A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)

Badinszky Péter: A Veszprém környéki felsőkarni fődolomit üledékföldtani vizsgálata

8. A 20. réteg apróbb ooidos dolomitja, gyér mikrofaunával (kb. 30-szoros nagyítás) 8. Dolomit der Schicht 20 mit kleineren Ooiden und einer spärlichen Mikrofauna (etwa 30fache Vergrösserung) 8. Smaller ooidic dolomite of layer No. 20 with poor microfauna (approx. x30) mit. Vastagsága 2,3 méter. A nagyobbrészt tömött üledékanyagban szórványosan keskeny, de több cm hosszúságot is elérő, rendszerint finomszemcséjű kalcittal bélelt üregek vannak jelen, melyek sza­bálytalan lefutásúak. Keletkezésük a kőzet kevésbé ellenálló részeinek, illetve ősmaradványvázaknak utólagos kioldódásával magyarázható. A kioldás igen intenzív voltát a Megalodon kőbelek felületén megfigyelhető 0,5 cm mélységű barázdák, és a kő­zetanyag helyenkénti porózussága is igazolja. A kő­beleken jelenlevő vékony kalcitbevonat felszíne rozsdafoltos elszíneződésű, ami az egyéb rétegekből előkerült Megalodonoknál nem figyelhető meg. Ezért a rétegazonosításban ez a sajátság is segítsé­get jelentett. VÉGHNÉ DR. NEUBRANDT E. (36, 27. old.) a Gerecse-hegységi felsőtriász mészkőösz­let felsőbb szintjeinek ooidos rétegeiről megállapí­totta, hogy ott mindig az ooidos fáciestípus tartal­mazza a felsőbb szintek MegaZodits-faunáját. Ehhez hasonlóan a veszprémi felsőkarni dolomitösszletnek ez az ooidos rétegcsoportja (a 20, és 21. réteg) szin­tén gazdag egyedszámú Megaíodon-faunát tartal­maz. A megalodonok az area-részen korrodáltak, de ugyanakkor a vékony, felületi kalcitbevonat is je­len van, tehát a korrodáltság egy újabb, utólagos oldási folyamat eredménye. A korrodált szakaszo­kon a dolomit erősen porózus, apró likacsokkal át­járt. A kőzetben szórványosan apró Mollusca-héj­metszetek is mutatkoznak. Az összehasonlíthatóság céljából jelen kőzettípus (7. ábra) és a valamivel fi­nomabb szemcsézettségű 20. réteg vékonycsiszola­ti képét (8. ábra) együtt mellékeljük. A szöveti ki­mérés eredményei: 0,1 mm alatti finomszemcséjű „alapanyag" (kalcit és dolomit) mennyisége 25%; 0,1—0,2 mm közötti ooidok 60%, ősmaradvány héj­metszetek 10%, apró likacsok 5%. 22. Szürkéslila, néhol barnás ár­nyalatú, élestörés ű, tömött, ooidos, megalodonos dolomit. Vastagsága 1,8 mé­ter, 0,2—0,6 mm-es padvastagságokkal. A közvet­len fekvőt képző dolomithoz hasonlóan a szövet 0,2—0,3 mm-es uralkodó szemnagyságú ooidokból áll, de ebben a kőzettípusban mintegy 10%-os mennyiségben már nagyobb (1—7 mm-es) márgás szemcsék is jelen vannak. Ezek a szemcsék sötét­lila színűek, vagy kissé sárgás árnyalatúbbak az alapanyagnál. Vékonycsiszolatban rendszerint át­tetszők, ritkán teljesen átlátszatlanok. A rétegben lencsés feldúsulásban, jelentős mennyiségben talál­ható Megalodon kőbelek nem korrodáltak, és felüle­tüket mikrokristályos kalcithintés teszi jellegze­tessé. A Megalodonok szintén kis faj-, de gazdag egyedszámmal képviseltek. A szokásos kísérő-fauna, amely kevés Mollusca héjmetszetből, és Gastropo­dá-ból áll, itt is elmaradhatatlan. A fentiekben is­7. A 21. réteg ooidos dolomitja Mollusca és Ostracoda metszetekkel (kb. ЗЭ-szoros nagyítás) 7. Ooidischer Dolomit der Schicht 21 mit Querschnitten von Molluscen und Ostracoden (etwa 30fache Vergrösserung) 7. Ooidic dolomite of layer No. 21 with sections of Molluscs and Ostracoda (approx. x30) 61

Next

/
Thumbnails
Contents