Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)
NAGYBÁKAY PÉTER: Beriszló Péter veszprémi püspök címeres sírköve
Címere a volt Abaúj-megyei Makranc (Csehszlovákia) község temploma falában megmaradt, általa készíttetett emlékkőről 1 6 és egy 1500-ból származó pecsétjéről ismert: 1 7 tízszögletű lófejpajzsban három szarufa fölött lánc-szerű koszorúban nyolcszirmú virág. Beriszló Péter (1512—1520) 1520-ban, mint veszprémi püspök halt meg Korenicánál a törökök elleni ütközetben. A veszprémi székesegyházban temették el. Címere egy 1511. évi pecsétlenyomatról ismert: 18 hasított pajzs, jobb mezejében három balharánt pólya, bal mezejében két, hegyével lefelé néző, keresztbe tett nyílvessző. Várdai Pál (1520-1524) később egri püspök, 1526tól esztergomi érsek. Címere az esztergomi székesegyház kriptájában lévő emléktábláról 1 9' ismert: koronás, ágaskodó, kétfarkú oroszlán felemelt jobbjában koronát, kinyújtott baljában három rózsaszálat tart. Szalaházy Tamás (1525-1528) később egri püspök, címere 1528. évi pecsétjéről ismert: hermelinpólyával vágott pajzsban fent liliom, lent menő bárány 2 0 A bárányt nyilván tévesen határozták meg a pecsétlenyomatról, mert a Szalaházy család az Ogmánd nemzetségből származott, és így ősi, nemzetségi címerállata a farkas volt. Az 1528-as pecsét tehát családi címerét ábrázolja, és nem attól eltérő hivatali pecsét. 21 Kecsety Márton (1528—1549), lemondott, protestáns lett. A család címere a püspök gyűrűs pecsétjéről 1548-ból ismert: jobbra lépő farkas, felül balról kifelé fordult holdsarlótól és ennek öbléből hatágú csillagtól kísérve. 2 2 A farkas az Ogmánd nemzetségből való származásra utal. Bornemisza (Abstemius) Pál (1549-1553) később erdélyi püspök, majd 1557-től nyitrai püspök. Címere ismert: vörös mezőben kiterjesztett szárnyú ezüst hattyú, csőrében fűzfa ágat tart, sisakdísz a pajzsbeli kinövő hattyú. 2 3 Az elmondottakból kitűnik, hogy a tíz reneszánszkori veszprémi püspök címere közül egyik sem azonos a talált címertöredékkel, egyébként is csak kettő halt meg veszprémi püspökként, ifj. Vitéz János és Beriszló Péter. Kettőjük közül Beriszló Péterét kell alaposabban megvizsgálnunk, mert annak elemei nagy hasonlóságot mutatnak a kérdéses címertöredékkel. Beriszló Péter címerét Csánki Dezső ismertette „Harminczhat pecsétes oklevél 1511-ből" című értekezésében. Ezt írja róla: „E pecsét grabaijai Beriszló Péter székesfehérvári préposté, ki úgy látszik ez időben . . . királyi titkár volt... A következő 1512. évben veszprémi püspök lett. Pecsétje feltűnően tiszta nyomású. A hasított német címerpajzs jobb mezejében pantallér, bal mezejében pedig keresztbe tett két lefelé haladó nyílvessző látható. A pajzs felső részét szalagos, díszes préposti süveg ékíti . .. " 2 4 Csergheő Géza „Heraldikai és sphragistikai adalékok a „Harminczhat pecsétes oklevél 1511-ből" czímű értekezé-• séhez" című írásában az alábbiak szerint helyesbíti a címerleírást: „A 11-ik pecsét a grabarjai Beriszló Péteré mai napig ismeretlen volt előttem, s így csupán leírásának kiegészítésére szorítkozom. Hasított pajzs, 4. ábra. Beriszló Péter címeres pecsétlenyomata 1511-ből a Turul 1887. évfolyam szerint. Figure 4. Empreinte du sceau blasonné de Péter Beriszló de l 'an 1511 selon 'Turul' vol. de 1887. elől 3 bal harántpólya, hátul középen egymást keresztező két pálca, mely felül lapát alakban, alul liliomban végződik. Szerző úr a bal haránt pólyát (Schräglinks Balken) „pantallér"-nak nevezi, e kifejezést nem értem, vagy nem akarom érteni, bár közlönyünkben is (Turul) már több ízben használtatott, a két egymást keresztező pálcát sem fogadom el „két lefelé haladó nyílvessződnek, bár sajnos e tárgyaknak közelebbi meghatározását én sem adhatom, csupán egy körülmény bizonyos, hogy alul liliomban végződnek, s felső végük e pecséten leginkább evezőlapáthoz hasonlít." 2 5 A Turul 1887-i évfolyamában közli a pecsét rajzát. (4. ábra) Kubinyi András Beriszló Péter budai szerepléséről írt, 1963-ban megjelent tanulmányában ugyanilyen, de másik pecsét fényképét közli, műiden megjegyzés nélkül. 2 6 A Siebmacher-féle nagy címergyűjtemény magyarországi pótkötete a Csánki által leírt és bemutatott pecsétlenyomat alapján közli és írja le a grabarjai Beriszló család címerét, a két keresztbe tett nyilat megkérdőjelezve. 2 7 Pontosan ugyanez a címer szerepel a Siebmacher Horvát—Szlavonországi kötetében is, kérdőjel nélkül, mint a grabarjai Berislavich, vagy Berislavic család címere. 2 8 (5. ábra) A Turulban, illetve a Siebmacherben közölt hasított címerpajzs jobb felében elhelyezkedő 3 balharánt pólya pontosan megegyezik címertöredékünkkel, amelyen a 3 pólya indítása, részben kimérés útján, pontosan kikövetkeztethető. A baloldali címerkép viszont nem azonos a töredékünk két kardjával. A két keresztbe tett nyíl, vagy liliomban végződő pálca azonban csak a címer leírók bizonytalan találgatásán alapul, mert bármennyire is tiszta nyomásúnak tartja Csánki a pecsétlenyomatot, Csergheő már nem ilyen 115