A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)

Dr. Keve András: A Balaton búvár- és vöcsökfajai, gödénye és kárókatonája

KELLER, О. (1923): őszi madártani megfigyelések Keszthely környékén. — A Természet, XIX, p. 8—10; 20—21; 33; 45—46; 57—58; 66—67. KELLER, О. (1923): Adatok a Balaton környékének őszi madárvonulásához és téli vendégeihez. — A Természet, XIX, p. 116. KELLER, О. (1931): Búvárszerű madarak a Balatonon. — Term. Közi., 63, p. 13—15. KELLER, О. (1934): Ritkább és érdekesebb madarak Keszthelyen és környékén. — Keszthely, pp. 33. KELLER, О. (1940) : Nagy kárókatona Keszthely környékén. — Term. Tud. Közi., Pótf., 72, p. 65—66. KÉVE (KLEINER), A. (1938): Die Bedeutung der Biotope in der Leitlinie des Vogelzuges. — Festschr. E. Strand, IV, p. 634—642. KEVE (KLEINER), A. (1939): A biotópok jelentősége a madarak vonulásánál. On the Importance of Biotops in the Bird-Migration. — M. Biol. Kut. Munk., X, p. 84—92. KEVE, A. (1968): Aythynae és Merginae fajok előfordulása és vonulásuk évi ciklusai a Balatonon. Die Tauchenten und Säger des Balaton-Sees. — Aquila, LXXV, p. 21—44. KEVE, A. (1970): Über die Limikolen der Umgebung des Balaton-Sees. — Beitr. z. Vogelk., 16, p. 219—231. KEVE, A.—PÁTKAI, I.-UDVARDY, M.—

