A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)
Dr. Horváth Lajos: A Tapolcai-medence madárvilágának összehasonlító cönológiai és ökológiai vizsgálata
telemben a köztes táj adottságai kis mértékben ugyan, de befolyásolták a vulkánok fészkelőközösségeinek természetét és összetételét. Mielőtt a Tapolcai-medence madárvilágát összetevő valamennyi fajt felsorolnám, ismét hangsúlyoznom kell, hogy a fészkelőközösségekkel kapcsolatban — tehát az eddig — megemlített fajok a területegység saját avifauna ját — sajátságos madárvilágát — jelentik. Éveken keresztül és csak a fő költési időszakban végzett, tüzetes vizsgálataim eredménye volt alkalmas arra, hogy az itteni madarak sajátságos ökológiai és cönológiai viszonyait feltárhassam. A tavaszi és az őszi madármozgalmak (vonulás, kóborlás, vándorlás) kapcsán vagy pedig a télen itt tartózkodó fajok bizonyos mértékig alkalminak foghatók fel. Nem lenne indokolható olyan feltételezés, amely szerint a madárvonulás valamilyen útja — iránya — állandóan itt vezetne keresztül vagy a speciális adottságok sajátos, téli madárfaunát eredményeznének. A Tapolcai-medence az alacsony Bakonyban nem iránytszabó vagy terelő jellegű a vonulás szempontjából. A vulkánok szigetszerű elhelyezkedése a medencében télen nem kínál olyan speciális körülményeket, ami sajátságos téli madárvilágot teremtene. A természet téli pihenője a vegetációt a madárélet szempontjából teljesen homogénné teszi. A fellelhető táplálék (termények, gyomok magvai, erdei fák és cserjék termése, rejtőzködő rovarok és álcáik) szabja meg egyedül az itttartózkodás lehetőségét. Ezek az adottságok pedig nem speciálisak. Az alábbiakban közlöm a Tapolcai-medencére vonatkozó fajlistát, amelyik valamennyi itt megfigyelt madárfajt tartalmazza függetlenül attól, hogy saját tapasztalataim vagy másoknak a szakirodalomban közölt adatai. Szóbeli közlést csak egészen rendkívüli esetben (könnyen és teljesen biztosan felismerhető faj esetében, ha az helybeli, állandó lakostól származik) fogadtam el, illetve használtam föl. Tekintettel arra, hogy a teljes avifauna esetében a Tapolcai-medence egyik határát jelentő Balaton-partrészt semmiképp sem hagyhattam figyelmm men kívül, a kizárólag itt megfigyelt vagy előforduló fajokat külön jellel (B) láttam el. Ezek a madarak vagy a partközeli víztükrön, illetve fölötte mutatkoztak vagy pedig a parti nádszegélyben és э partszéli, vizenyős réteken fordultak elő. Csupán szóbeli közlés alapján felvett faj neve után zárójelbe kis sz betűt tettem. A Tapolcai-medencében eddig észlelt madárfajok jegyzéke A felsorolásban KÉVE ANDRÁS 1960-ban megjelent névjegyzékét követtem. A névjegyzék szerint 118 faj előfordulását lehet biztosra venni eddig a medencében. Ezek közül csupán 26 faj átvonuló vagy téli vendég; a fennmaradó 92 faj költő madár. A fészkelő fajokat csaknem kivétel nélkül megtaláltam. Amint a jelzésekből is kitűnik, csupán két faj esetében támaszkodtam mások szóbeli közlésére. Az egyik a kuvik, amelyik az állandóan a szőlőkben lakó emberek szerint előfordul a Badacsonyon, ha nem is éppen gyakori. A daru adat, ha lehet, még biztosabb. PAPP JÓZSEF, a szigligeti Alkotók Házának gondnoka 1966. október 3-án a Szigliget fölött 22 példányból álló csapatot látott átrepülni. Ezen a két fajon kívül még egyet feltétlenül ki kell emelnem, nevezetesen a kormos varjút. Ezt a fajt 1920. október 2-án CHERNÉL ISTVÁN figyelte meg a Haláptól nem messze és így még a Tapolcai-medencében. Az adat már csak azért is rendkívül érdekes, mert ennek a fajnak a legkeletibb előfordulási helyét jelöli. Gavia artica LINNAEUS (В) sarki búvár Podiceps nigricollis CH. L. BREHM (B) feketenyakú vöcsök Podiceps eristatus LINNAEUS (В) búbos vöcsök Ardea cinerea LINNAEUS (В) szürke gém Ardea purpurea LINNAEUS (В) vörös gém Ixobrychus minutus LINNAEUS (В) poegém Ciconia ciconia LINNAEUS gólya Anser anser LINNAEUS (В) nyári lúd 14. A Carduelis cannabina-fcszkelőközösség új jellegű helye a szigligeti Szőlőhegyen 14. Dert Ort von neuem Charakter der Carduelis cannabinaNistkolonie am Szigligeter Wein-Berg 14. The recent-like nesting community site of Carduelis cannabina on the Szőlőhegy at Szigliget 558