A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)

Dr. Tóth Sándor: A Bakony természeti képe, III. Beszámoló a Bakony természettudományi kutatásáról, 1968–1971

BESZÁMOLÓ A BAKONY TERMÉSZETTUDOMÁNYI KUTATÁSÁRÓL, 1968—1971 Bevezetés „A Bakony természeti képe" kutatóprogram megvalósítása 1962-ben kezdődött meg a veszprémi Bakonyi Múzeum szervezésében. A röviden Bakonykutatásként ismert vállalkozás keretében az 1962 és 1967 között eltelt időszak alatt végzett munkáról PAPP JENŐ számolt be (1964, 1968). Az 1968 óta eltelt időszak jelentős változásokat hozott a Bakony-kutatás terén. Közülük legfontosabbként feltétlenül azt kell említenünk, hogy 1970—71-ben intenzívebb, lényegében döntő stádiumába lépett, és 1971 végére tulajdonképpen be is fejeződött a zirci Bakonyi Természettudományi Múzeum szervezése, illetőleg ha a távolabbi célokat nézzük, a múzeum alapjainak lerakása. A múzeumszervezés szempontjából kritikus időszakot bizonyos fokig kedvezőtlenül befolyásolta az a körülmény, hogy közben teljes egészében kicserélődött a veszprémi Bakonyi Múzeum Természettudományi Osztályának személyi államánya. PAPP JENŐ 1969. december 31-vel megvált a Bakonyi Múzeumtól, és Budapesten helyezkedett el a Természettudományi Múzeum Állattárában, mint a Hymenoptera gyűjtemény vezetője. BALOGH MÁRTON botanikus ugyancsak 1969. december 31-vel (1969. szepetember 1-től—1969. december 31-ig tartó szerződésének lejártával) mondott le a Bakonyi Múzeumban addig betöltött állásáról, és a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen helyezkedett el tanársegédként. 1971 folyamán a természettudományi gyűjtemények Veszprémből Zircre költöztek, így a a veszprémi Bakonyi Múzeumban gyakorlatilag megszűnt a természettudományi részleg. Ennek következtében az addigi természettudományos preparátor, NAGY JÓZSEFNÉ ugyancsak megvált állásától, és a továbbiakban kerámiarestaurátorként tevékenykedik a Bakonyi Múzeumban. „A Bakony természeti képe" kutatóprogram szervezését, valamint a természettudományi gyűjtemény gondozását 1970. január 1-vel TÖTH SÁNDOR entomológus vette át, akkor még a veszprémi Bakonyi Múzeumban. 1971. szeptember 1-vel már a szervezés alatt álló zirci Bakonyi Természettudományi Múzeumhoz lett kinevezve BANKOVICS ATTILA ornitológus, kinek feladata a Bakony gerinces faunájának kutatása. Ugyancsak már a zirci múzeum alkalmazta 1971. október 1-vel részfoglalkozású rovarpreparátorként KASPER ÁGOTÁT. Hozzájuk kapcsolódott automatikusan a Zircen már meglevő kiállítóhely (Reguly Antal Múzeum) gondnoka, HERMANN JÚLIA és teremőre, GYARMATHY ISTVÁNNÉ. Fenti öt személy képezte a zirci Bakonyi Természettudományi Múzeum tulajdonképpeni induló személyi állományát. A személyi változások a Bakony-kutatók körében is meglehetősen nagy méretet öltöttek sajnos, nem minden esetben pozitív vonatkozásban. Különösen 1969-ben és 1970-ben volt nagyarányú mozgás. Ekkor más irányú elfoglaltságukra hivatkozva, illetőleg az előzőkben vállalt kutatási témájuk feldolgozásának befejezésével, viszonylag sokan megszakították (többnyire véglegesen) „A Bakony természeti képe" programban való részvételüket. E sajnálatos körülmények következménye, hogy a kutatási program főtémáinak száma 1971-ben már csak 5 volt, a korábbi 8—10 helyett. Igaz, elsősorban olyan főtémák szerepeltetését kellett mellőznünk, amelyeket azelőtt is csak 1—2 kutató művelt (pl. ,,A Bakony ősállatvilága" stb.). Továbbra is iparkodunk a Bakony-kutatást minél teljesebbé tenni. A cél elérése, vagy legalábbis megközelítése érdekében kiterjedt szervező munkát folytatunk, azonban e törekvésünket számos tényező (a kutatók elfoglaltsága, bakonyi témával foglalkozók korlátozott száma, stb.) megnehezíti. Mint pozitív tényezőt kell hangsúlyoznunk, hogy a Veszprémből Zircre költözéssel jelentősen megnőtt a természettudományi gyűjtemények elhelyezésére, valamint a munkahelyek kialakítására szolgáló alapterület. Igaz, még így is csak zsúfoltan tudtuk elhelyezni anyagunkat, azonban Zircen, a volt cisztercita apátság épületében megvan a reményünk a fokozatos bővítésre. 1968—1971-ben végzett munka A kialakult gyakorlatnak megfelelően továbbra is célunk, hogy a Bakony-kutatásban résztvevőket nyilvántartsuk, lehetővé tegyük, hogy egyrészt a Bakony-kutatók tájékozottak legyenek egymás munkájáról, másrészt a kívülállók is minél nagyobb számban ismerjék meg „A Bakony természeti képe" program keretében folyó munkát. Ezért a továbbiakban főtémák szerint felsoroljuk azokat 5