A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Természettudomány (Veszprém, 1978)

Tóth Sándor: Ökológiai és faunisztikai adatok Magyarország pöszörlégy-faunájának ismeretéhez (Diptera: Bombyliidae)

3. ábra: Conophorus virescenc FABR. Abb. 3: Conophorus virescens FABR. kori, helyenként közönséges, tömegesen előforduló faj. A sík-, a domb- és a hegyvidéken egyaránt megtalálható. Az Alföld egyes részein gyakoribbnak látszik. A vizsgált Вот­bylüdae anyagból való részesedési aránya, 5,65%, ezzel a 6. helyen áll. Legnagyobb mennyiségben a Lepidium draba virá­gán gyűjthető, de kedveli a Caltha palustris-X és a Ranunculus fajokat is. Táplálkozás céljából letelepszik a virágra. Lelőhelyei: Irodalmi adatok: Communis (Fauna Regni Hung. = F. R. H.), Kalocsa (En­gel, 1938), Kiskunfélegyháza (Bartal), Simontornya (Pillich). Megvizsgált anyag: Bakony: Cuha-völgy, Kardosrét (1972. V. 25., T.) Ba­kony: Bakonypölöske (1962. V. 29., P.), Balatonkenese (1972. V. 21., T.), Bakony: Gyulafirátót: Halastó környéke (1971. V. 12., V. 18., T.), Gyulafirátót: Répa-völgy (1969. V. 24., Hadnagy), Bakony: Tapolcafő: Kalapács-ér, égerliget (1972. V. 23., T.), Bakony: Tihany (1970. VI. 5., M., 1960. V. 26.­VI. 2., Mó.), Tihany: Füredi-öböl (1958. V. 14., V. 15., E. jr. 1970. VI. 5., M.), Tihany: Külső-tó (1958. V. 14., V 15., E., 1970. VI. 5., M., 1958. VI. 4., Zs.), Bakony: Veszprém: Látó-hegy (1962. VII. 2., Csellényi), Veszprém: Séd (1957. VI. 4., P.), Vértes: Kőhányás (1961. V. 11., S.), Bakony: Zalaszántó: Tátika (1957. VI. 10., K.), Bakony: Zirc (1970. VI. 7., T.), Budapest: Budatétény (1961. V. 4., V. 10., M.), Budapest: Gellért-hegy (1957. V. 16., Mó.), Budapest: Hármashatár-hegy (1957. VI. 1., Sz.), Budapest: Sas-hegy (1958. V. 27., Szé.), Bükkábrány (1959. V. 18.,), Csákvár (1959. V. 26., 1961. V. 12., V. 25., M.) Csopak: Nosztori­völgy (1972. VI. 5., T.), Derekegyháza (1963. VI. 5-6., S.), Diósviszló (1959. V. 20., M.), Dömsöd: Apajpuszta (1958. V. 22., Zs.), Fót: Somlyó-hegy (1960. VI. 1., M.), Hejőbába (1964. V. 14., V. 20., VI. 5., VI. П., T.), Hejőbába: Hejő régi medre (1963. V. 10., 1968. V. 24., T.), Kéthalom (1963. V. 31., Mó.), Magyargéc (1957. VIII. 14., L.), Mátraszentlászló (1959. VI. 20., G), Oszlár: Holt-Tisza (1961. V. 14., 1962. V. 22., T.) Paks (1959. V. 26., Endrődy), Pilisszentkereszt (1957. VI. 21., Só.), Rárós (1957. VI. 5., Só.), Rárós: Ipoly (1957. VI. 4., Só.), Rárós: öregerdő (1957. VI. 4., L.), Szé­csény: Géc (1957. VI. 6., В.), Szécsény: Kőkapu (1957. V. 30., L.), Széchény: Várkert (? VI. 3., В.), Tard (1958. V. 29., T.), Tard: Bába-völgy (1958. V. 28., 1959. V. 16., V. 26., T.), Tard: Sugaró (1958. V. 27., T.), Tisza ártere: Hejő­part (1962. V. 22., 1964. V. 24., T.), Tiszapalkonya: Tisza ártere (1961. V. 25., T.) Tiszazug: ártéri erdő: (1962. V. 17., S.). 4. ábra: A Conophorus virescens FABR. repülési idő diagram­ja. Abb. 4: Die Flug-Zeit Diagramme von Conophorus virescens FABR. Conophorus rossicus PARAMONOV, 1929 Májusban repül. Előfordulási körülményeire vonatkozólag alig tudunk valamit. PARAMONOV megjegyzi, hogy ugyan­azon a helyen, ugyanazon időpontban gyűjtötte a C. virescens FABR.-szal. A Szovjetunió déli részein, a Kaukázusban és Kisázsiában, valamint Magyarországon fordul elő. Magyaror­szágot ENGEL (1938) a faj areáljaként csak megkérdőjelezve (? Hungária) említi. Hazánk területén a Hortobágyról került elő. Megjegyzés: PARAMONOV kifejti, hogy a BECKER-gyűj­teményben található egy 9 példány („Hortobágy, Hu. Holtz"), mely valószűleg ehhez a fajhoz tartozik, azonban ennek torpikkelyén és szárnypikkelyén rövid peremszőrök vannak, míg a tipikus példányokon ugyanitt hosszú szőrzet van. Fentiek alapján csak feltételesen fogadhatjuk el a fajt a magyarországi Bombyliidae fauna tagjának - azzal a megjegy­zéssel, hogy az adat további megerősítésre szorul. Talán az elkövetkező évek intenzív Hortobágy-kutatása során sikerül a területen újabb példányokat gyűjteni. Prorachthes beckeri PARAMONOV, 1926 Júniusban repül. Nagyon ritka faj. Hazánkban ENGEL gyűjtött 2 hím és 1 nőstény példányt Euphorbiáiól, melynek alapján PARAMONOV leírta a fajt. Valószínűleg síksági, ho­mokos vidéket kedvelő állat. Az értékelhető Bombyliidae anyagból való részesedési aránya 0,09%. Bizonyító példá­nyunk nincs a fajból. Lelőhelye: Irodalmi adat: Tatárszentgyörgy (1925. VI., Engel). 38

Next

/
Thumbnails
Contents