló épület helyén 1749-ben nemes Simoga Mihály háza állott. Lehetséges, hogy az ekkor lakottnak említett 2 és 1798-ban lebontott 3 épület kőanyagát használták fel a kertépítéshez. A várfal említett szakaszai kijavítva támfalként funkcionált a terraszosan kialakított kertben. 4 A kőanyag zöme az egykori járószint fölötti mintegy 2,0 m magasságban került befalazásra. A várfalszakaszba másodlagosan beépített faragott kövek a helyreállítási munkák megkezdése előtt láthatóak voltak, kibontásukat a helyreállítási tervdokumentáció előírta. Kibontásuk után vált nyilvánvalóvá, hogy nem csupán szórványanyag. A három fő csoportra osztható kőanyag első csoportja, amely korai reneszánsz ablakkeret töredékekből áll, két szempontból is figyelmet érdemel. 1. Egyetlen, azonos, lakó- vagy középület rekonstruálható nyílásaihoz tartozó töredékek ezek, a XV—XVI. század fordulójából, a veszprémi vár olyan építési korszakából, amelyre vonatkozó építéstörténeti adatok eddig nemigen álltak rendelkezésre. 2. Az ablakkeretek konzolszerűen, hangsúlyozottan előreugró könyöklőpárkány kialakítása, (3. ábra) amelyre példa az országhatárokon belül csak néhány akad, az is töredékesen. Többnyire az épület homlokzatának átalakításakor, mint leginkább kiugró részt lefaragták, és már csak nyoma látszik, azonban az ablakkeretek rekonstrukciójánál feltétlenül tüzetesen meg kell vizsgálni a könyöklőt, mert a párkány lenyomatából is kiszerkeszthető. Ilyen a budai várban/Országház utca 18. sz. É-i 1. ábra. A veszprémi vár vázlatos helyszínrajza. Abb. 1. Skizzenhafter Lageplan der Burg von Veszprém. 2. ábra. A helyreállított várfalszakasz É-i része. Abb. 2. Nördlicher Teil des hergestellten Abschnitts der Burgmauer, 133