A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Természettudomány (Veszprém, 1978)
Tóth Sándor: Ökológiai és faunisztikai adatok Magyarország pöszörlégy-faunájának ismeretéhez (Diptera: Bombyliidae)
Ökológiai és faunisztikai adatok Magyarország pöszörlegyeinek ismeretéhez (Diptera: Bombyliidae) TÓTH SÁNDOR Magyarország Bombyliidae faunájáról önálló tanulmány még nem jelent meg. A reájuk vonatkozó első adatokat a Fauna Regni Hungariae-Ъап találjuk (THALHAMMER, 1899), ahol a szerző irodalmi adatok és saját gyűjteménye alapján 55 fajt sorol fel hazánk mai területéről. Fajonként átlagosan 2—3 lelőhelyet említ meg, 6 faj esetében csupán a közönséges „communis" megjegyzés szerepel. Élete végefelé a magángyűjteményének katalógusában (kéziratban) a Fauna Regni Hungariae-Ъап nem szereplő 4 újabb faj található. Vagyis ebből az időből 59 Bombyliidae faj magyarországi előfordulására van adatunk. THALHAMMER gyűjteménye halála után a budapesti Természettudományi Múzeumba került. Sajnos a gyűjtemény 1956-ban az Állattárban elégett. így a meghatározások helyessége nem ellenőrizhető. Tekintettel azonban arra, hogy túlnyomóan nagyobb termetű és többségében nehézség nélkül meghatározható fajról van szó, adatait elfogadhatjuk és alapvetőnek tartjuk, Figyelembe véve természetesen az elnevezésekben időközben bekövetkezett változásokat. A THALHAMMER munkássága óta eltelt időszak nem hozott lényeges változásokat hazánk Bombyliidae faunájának ismerete terén. Szórványos adatokat közölt BARTAL (1906), ENGEL (1938), PILLICH (1911, 1914) és MIHÁLYI (1953). A század első felében az Állattárban a THALHAMMER gyűjteményen kívül az összegyűlt Bombyliidae anyag feldolgozására nem került sor. így az 1956-ban elégett gyűjteményről lényegében semmit sem tudunk. Az utóbbi időben a szerző foglalkozott Magyarországon pöszörlegyekkel. Eredményeiről kisebb közleményekben (TÖTH, 1964, 1966, 1973, 1974) számolt be. Ezekben hazánk területére 4 új fajt, illetőleg változatot közölt. Ezzel a Magyarországról kimutatott fajok száma a korábbi 59-ről 62-re, a változatok száma pedig 1-ről 3-ra emelkedett. Az elpusztult gyűjtemények pótlására az 1950-es évek végén megindított intenzív gyűjtések következtében viszonylag nagy Bombyliidae anyag gyűlt össze az Állattárban, zömmel MIHÁLYI F., TÓTH S. és ZSIRKÓ G. munkássága eredményeként. Az Állattár Bombyliidae gyűjteményének jelenlegi példányszáma 2300. A gyűjtemény 53 fajt, illetve változatot tartalmaz, melyek között az előzőkhöz képest 3 új található. Az anyag feldolgozására MIHÁLYI F. felkérése alapján a szerző vállalkozott. Szükségesnek tartom megjegyezni, hogy az Állattár Bombyliidae gyűjteménye korántsem jelenti a jelenlegi teljes magyarországi anyagot. Ha példányszámra nem is, de fajszámra jelentős anyag van még: — A zirci Bakonyi Természettudományi Múzeumban (csak a Bakony vidékéről származó állatok). — A szerző saját gyűjteményében. — A gyöngyösi Mátra Múzeumban és egyéb vidéki múzeumokban, valamint amatőr entomológusok gyűjteményében (ez utóbbiak sajnos nehezen hozzáférhetők). A fentiekben vázolt és hozzáférhető gyűjtemények feldolgozásának eredményeként Magyarország területéről 66 Bombyliidae faj és 3 változat előfordulását tekinthetjük igazoltnak. Ez a szám a továbbiakban valószínűleg már nem emelkedik lényegesen. Ennek ellenére a Bombyliidae fauna kutatása a jövőben is indokolt. A faunakutatás ugyanis távolról sem jelenti csupán az adott területen előforduló fajok kimutatását. Sokat lehet még tenni a fajok elterjedési körülményeinek, dominancia viszonyának vagy pl. ökológiai igényeinek kiderítése érdekében. Feltétlenül ide kívánkozik annak megjegyzése, hogy a gyűjtések az elmúlt 20 év során az ország egyes vidékein nagyon eltérőek voltak. A mellékelt térképvázlat (1. ábra) jól érzékelteti ezt a tényt. Vannak viszonylag nagyon alaposan kutatott területek (Budapest környéke, némelyik hegyvidék), viszont nagy kiterjedésű tájakról (Kisalföld, a Tiszántúl egyes részei, Somogy megye stb.) úgyszólván egyáltalán nincsenek adatok. Az eddigi gyűjtések során az országnak közel 300 pontjáról került elő Bombyliidae példány. A térképvázlaton lehetetlen volt az összes lelőhelyet feltüntetni, mivel gyakran néhány km 2-es körzetben több gyűjtőpont is van. Ilyen esetekben a nagyobb körrel való jelölést alkalmaztam. További feladat lehetne tehát az eddig kevésbé gyűjtött területek Bombyliidae faunájának feltérképezése. Azoknál a fajoknál, melyeknél kellő számú adat áll rendelkezésre, érdemesnek látszott a repülési idő grafikonjának megszerkesztése is, annak ellenére, hogy ezek még nem tökéletesek, további rendszeres gyűjtőmunkával némelyik fajnál többé-kevésbé módosulhatnak. 35