A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)

Badinszky Péter: A Veszprém környéki felsőkarni fődolomit üledékföldtani vizsgálata

fauna a M. triqueter pannonicus tömeges előfordulásával jellemzett szakaszon dúsul, és kizárólag molluszkákat foglal magában. Ezenkívül, átmenő jelleggel az Amauropsis hantkeni KITTL szórványos előfordulása említhető meg. Az igen gyér mikrofaunát az algák és az Ostracodák helyenkénti fellépése jellemzi. 1. A Megalodontidák méretvizsgálata A triász Megalodontidák felnőtt példányainak minimális és maximális méretét vizsgálva időrendi sorrendben felfelé általános termetnövekedés (38) tapasztalható. A termetnövekedés részben a fáciesnek is függvénye, ami abban nyilvánul meg. hogy márgás fáciesben kisebb, karbonátosban nagyobb termetű alakok vannak jelen, kortól függetlenül is. Ez a tény a Cornucardia hornigi BITTN. esetében a veszprémi példán is bizonyítható. Jelen méretvizsgálathoz igen jó kiindulási alapot jelentett a felsőkarni Megalodontidák legújabb méretvizsgálatának (38) eredménye. Eszerint a fajtól függetlenül mért felnőtt példányok minimálisan 18 mm, maximálisan 82 mm nagyságúak. A mérési eredményeket a II. sz. táblázaton tüntettem fel. Az adatok többsége a M. triqueter pannonicus példányaira vonatkozik. A minimális és maximális extrém értékeken (A. min., illetve A. max.) kívül feltüntettem a fajtól függetlenül mért rétegenkénti átlagos nagyságot (B) is. A kapott eredmények birtokában megállapítható, hogy a M. triqueter pannonicus esetében mindkét irányban kiugró szélső értékeket találunk. A 15. rétegnél jelentkező minimum valószínűleg törpenövés ered66 12. A M. triqueter pannonicus Frech' felnőtt példánya a táborállási kőbánya 29. rétegéből 12. Erwachsenes Ezemplar von M. triqueter pannonicus Frech aus Schicht 20 des Steinbruches von Táborállás 12. Adult specimen of M. triqueter pannonicus Freeh from layer No. 20 recorvered from the Táborállás quarry menye, mellyel a későbbiekben foglalkozunk bővebben. A 21. rétegnél mérhető maximum, figyelembe véve az igen magas átlagméretet arra enged következtetni, hogy a kérdéses faj életlehetőségeit biztosító optimális fáciesviszonyok mellett alakult ki. így nem, hogy éppen ennél a rétegnél minimális márgatartalom is különös. A Megalodon-íauna. összességének átlagmérete a több száz mérési adat alapján a szakirodalomból számítható értéknél valamivel magasabb. Kár, hogy erre vonatkozóan valamely lelőhely szerinti összehasonlítási alapunk egyelőre nem áll rendelkezésre. A rétegenkénti és helyi viszonylatban magasnak mondható átlagértékek — tekintettel arra, hogy a felsőkarni dolomitsorozat a kőzettani vizsgálatok alapján kismértékben inhomogénnek bizonyult — minimális fáciesingadozásnak (oolitos jellegű kőzettípus) tudhatók be. Az alacsony átlagértékek rendszerint algás, riffjellegű fácieshez kötődnek, és ezért feltehetőleg a törpenövésre utalnak. 2. A törpenövés kérdése A korábbi földtani szakirodalom (24, 18, 33, 39) szerint a veszprémi aranyosvölgyi kőbánya Megalodon faunája apró termetű alakokból áll. Felvetődik az a kérdés, hogy valójában törpe faunáról van-e szó? A méretvizsgálatok során bebizonyosodott, hogy a fauna egésze nem nevezhető törpe faunának. Néhány rétegnél viszont az átlagosnál jóval kisebb átlagméretek jelenléte valóban indokolttá teszi a törpenövés kérdésének behatóbb vizsgálatát. Különösen fontos ez a 15. számú rétegnél, ahol nagy mennyiségű kőzetanyagból történt gyűjtés, és így kevéssé valószínű, hogy a gyűjtés nem szerencsés volta okozta a csupán kis példányok előkerülését. A törpenövés problémájának vizsgálatánál figyelembe kell vennünk, hogy a kérdéses üledékanyag lerakodása idején milyen mértékben hatottak a törpenövést eredményező tényezők. Ezenkívül szükséges az ősmaradvány-együttes különböző területekről leírt példányai méreteinek ismerete is, hogy a törpenövés eldöntéséhez viszonyítási alapunk legyen. Az apró termet ui. konstans faji bélyeg is lehet. A fejlődési rendellenességek létrejöttéhez az adott állatcsoport fejlődéséhez szükséges fizikai, kémiai és biológiai tényezők valamelyikének megváltozása szükséges. Ilyen fizikai tényező a hőmérsékletvál-