A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12. (Veszprém, 1973)

Dr. Horváth Lajos: A Tapolcai-medence madárvilágának összehasonlító cönológiai és ökológiai vizsgálata

telemben a köztes táj adottságai kis mértékben ugyan, de befolyásolták a vulkánok fészkelőközös­ségeinek természetét és összetételét. Mielőtt a Tapolcai-medence madárvilágát össze­tevő valamennyi fajt felsorolnám, ismét hangsú­lyoznom kell, hogy a fészkelőközösségekkel kap­csolatban — tehát az eddig — megemlített fajok a területegység saját avifauna ját — sajátságos ma­dárvilágát — jelentik. Éveken keresztül és csak a fő költési időszakban végzett, tüzetes vizsgála­taim eredménye volt alkalmas arra, hogy az itteni madarak sajátságos ökológiai és cönológiai viszo­nyait feltárhassam. A tavaszi és az őszi madármozgalmak (vonulás, kóborlás, vándorlás) kapcsán vagy pedig a télen itt tartózkodó fajok bizonyos mértékig alkalminak foghatók fel. Nem lenne indokolható olyan feltéte­lezés, amely szerint a madárvonulás valamilyen út­ja — iránya — állandóan itt vezetne keresztül vagy a speciális adottságok sajátos, téli madárfaunát eredményeznének. A Tapolcai-medence az alacsony Bakonyban nem iránytszabó vagy terelő jellegű a vonulás szempontjából. A vulkánok szigetszerű el­helyezkedése a medencében télen nem kínál olyan speciális körülményeket, ami sajátságos téli madár­világot teremtene. A természet téli pihenője a ve­getációt a madárélet szempontjából teljesen homo­génné teszi. A fellelhető táplálék (termények, gyo­mok magvai, erdei fák és cserjék termése, rejtőz­ködő rovarok és álcáik) szabja meg egyedül az itt­tartózkodás lehetőségét. Ezek az adottságok pedig nem speciálisak. Az alábbiakban közlöm a Tapolcai-medencére vo­natkozó fajlistát, amelyik valamennyi itt megfi­gyelt madárfajt tartalmazza függetlenül attól, hogy saját tapasztalataim vagy másoknak a szakiroda­lomban közölt adatai. Szóbeli közlést csak egészen rendkívüli esetben (könnyen és teljesen biztosan felismerhető faj esetében, ha az helybeli, állandó lakostól származik) fogadtam el, illetve használtam föl. Tekintettel arra, hogy a teljes avifauna eseté­ben a Tapolcai-medence egyik határát jelentő Ba­laton-partrészt semmiképp sem hagyhattam figyel­mm men kívül, a kizárólag itt megfigyelt vagy előfor­duló fajokat külön jellel (B) láttam el. Ezek a ma­darak vagy a partközeli víztükrön, illetve fölötte mutatkoztak vagy pedig a parti nádszegélyben és э partszéli, vizenyős réteken fordultak elő. Csupán szóbeli közlés alapján felvett faj neve után záró­jelbe kis sz betűt tettem. A Tapolcai-medencében eddig észlelt madárfajok jegyzéke A felsorolásban KÉVE ANDRÁS 1960-ban meg­jelent névjegyzékét követtem. A névjegyzék szerint 118 faj előfordulását lehet biztosra venni eddig a medencében. Ezek közül csupán 26 faj átvonuló vagy téli vendég; a fennmaradó 92 faj költő madár. A fészkelő fajokat csaknem kivétel nélkül megta­láltam. Amint a jelzésekből is kitűnik, csupán két faj esetében támaszkodtam mások szóbeli közlésére. Az egyik a kuvik, amelyik az állandóan a szőlők­ben lakó emberek szerint előfordul a Badacsonyon, ha nem is éppen gyakori. A daru adat, ha lehet, még biztosabb. PAPP JÓZSEF, a szigligeti Alkotók Házának gondnoka 1966. október 3-án a Szigliget fölött 22 példányból álló csapatot látott átrepülni. Ezen a két fajon kívül még egyet feltétlenül ki kell emelnem, nevezetesen a kormos varjút. Ezt a fajt 1920. október 2-án CHERNÉL ISTVÁN figyelte meg a Haláptól nem messze és így még a Tapolcai-me­dencében. Az adat már csak azért is rendkívül ér­dekes, mert ennek a fajnak a legkeletibb előfordu­lási helyét jelöli. Gavia artica LINNAEUS (В) sarki búvár Podiceps nigricollis CH. L. BREHM (B) feketenyakú vöcsök Podiceps eristatus LINNAEUS (В) búbos vöcsök Ardea cinerea LINNAEUS (В) szürke gém Ardea purpurea LINNAEUS (В) vörös gém Ixobrychus minutus LINNAEUS (В) poegém Ciconia ciconia LINNAEUS gólya Anser anser LINNAEUS (В) nyári lúd 14. A Carduelis cannabina-fcszkelőközösség új jellegű helye a szigligeti Szőlőhegyen 14. Dert Ort von neuem Charakter der Carduelis cannabina­Nistkolonie am Szigligeter Wein-Berg 14. The recent-like nesting community site of Carduelis can­nabina on the Szőlőhegy at Szigliget 558

Next

/
Thumbnails
Contents