VERTSE, Л. (1947): Bericht der ornithologischen Balaton-Forschung in der Jahren 1942 und 1943. — Arch. Biol. Hung., Ser. II, Vol. 17, p. 51—60. KEVE (KLEINER), A.—PÁTKAI, I.—VERTSE. A. (1942): Az 1941. évi madártani Balaton-kutatás főjelentése. — M. Biol. Kut. Munk., XIV, p. 95—131. KEVE, A.—PÁTKAI, I.—VERTSE, A. (1943): Hauptmeldung der ornithologischen Balaton-Forschung im Jahre 1941. — M. Biol. Kut. Munk., XV, p. 153—211. KEVE, A.—SÁGI, К. E. (1970): Keszthely és környékének madárvilága. Die Vogelwelt von Keszthely und ihrer Umgebung. — Res. invest, rer. nat., Mont. Bakony, VII, pp. 60. KEVE (KLEINER), A.—VASVÁRI, M. (1942): Synchrone Ornithologische Beobachtungen an den Gewässern Pannoniens. Egyidejű madártani megfigyelések a Dunántúl vizeinél 1941 őszén. — M. Biol. Kut. Munk., XIV, p. 132—146. KEVE vide AUMÜLLER. KLEINER vide KEVE. LAMBRECHT, K. (1912): A madárvonulás Magyarországon. Der Vogelzug in Ungarn. — Aquila, XIX, p. 43—150. LOVASSY, S. (1897): A Balaton faunája. Madarak.— Bal. Tud. Tanúim. Eredm., II (1) 13., p. 219—250. LOVASSY, S. (1897): VÖGEL (AVES). — Res. Wiss. Erf. Balaton, II (1) 14., pp. 23. LOVASSY, S. (1913): Adatok a Balaton-vidék madáréletének ismeretéhez. — Term. Tud. Közi., XLV, p. 645—648. MACHAY, L. (1955) : Gödény Enyingnél. Pelican near Enying. — Aquila, LIX—LXII, 1952—55, p. 374 et 433. NAGY, JENŐ (1931) : A Tihanyi-félsziget mint „Nemzeti Park". Die Halbinsel Tihany als „National Park". M. Biol. Kut. Munk., IV, p. 397—400. Dieses ist der siebente Abschlussteil der Studienreihe über die Wasservögel des Balatons, die die zwischen den Jahren 1946—1971 nicht publizierten Beobachtungen, ähnliche Angaben der Mitarbeiter sowie verstreute Literatur enthält. Am Balaton und seiner Umgebung wurde bis jetzt NAGY, JENÖ (1955) : Tavaszi megfigyelések Balatonfüreden. Observations at Balatonfüred in springtime. — Aquila, LIX—LXII, 1952—55, p. 384 et 441. ÖRY, S. (1929): Jeges búvár (Colymbus immer Brünn.) a Balatonon. Eissetaucher (Colymbus immer Brünn.) am Platensee. — Kócsag, II, p. 164. ÖRY, S. (1929): Jeges búvár. — Nimród, XVII, p. 639. PÁTKAI, I. (1942): A Tihanyi-félsziget fészkelő madarainak állománybecslése. Bestandschätzung der Brutvögel der Tihanyer-Halbinsel. — M. Biol. Kut. Munk., XIV, p. 231—238. PÁTKAI vide KEVE. SÁGI, К. E. vide KEVE. , SCHENK (VÖNÖCZKY), J. (1917): Aves (in Fauna Regni Hungáriáé) — Budapest, pp. 114. SCHENK (VÖNÖCZKY), J. (1920): Madárvonulási adatok Magyarországból. Vogelzugsdaten aus Ungarn. — Aquila, XXVI, 1919, p. 46—75. SCHENK (VÖNÖCZKY), J. (1935) : A jeges búvár előfordulása Magyarországon. Das Vorkommen des Eistacher in Ungarn. — Aquila, XXXVIII—XLI, 1931—34, p. 365—366 et 429. STEFFEL, G. (1959): A Kis-Balaton jellegzetes madarainak állománya 1952—57. években. Stock of the characteristic birds of Lake Kis-Balaton in the Years 1952—1957. — Aquila, LXV, 1958, p. 273 et 338. SZIKLA, G. (1888): in Tschusi — Dalla-Torre, Fünfter Jahresbericht (1886) des Comité's für ornithologische Beobachtungsstationen. — Ornis, IV, Suppl., pp. 346. TSCHUSI vide SZIKLA. UDVARDY, M. vide KEVE. VASVÁRI, M. (1938): Bedeutung der Magensteine (Gastrolithe) bei den Seetauchern (Colymbus). — Proc. VIII. Int. Orn. Congr. Oxford, 1934, p. 740—743. VASVÁRI vide KEVE. VERTSE, A. vide KEVE. VÖNÖCZKY vide SCHENK. WARGA, К. 1923): Madárvonulási adatok Magyarországból. Vogelzugsdaten aus Ungarn. — Aquila, XXIX, 1922, p. 91—131. WARGA, К. (1924): Madárvonulási adatok Magyarországból. Vogelzugsdaten aus Ungarn. — Aquila, XXX—XXXI, 1923—24, p. 179—237. WARGA, К. (1926) : Madárvonulási adatok Magyarországból. Vogelzugsdaten aus Ungarn. — Aquila, XXXII—XXXIII, 1925—26, p. 66—127. WARGA, К. (1929): Madárvonulási adatok Magyarországból. Vogelzugsdaten aus Ungarn. — Aquila, XXXIV—XXXV, 1927—28, p. 257—305. WARGA, К. (1954): Előzetes jelentés a Kis-Balaton madárvilágának kutatásáról. Voranzeige über die Erforschung der Vogelwelt des Kis-Balaton. — Aquila, LV—LVIII, 1948—51, p. 169—187. WARGA, K. (1959): A Kis-Balaton madarainak fészkelő közösségei. Nistgemeinschaften der Vögel am KisBalaton-See. — Állatt. Közi., XLVII, p. 161—163. das Vorkommen von drei Seetauchern- und vier Lappentauchern- (Podiceps) Arten sowie das Brüten der letzteren festgestellt, obwohl der Rothalstaucher nur vereinzelt brütet und auch sein Durchzug nicht regelmässig ist. Der Bestand des Haubentauchers hat sich seit dem Jahre 1950 ausserordentlich verringert, was DIE TAUCHER-, PELIKAN- UND KORMORANARTEN VOM BALATON 572