A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Természettudomány (Veszprém, 1978)
Tóth László: Adatok Veszprém város meteorológiai viszonyaihoz
kedvező feltételeket teremt a csapadékhulláshoz. Ezek az alkalmak főleg május, június hónapokra esnek. Igen jelentős az S irányból érkező levegőtömegek szerepe is a csapadékhullások alkalmaiban, bár ezek inkább ősszel és télen jelentkeznek és kevesebb mennyiségű csapadékot hoznak. Az átlagosnál magaBACSÓ, N. (1959): Magyarország éghajlata — Budapest BENEDEK, E. (1955): A szélirányok gyakorisága és a termikus szélrózsa Szegeden 1926—1940 között. — Földr. Ért. 4: 63—76. BERKES, Z. (1944): A légnyomás változásai Magyarországon — Budapest BOLG AR, M. ( 1893): Veszprém meteorológiai viszonyai és kútvizei — Veszprém BULLA, B. (1962): Magyarország természeti földrajza — Budapest DOBOSI, Z. ( 1956): A függőleges hőáramok szerepe a léghőmérséklet napi menetének alakulásában — Időjárás. 60: 138—151. KAKAS, J. (1947): Repülőtereink szélgyakorisága — Időjárás. 51: 326—341. LÁNG, S. (1958): A Bakony geomorfológiai képe — Földrajz-Közlem. 4: 325—346. The wind and air temperature conditions, characteristics features of climate, were treated in my previous study (in the seventh volume of the Veszprém Megyei múzeumok Közleményei). In this second part I intend to dicuss the conditions of predipitation and elaborte the precipitation wind-rose. The precipitation totals of the town Veszprém reflect the same characteristics to the whole of the Carpathian Basin. The distribution of the annual precipitation totals displays a kind of periodicity, these may give, leads to agricultural irrigation. The annual distribution of precipitation totals corresponds to country-wide conditions. The summer and autumn sabb számmal szerepelnek még az SW és az N irányú szelekkel érkező csapadékos alkalmak, amelyek vagy az NW vagy az S irány valamelyikéhez kapcsolhatók, így az óceáni és a mediterrán hatás az éghajlat alakulásának ebben a területében is kimutatható. PÉCSI, S. (1964): A magyar középhegységek geomorfológiai kutatásának újabb kérdései — Földr. Ért. 13: 1—29. RETHLY, A. (1920): A különböző szélirányok átlagos hőmérsékletéről hazánkban — Budapest RÓNA, ZS. (1905): Éghajlat III. — Budapest RUISZ, R. ( 1954): A gazdaságföldrajz szerepe a városrendezésben — Földr Ért 3: 26—49. SÁRINGER, J. (1898): A Balaton környékének éghajlati viszonyai — Budapest TÓTH, L. (1968): Adatok Veszprém város meteorológiai viszonyaihoz, 1. — A Veszprém Megyei Múz. Közi. 7: 99—114. WAGNER, R. (1931): A magyar Alföld szélviszonyai — Szeged Meteorológiai napi és havi ívek 1949—1963. — Veszprém predipitation maxima occur and winter is the driest of seasons. The summer and autumn precipitation maxima occur and winter is the driest of seasons. The vegetation period receives 60 per cent of the total precipitation. The precipitation wind-rose proves that the northwestern wind in May and June, and the southern wind in autum bring precipitation. Thus, both the Atlantic and the Mediterranean climatic effects are demonstrated. Author's address: Dr. Tóth László H - 8200 Veszprém Münnich tér 3. II. 3. IRODALOM - LITERATUR DATA TO METEOROLOGICAL CONDITIONS OF VESZPRÉM, II. 23
