A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Természettudomány (Veszprém, 1978)
Loksa Imre: Adatok a Szigligeti Arborétum talajon élő kaszáspókjainak és pókjainak ismeretéhez
A 6 taster (1—2. ábra) tibiáján dorsalisan kiemelkedés van. A paracymbium harántágának foga széles, elülső szegélye kissé csipkézett, végének a foga széles, előrehajló. A lamella characteristica (1, le, 4. ábra) oldalnyúlványa aránylag rövid és kettős fogban végződik. Úgy látszik ez a jelleg eléggé változó, mert KULCZYNSKI rajzán ez a nyúlvány hegyes, hosszú, KILLER és KRATOCHVIL rajzán hegyes, rövid, de mindkét esetben egyfogü. Az embolus csak kissé ívelt, vége kis karomszerűen hajlott (3. ábra). Szemeinek egymáshoz való viszonyát a 8. ábra szemlélteti. Csáprágója (= Chelicerája) viszonylag rövid (7. ábra), elülső szegélyén 3 nagy, háromszögalakú fog van, hátulsó szegélyén 5, ugyancsak háromszögalakú, de kicsi fog helyezkedik el (5. ábra). A hátulsó oldal proximális harmadában vastag, rövid tüskék helyezkednek el úgy, ahogyan azt a 6. ábra mutatja. Prosopotheca incisa О. P. CAMBR. Eddig Franciaországból, Angliából, Dániából, Németországból és Csehszlovákiából ismeretes. Rendkívül ritka faj, mert a felsorolt területek mindegyikéből csak 1—2 példány került elő. KULCZYNSKI, L. (1914): Fragmenta arachnologica X. - Bull. intern. Acad. Sei. Cravie. 897-942, Pl. 66. MILLER, F. et KRATOCHVIL, J. (1948): Notes sur trois espèces du gengre Lephthyphantes Menge - Entomologickè listy (Folia entomoligica). 11: 137-140, fig. 2. Im Jahre 1969 führte der Verfasser kurzfristige Untersuchungen zur Erkundung der Weberknecht und Spinnenfauna in den sich fleckenartig erstreckenden Eiche-Zerreichen- und Hainbuchen-Eichenbeständen neben dem Arboretum von Szigliget durch. In beiden Beständen wurden je 10 Äthylengly ko 1-Bodenfallen vom Monat Juli bis November aufgestellt. Während der Bearbeitung des Fallenfang-Materials konnten 3 Weberknecht- und 32 Spinnenarten nachgewiesen werden. Unter den Spinnen kamen auch 2 äusserst seltene Arten vor, uzw. Leptyphantes pillichi Kulcz. und Prosopotheca incisa О. P. Cambr. vor. Die letztere ist neu für die Faune Ungarns. Eine ergänzende Beschreibung dieser beiden Arten und A szigligeti egyetlen 9 példány méretei a következők (mm-ben megadva), fejtor 1,1, Potroh 1,8. Lábízeik hosszméretei: Fe Pt Ti Mt Ta Összesen I. 1,39 0,22 1,39 1,13 0,66 4,79 II. 1,33 0,19 1,30 1,02 0,63 4,47 III. 1,13 0,19 0,83 0,88 0,52 3,55 IV. 1,41 0,19 1,50 1,26 0,75 5,11 Az érzékszőr helyzete a metatarzusokon: I.: 0,41, II.: 0,44, III.: 0,40, IV.: 0,47. Az I. láb nagykarmának (13. ábra) 8 fésűfoga van, melyek a karom töve felé egyre kisebbednek. A karom a distalis harmada után hajlik meg ívesen. A IV. láb nagykarma ugyancsak 8 fésűfoggal rendelkezik, a karom tövétől kezdve ívesen hajlott (11. ábra). A szemek helyzetét a 10. ábra szemlélteti. A chelicera (12. ábra) elülső szegélyén 4 nagy, háromszögalakú fog található, amelyek közül a két distalis kissé hajlott. A hátulsó szegélyén (14. ábra) 5 kis fog helyezkedik el. A 9. ábrán a9 vulváját és egyben az epigyne hatalmas félköríves lemezét is láthatjuk, ez az utóbbi bélyeg különben a többi fajrokonától igen jól elkülöníti. WIEHLE, H (1956): Spinnentiere oder Arachnoidea (Araneae), 28. Farn. Linyphudae - Baldachinspinnen (in: Dahl, F.: Die Tierwelt Deutschlands. 44: 337). WIEHLE, H. (1960): Spinnentiere oder Arachnoidae (Araneae) XI: Micryphantidae - Zwergspinnen (in: Dahl, F.: Die Tierwelt Deutschlands. 47: 620). Massangaben, sowie die Veranschaulichung der wichtigsten Merkmale (Abb. 1-14) folgen nach der Faunenliste der angetroffenen Arten. Bei der Aufzahlung der Arten weisen die Zeichen neben den Artennamen auf die Mengenverhältnisse der Individuen in den Fallen hin, und zwar bedeutet - = 1-2 Exemplare, + = 3-10 Exemplare und о = über 10 Exemplare. In der ersten Kolumne sind die des Zerreichenbestandes, in der zweiten Kolumne die des Hainbuchen-Eichebestandes angeführt. Anschrift des Verfassers: Dr. Loksa Imre H-1088 Budapest Puskin u. 3. IRODALOM-LITERATUR BEITRAGE ZUR KENNTNIS DER WEBERKNECHTUND SPINNENFAUNA DES ARBORETUMS VON SZIGLIGET 117